Botka Tivadar, szántói és széplaki
politikus, jogász, történész
Születési adatok
1802. július 6.
Kisendréd, Bars vármegye
Halálozási adatok
1885. január 6.
Kisvezekény, Bars és Hont vármegye
Család
Sz: Botka László, Gosztonyi Jozefa.Iskola
Elemi és középiskoláit Léván, Nagyszombaton és Pesten végezte, a pesti tudományegyetemen ügyvédi okl. szerzett (1821). Az MTA tagja (l.: 1847. dec. 23.; r.: 1872. máj. 24.; t.: 1877. máj. 24.).Életút
Bars vm. első tiszti alügyésze, főszolgabírója, tiszti főügyésze (1823–1839), Bars vm. főjegyzője (1839–1843; lemondott: 1843) és követe az 1843–1844. évi, ill. az 1847–1848. évi reformországgyűlésen. A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után rövid ideig törvényszéki elnök (1849), majd visszavonult a közélettől. Ismét országgyűlési képviselő (1861–1872); közben, az 1866. évi éhínség idején felső-magyarországi királyi biztos. A 19. sz.-i liberális ellenzék egyik jelentős személyisége, aki vezető szerepet játszott a megyei politikai küzdelmekben. Mint főjegyző élesen szembekerült a helyi főispánokkal, mert fellépett a visszaéléseik ellen. Lemondott főjegyzőségéről, majd követté választották (utóbb követi mandátumától is meg kellett válnia). Tevékeny részt vállalt Bars vm. közéletében: gazdasági egyesületet szervezett, amelynek elnöki tisztjét is elvállalta. Országgyűlési követté való megválasztása után az ún. regnikoláris bizottság munkájában tevékenykedett. Jogtudósként elsősorban a vármegyék közigazgatásával, szervezeti kérdéseivel, valamint önállóságuk történetével fogl. Feldolgozta a magyarországi párbajok történetét. Bars vm. történetét bemutató monográfiája részben kéziratban maradt. A vármegyék kialakulásának történetével kapcsolatban éles szakmai vitába került Balássy Ferenccel. ő kezdeményezte elsőként az ezredéves millenniumi nemzeti ünnepségsorozatot (1878-ban; tervei szerint 1884-ben ünnepelték volna!).Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat alapító választmányi tagja. A pozsonyi Toldy Kör alapító elnöke.Szerkesztés
Történeti értekezései elsősorban a Századunkban (1844), az Uj Magyar Muzeumban (1860), a Magyar Történeti Tárban (1861), a Tudományos Értekezőben (1862), a Győri Történeti és Régészeti Füzetekben (1863–1865), a Magyar Sionban (1864–1867) a Századokban (1868–1884) és a Budapesti Szemlében jelentek meg (1861–1869).Főbb művei
F. m.: De duellis Hungarorum litisdecisoriis. Commentatus est Theodorus Botka de Széplak. (Pest, 1829)Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum praecipue anecdoto vice-comizum et curiali instituto illustrata. (Pest, 1831)
Az 1843–44. országgyűlési időszakból néhány ismeretlenebb közjogi tárgy és megrögzött balvélemény felvilágosítva. (Pozsony, 1844)
Cáfolat városi szavazatok ügyében. (Pozsony, 1844)
A Muraköz. Jogtörténeti tanulmány. (Budapesti Szemle, 1861)
Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. Részletek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1861. dec. 16.
megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1862)
Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. I–II. (Pest, 1862)
Él-e Árpád fiága? 1–3. (Budapesti Szemle, 1862)
Tanulmány az esztergomi érseki egyházi megye első régi határairól és territoriumáról. (Magyar Sion, 1864)
Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. 1–3. (Budapesti Szemle, 1865)
Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont vármegyék alipánjának és törökügyi követnek emlékezete. Átd. B. T. (Pest, 1867)
A szent Gallus dom felszentelése Svájcban és a magyar II-ik, vagyis ifjabb sz. Erzsébet eredeti legendája. (Magyar Sion, 1867)
Tájékozás az eltűnt magyar Valkó megyéről. (Századok, 1868)
Leszenyei Nagy Ferenc és a tállyai tartományi gyűlés. (Századok, 1869)
Kont Miklós nádor téves sarjadéka a budavári emléktáblán. (Századok, 1870)
A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. 1–6. (Századok, 1870–1872)
Tájékozás Balássy Ferenc „Visszhangjai” körül, a vármegyék első alakulásáról. 1–2. (Századok, 1872)
Trentsini Chák Máté és kortársai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1873. jún. 18.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. Bp., 1873)
Adatok a visegrádi merénylet történetéhez. 1–2. (Századok, 1873–1874)
Millenarium vagyis a magyar államiság ezeréves fordulójára 884-től 1884-ig. 1–5. (Századok, 1878)
Barsmegye monographiája. I. 1. füz. (Bp.–Aranyosmarót, 1880–1884)
A magyar ezeréves jubileum időkérdéséhez. (Századok, 1881).
Irodalom
Irod.: Visszhangul B. T.-nak a vármegyékről írott közleményeire. 1–4. (Századok, 1872)B. T. (Vasárnapi Ujság, 1872)
B. T. 80. születésnapja. (Századok, 1881)
B. T. (Századok, 1885).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
