Botka Tivadar
Botka Tivadar

2024. október 7. Hétfő

Botka Tivadar, szántói és széplaki

politikus, jogász, történész

Születési adatok

1802. július 6.

Kisendréd, Bars vármegye

Halálozási adatok

1885. január 6.

Kisvezekény, Bars és Hont vármegye


Család

Sz: Botka László, Gosztonyi Jozefa.

Iskola

Elemi és középiskoláit Léván, Nagyszombaton és Pesten végezte, a pesti tudományegyetemen ügyvédi okl. szerzett (1821). Az MTA tagja (l.: 1847. dec. 23.; r.: 1872. máj. 24.; t.: 1877. máj. 24.).

Életút

Bars vm. első tiszti alügyésze, főszolgabírója, tiszti főügyésze (1823–1839), Bars vm. főjegyzője (1839–1843; lemondott: 1843) és követe az 1843–1844. évi, ill. az 1847–1848. évi reformországgyűlésen. A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után rövid ideig törvényszéki elnök (1849), majd visszavonult a közélettől. Ismét országgyűlési képviselő (1861–1872); közben, az 1866. évi éhínség idején felső-magyarországi királyi biztos. A 19. sz.-i liberális ellenzék egyik jelentős személyisége, aki vezető szerepet játszott a megyei politikai küzdelmekben. Mint főjegyző élesen szembekerült a helyi főispánokkal, mert fellépett a visszaéléseik ellen. Lemondott főjegyzőségéről, majd követté választották (utóbb követi mandátumától is meg kellett válnia). Tevékeny részt vállalt Bars vm. közéletében: gazdasági egyesületet szervezett, amelynek elnöki tisztjét is elvállalta. Országgyűlési követté való megválasztása után az ún. regnikoláris bizottság munkájában tevékenykedett. Jogtudósként elsősorban a vármegyék közigazgatásával, szervezeti kérdéseivel, valamint önállóságuk történetével fogl. Feldolgozta a magyarországi párbajok történetét. Bars vm. történetét bemutató monográfiája részben kéziratban maradt. A vármegyék kialakulásának történetével kapcsolatban éles szakmai vitába került Balássy Ferenccel. ő kezdeményezte elsőként az ezredéves millenniumi nemzeti ünnepségsorozatot (1878-ban; tervei szerint 1884-ben ünnepelték volna!).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat alapító választmányi tagja. A pozsonyi Toldy Kör alapító elnöke.

Szerkesztés

Történeti értekezései elsősorban a Századunkban (1844), az Uj Magyar Muzeumban (1860), a Magyar Történeti Tárban (1861), a Tudományos Értekezőben (1862), a Győri Történeti és Régészeti Füzetekben (1863–1865), a Magyar Sionban (1864–1867) a Századokban (1868–1884) és a Budapesti Szemlében jelentek meg (1861–1869).

Főbb művei

F. m.: De duellis Hungarorum litisdecisoriis. Commentatus est Theodorus Botka de Széplak. (Pest, 1829)
Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum praecipue anecdoto vice-comizum et curiali instituto illustrata. (Pest, 1831)
Az 1843–44. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva. (Pozsony, 1844)
Cáfolat városi szavazatok ügyében. (Pozsony, 1844)
A Muraköz. Jogtörténeti tanulmány. (Budapesti Szemle, 1861)
Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. Részletek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1861. dec. 16.
megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1862)
Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. I–II. (Pest, 1862)
Él-e Árpád fiága? 1–3. (Budapesti Szemle, 1862)
Tanulmány az esztergomi érseki egyházi megye első régi határairól és territoriumáról. (Magyar Sion, 1864)
Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. 1–3. (Budapesti Szemle, 1865)
Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont vármegyék alipánjának és törökügyi követnek emlékezete. Átd. B. T. (Pest, 1867)
A szent Gallus dom felszentelése Svájcban és a magyar II-ik, vagyis ifjabb sz. Erzsébet eredeti legendája. (Magyar Sion, 1867)
Tájékozás az eltűnt magyar Valkó megyéről. (Századok, 1868)
Leszenyei Nagy Ferenc és a tállyai tartományi gyűlés. (Századok, 1869)
Kont Miklós nádor téves sarjadéka a budavári emléktáblán. (Századok, 1870)
A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. 1–6. (Századok, 1870–1872)
Tájékozás Balássy Ferenc „Visszhangjai” körül, a vármegyék első alakulásáról. 1–2. (Századok, 1872)
Trentsini Chák Máté és kortársai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1873. jún. 18.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. Bp., 1873)
Adatok a visegrádi merénylet történetéhez. 1–2. (Századok, 1873–1874)
Millenarium vagyis a magyar államiság ezeréves fordulójára 884-től 1884-ig. 1–5. (Századok, 1878)
Barsmegye monographiája. I. 1. füz. (Bp.–Aranyosmarót, 1880–1884)
A magyar ezeréves jubileum időkérdéséhez. (Századok, 1881).

Irodalom

Irod.: Visszhangul B. T.-nak a vármegyékről írott közleményeire. 1–4. (Századok, 1872)
B. T. (Vasárnapi Ujság, 1872)
B. T. 80. születésnapja. (Századok, 1881)
B. T. (Századok, 1885).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője