Család

Sz: Báthy Vilma. Testvére: Bottyán János (1912–1984) református lelkész, szerkesztő, újságíró.

Iskola

A belényesi református főgimnáziumban éretts. (1917), a bp.-i tudományegyetemen általános orvosi (1922) fogorvosi okl. szerzett (1931).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1923–1924), honvédorvos (1924–1930). A bp.-i Alkotás utcai Honvéd Kórház fogászati rendelőjének vezetője (1930–1941), a II. vh.-ban honvédorvosként szolgált (1941–1944), a sztaniszlói hadifogolytábor táborvezető orvosa (1944–1948), a II. vh. után igazolták, tartalékos alezredorvosként szerelt le (1948). Budapesten, az I. ker.-ben SZTK-orvos (1949–1952), a bp.-i V. ker.-i Madách téri Rendelőintézet (1952–1954), a bp.-i X. ker.-i Fővárosi Szakorvosi Rendelőintézet fogszakorvosa (1954–1955). A János Kórház (1955–1961), a bp.-i I. ker.-i Maros utcai Rendelőintézet főorvosa (1961–1970), majd magángyakorlatot folytatott (1970–1978). A reumás betegségek fogorvosi vonatkozásaival, elsősorban a reuma és az orális gócok közötti kapcsolattal fogl. Felismerte a fogcsúcs körüli granulómák extraktumának antigén természetét (Bottyán-féle antigén) és a góchatás allergiás alapon való megfejtését (fokalallergia).