Bossányi Katalin
Bossányi Katalin

2022. január 21. Péntek

Bossányi Katalin

újságíró, gazdaságszociológus

Születési adatok

1948. április 17.

Budapest

Halálozási adatok

1999. november 6.

Leányfalu, Pest megye


Család

Sz: Bossányi György mérnök, a Szegedi Kendergyár munkásigazgatója, majd a Fővárosi Kézműipari Vállalat vezérigazgatója, Weisz Ágnes, a Budapesti Szállítási Vállalat adminisztrátora. Testvére: Bossányi Éva (1956–) kirakatrendező. 2. F: 1987-től Komor Tamás matematikus. Első házasságából született fia: Koder Dániel (1978–).

Iskola

A bp.-i Kulich Gyula Technikumban éretts. (1967), MÚOSZ Újságíró Iskolát végzett (1970), az ELTE BTK-n szociológus okl. (1975), az MKKE-n újságíró-közgazdász okl. szerzett (1978).

Életút

A Magyar Hirdető Reklámpszichológiai Osztályának kérdezőbiztosa (1967–1968), a Magyar Hírlap munkatársa (1968–1978), a Gazdaságpolitikai Rovat vezetője (1989–1990), a lap főszerkesztő–helyettese és a lap privatizációjának vezetője (1990), a Heti Világgazdaság (HVG) rovatvezetője (1988–1989). A Népszabadság munkatársa (1978–1988), főmunkatársa és rovatvezetője (1991– 1999). Az MSZMP tagja (1984–1988), a Nyilvánosság Klub alapító vezetőségi tagja (1988–1989), ügyvivője (1993-tól), az Új Márciusi Front tagja (1988-tól), a Demokratikus Charta egyik megszövegezője és ügyvivője (1991–1995). Pártonkívüliként, de az MSZP jelöltjeként országgyűlési képviselő (Budapesti lista, 1990. máj. 2.–1991. jan. 28.; lemondott mandátumáról), az Országgyűlés jegyzője. Az egyik első magyar tényfeltáró újságíró, számos korrupciós ügyet és gazdasági visszaélést leplezett le. A rendszerváltás éveinek meghatározó közéleti személyiségeként vezető szerepet játszott a Nyilvánosság Klub és az Új Márciusi Front megalapításában. Számos interjút készített magyarországi politikusokról, gazdasági vezetőkről, az 1980-as–1990-es évek belpolitikai küzdelmeinek jelentős szereplőiről. Gazdaságszociológusként elsősorban a magyarországi állami vállalatok és kisvállalkozások sajátosságaival fogl., a vállalati vezetők gazdasági érdekeltségeit vizsgálta.

Emlékezet

Az emlékét őrző Bossányi Katalin-emlékalapítvány minden évben, születésének évfordulóján (ápr. 17-én) Bossányi Katalin-díjat ad át (azon tényfeltáró újságíróknak, akik az egyedülállóan sokoldalú névadó munkásságának szellemiségét őrzik, 2003-tól).

Elismertség

A MÚOSZ elnökségi tagja (1980–1988 és 1993–1997), vezetőségi tagja (1988–1989), alelnöke (1986–1988).

Elismerés

Népszabadság Díj (1985 és 1995), Rózsa Ferenc-díj (1986), Demény Pál-emlékérem (1991), Sajtópáholy Díj (1995), Pulitzer- emlékdíj (1996), Ezüst Toll (1997), Pethő Sándor-díj (1997), Szegfű Díj (posztumusz, 2000).

Szerkesztés

A Mozgó Világ szerkesztőbizottságának tagja (1993–1999).

Főbb művei

F. m.: Vállalataink életéből. Rába, Szegedi Kenderfonógyár, Egyesült Izzó, Sárisápi Új Élet Mgtsz, Böhönyei Állami Gazdaság. Somfai Péterrel, Kovács Mihállyal. (Bp., 1980)
Előtérben a háttéripar. A szelektív fejlesztés, a gazdaságos export és a vállalati kooperáció a gépiparban. (Társadalmi Szemle, 1980)
Az új termelői árrendszer egy éve. Vállalati tapasztalatok a gépiparban és a ruházati iparban. – A kisvállalkozás kiterjesztése: lehetőségek és korlátok. (Társadalmi Szemle, 1981)
Vállalati stratégiák. Ganz- MÁVAG, Bakony Művek, Minőségi Cipőgyár, Kecskeméti Magyar–Szovjet Barátság Tsz, Szekszárdi Állami Gazdaság. (Bp., 1981)
A kisvállalkozások egy éve. Jelenségek, tendenciák, dilemmák. (Bp., 1983)
Vállalatvezetők és érdekeltség. Beszélgetések a Munkaügyi Kutatóintézet vezetői érdekeltség témájú vizsgálatai számára. Forgács T. Katalinnal. (Bp., 1983)
Az önállósult vállalatok tapasztalatai. Tanulságok, feszültségek, dilemmák. – A jövedelem- és keresetszabályozási kísérletek tapasztalatai. (Társadalmi Szemle, 1984)
Made in Rába. (Ipari közelképek. Szerk. Matkó István. Bp., 1986)
Együtt dönteni. Párbeszéd és meditáció a kollektív vezetésről. Nyikos Lászlóval. (Bp., 1987)
Az igazgatóválasztások tapasztalatai az iparban. (Mozgó Világ, 1987)
Szólampróba. Beszélgetések az alternatív mozgalmakról. (Bp., 1989)
„Mindannyian naivak voltunk…” Beszélgetések a demokráciáról. (Átiratok. 7. Szombathely, 1994)
Demény Pál-emlékkönyv. B. K. és Gyertyán Ervin interjúi. Az előszót Bodor Pál írta. (Bp., 1995)
Kísérlet. Publicisztikai írások. Szerk. Verő László. (Bp., 2000
2. kiad. 2007).

Irodalom

Irod.: Heller Ágnes: Emlékezés B. Katira, töredékekben. (Kritika, 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője