Család

Sz: Bottlik Lajos földbirtokos, országgyűlési képviselő, Litschauer Anna.

Iskola

Középiskoláit Iglón és Budapesten végezte, a bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1897). Joghallgató korában elnöke az Egyetemi Körnek és az Országos Diákszövetségnek.

Életút

Tanulmányai befejezése után Borsod vm. aljegyzője (1897–1901), a Mezőcsáti járás főszolgabírája (1901–1914), Borsod vm. főjegyzője (1914–1917), főispánja (1917–1918), az összeomlás után a vm. kormánybiztosa (1919–1920); közben, a Tanácsköztársaság idején bebörtönözték (1919). A Nagyatádi Szabó-féle Országos Kisgazda- és Földműves Párt, majd a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt (= Egységes Párt) programjával nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő (Mezőcsáti választókerület, 1920–1933); közben az első Nemzetgyűlés második (1920. febr.–márc.), majd első alelnöke (1920. márc.–1922. febr.). A pártegyesítés után az Egységes Párt alelnöke, a második Nemzetgyűlésben a Közigazgatási Bizottság elnöke (1922–1926). A mezőkeresztesi református egyházmegye főgondnoka. A Borsodvármegyei Gazdasági Szövetkezet és a Tiszajobbparti Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet alapító tagja, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke. Az 1920-as évek egyik jelentős agrárpolitikusaként több regionális mezőgazdasági kamarát és hitelszövetkezetet alapított. Nagyatádi Szabó István híve, agrárprogramjának egyik kidolgozója, a törvényhozásban pártja vezérszónoka. Az Országgyűlésben nagy feltűnést keltő beszédben ítélte el a bp.-i Lipót körúti Club Kávéházban történt merényletet (1920).

Szerkesztés

A Hóvirág c. jótékonysági alkalmi lap szerkesztője (1900). Írásai a fentin kívül még elsősorban az Egyetemi Lapokban (1893–1896), a Diákszövetségi Lapokban (1894), a Köztelekben (1895–1896), ill. a Budapesti Hírlapban (1906-tól) és a Miskolci Naplóban jelentek meg (1916-tól).