Bozó Sándor
Bozó Sándor

2020. október 22. Csütörtök

Bozó Sándor

mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1933. november 9.

Pozsony

Halálozási adatok

2004. október 16.

Budapest


Család

Sz: Bozó Sándor (†1974), Ivánfi Ilona (†1955). F: 1960–1984: Tieff Margit (†1984). Leánya: történelem–magyar szakos középiskolai tanár.

Iskola

A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1952), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1957), doktorált (1969), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1993). Politikai okokból a gimnáziumból eltanácsolták (1950), az ATE-ről kizárták (1955), majd a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt a diplomáját nem adták ki.

Életút

A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság gyakornoka (1957–1958), kísérleti szakmunkása (1958–1961), tud. munkatársa (1961–1971), tud. főmunkatársa (1971–1980). Az Állattenyésztési Kutatóintézet (ÁKI) tud. osztályvezetője (1980–1991), tud. igazgatója (1991– 1997), tud. tanácsadója (1997-től). Szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos állatgenetikai kutatásokkal, elsősorban különböző tejelő szarvasmarhafajták keresztezésével, keresztezett populációk integrált értékelésével, a szarvasmarha tej- és hústermelését meghatározó értékmérő tulajdonságok összefüggés-rendszerének feltárásával fogl. Vezető szerepet játszott a számítógépre alapozott szarvasmarha- tenyésztési és -telep-irányítási programok kifejlesztésében, ill. a vágómarha-minősítés objektív rendszerének kidolgozásában, továbbá az 1972. évi szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram elméleti előkészítésében. A Mezőgazdasági Minősítő Tanács a többekkel előállított tejelő magyartarka fajtaváltozatát előzetesen elismert fajtának (1967), az ún. hungarofrízt államilag elismert fajtának minősítette (1984).

Emlékezet

Emlékét őrzi a róla elnevezett Bozó Sándor Alapítvány (2006-tól).

Elismertség

Az MTA Állattenyésztési Albizottsága tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) tagja (1960-tól), a MAE Állattenyésztési Társaság alelnöke (1995-től), a Szarvasmarha-tenyésztési Szakosztályának vezetőségi tagja. A Magyar Tejgazdasági Nemzeti Bizottság tagja. A TDDSZ tagja (1989-től). Az Állattenyésztők Európai Szövetsége Szarvasmarha-tenyésztési Szekciójának tagja.

Elismerés

Akadémiai Díj (Dohy Jánossal, Dunay Antallal, 1976), Ujhelyi Imre-díj (1998), Horn Artur-díj (2002), Életfa Emlékplakett (2004).

Főbb művei

F. m.: Magyartarka x jersey F-1 tehenek perzisztenciájának, tőgyarányosságának és fejhetőségének vizsgálata. Dohy Jánossal, Horn Arturral. (Kísérletügyi Közlemények, 1959)
Adatok a fejési sebesség vizsgálatához. Dohy Jánossal, Dunay Antallal. (Állattenyésztés, 1960)
Magyartarka és magyartarka x jersey F-1 növendékek fejlődésének összehasonlító vizsgálata. Többekkel. (MTA IV. Osztálya Közleményei, 1960)
A jersey keresztezés hatása magyartarka tehenek ellésére. Többekkel. (Kísérletügyi Közlemények, 1960)
A szarvasmarha testalkati bírálatának korszerűsített módszere. Többekkel. (Állattenyésztés, 1962)
Jersey és magyartarka x jersey F-1 bikák színörökítésének vizsgálata. Többekkel. (Kísérletügyi Közlemények, 1962)
Az Állattenyésztési Kutatóintézet szaktanácsai a gyakorlat számára. 3. Szarvasmarha-tenyésztés. Összeáll. Dunay Antallal. (Bp., 1963)
50% jersey vérű tehénállomány tejfehérje-tartalmának vizsgálata. Többekkel. (Állattenyésztés, 1964)
Jersey keresztezésű és fajtatiszta magyartarka tehenek termelésének összehasonlító vizsgálata szabadtartásos istállórendszerben. Többekkel. (Állattenyésztés, 1964)
A tőgy termelési részarányosságának vizsgálata „tejelő magyartarka” keresztezésű konstrukcióba tartozó R-1 teheneken. Dunay Antallal, Horn Arturral. (ÁKI Évkönyve, 1965)
Testtömeg és tejtermelés közötti összefüggés vizsgálata kifejlett teheneken. Dunay Antallal (Állattenyésztés, 1966)
A magyartarkafajta keresztezése jersey fajtával. Többekkel. (ÁKI jelentősebb kutatási eredményei. 1962–1966. Bp., 1967)
A hústermelés növelésének lehetőségei tejelő típusú állományokban. Deák Mihállyal, Dunay Antallal. (Állattenyésztés, 1970)
„Tejelő magyarbarna” konstrukcióba tartozó F-1 és F-2 tehenek tejtermelésének összehasonlító vizsgálata. Dunay Antallal, Horn Arturral. (Állattenyésztés, 1971)
Az ivararány befolyásolásának lehetősége és következményei a gazdasági állatok tenyésztésében. Többekkel. (Állattenyésztés, 1974)
A holstein-fríz fajta értékmérői és javaslatok a hazai tenyésztésének megszervezésére. Többekkel. (Herceghalom, 1975)
A tejkoncentráció és a testnagyság hatása a tejelő marha típusára és a termék-előállításra. Dunay Antallal. (Állattenyésztés, 1976)
A magyartarka x holsteinfríz fajtaátalakító keresztezés második R-1 generációjának tejtermelése. Dunay Antallal, Rada Károllyal. (Állattenyésztés, 1979)
Tejelő típusú szarvasmarhák hízlalása abrakkal, tömegtakarmányokkal. Dunay Antallal. (Magyar Mezőgazdaság, 1980)
A tejelő szarvasmarhák szelekciója Magyarországon. (Állattenyésztés, 1981)
A szarvasmarha-keresztezési program megvalósulása Magyarországon. (Agrártudományi Közlemények, 1982)
Egyszerű módszer a növendékbikák hasított féltesteinek minősítésére. Dunay Antallal, Sárdi Jánossal. (Vágóállat és Hústermelés, 1983)
A tejmennyiség, a zsír és a fehérjetartalom együttes növelésének esélyei a holstein-fríz fajtában. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1989)
Az élősúly, ivar és fajta hatása a hasított test összetételére. Kollár Nándorral, Sárdi Jánossal. (A hús, 1991)
A tenyészcél meghatározását és a szelekció eredményességét elősegítő tényezők a tejelő szarvasmarha tenyésztésben. Kand. értek. (Bp., 1992)
A holsteinfríz fajta szerepe Magyarországon. (Gazdálkodás, 1992)
Az egyes laktációs termelések és az életteljesítmény összefüggései tejelő jellegű tehenekben. Többekkel. – A testméretek, típus és termelés összefüggései tejelő jellegű tehenekben. Többekkel. – A hazai szarvasmarhafajták hústermelési értéke. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1993)
A selejtezési okok összefüggése az életteljesítménnyel nagyüzemi holsteinfríz állományban. Többekkel. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1994)
A vágómarhák csontos húsának kereskedelmi bontás szerinti összetétele. Többekkel. (Herceghalom, 1995)
A küllemi tulajdonságok összefüggése a hasznos élettartammal eltérő marmagasságú holsteinfríz tehenekben. Többekkel. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1995)
Lábvégbetegségek gyakorisága holsteinfríz állományokban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1995)
A típus, a keresztezések és a heterózis szerepe a szarvasmarha-tenyésztésben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1996)
A húsmarhákkal kapcsolatos néhány újabb hazai kutatási eredmény. – A fehér-kék belga fajtával végzett haszonállat-előállító keresztezés hatása a hús néhány fontosabb összetevőjének alakulására. Bölcskey Károllyal, Sárdi Jánossal. (A hús, 1998)
Tejelő tehenek lineáris küllemi bírálatának összehasonlítása testméretadataikkal. Többekkel. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2000)
kutatási jelentései kéziratban: A tejelő magyartarka tehénállomány törzskönyvbe sorolásának feltételei. Többekkel. (Herceghalom, 1967)
Zárójelentés a tejelő magyartarka fajtaváltozatról. Többekkel. (Herceghalom, 1968)
A magyartarkafajta keresztezése jersey fajtával. (Herceghalom, 1970)
A hungarofríz-konstrukció előállításának eddigi eredményei. Többekkel. (Bp., 1978).

Irodalom

Irod.: Gyulai György: B. S. (Magyar Állattenyésztők Lapja, 2002)
B. S. 70 éves. (Holstein magazin, 2003)
Györkös István: B. S. 70 éves. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2004)
Györkös István: B. S. 1933–2004. (Magyar Állattenyésztők Lapja, 2004). B. S. 1933–2004. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2005)
B. S.-alapítvány. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013