Család

Sz: Brauner János hentesmester, Müller Róza. Testvérei: Brauner Lajos asztalos, Brauner Irma és Brauner Sándor kereskedelmi dolgozók, Brauner Katalin és Brauner Mária szabónők, Brauner Béla dobozkészítő kisiparos. F: 1910-től Botyánszki Pál; 1932-től különváltan éltek. Gyermekei: Botyánszki Margit tisztviselő, Botyánszki Matild könyvtáros, Botyánszki Pál nyomdász és Botyánszki Lajos szabó.

Iskola

Hat elemit végzett.

Életút

A gyulai harisnyagyár, majd a békéscsabai Hubertus Textilgyár szövőnője (1920-as–1930-as évek). Az MSZDP, ill. az SZDP tagja (1921–1948), a párt békéscsabai szervezetének titkára (1932–1936), az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) vezetőségi tagja (1935-től). Izgatás miatt egyhavi fogházra ítélték (1935), kitiltották a szülővárosából (1936), Budapesten a Népszava postázójának tisztviselője (1936–1944), az SZDP VI. ker.-i végrehajtó bizottságának tagja. Az SZDP Központi Nőtitkárságának, majd Vidéki Titkárságának munkatársa (1945-től), az SZDP ún. Országos Nőszervező Bizottságának, ill. Ellenőrző Bizottságának tagja (1945. aug.–1948. jún.), a két munkáspárt egyesülése után az MDP Központi Vezetőségének (KV) tagja (1948. jún.–1954. máj.). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún.–nov.), az MDP nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselője (Békési választókerület, 1945–1953).

Emlékezet

Emlékét Békéscsabán utca őrzi.

Szerkesztés

A Békés Népe (1946–1948), a Békésmegye (1948. ápr.–máj.) és a Békéscsaba c. lapok felelős szerkesztője (1949. febr.–szept.). A Nőmunkás szerkesztőbizottságának tagja (1946-tól).