Család

Sz: Bozóky Alajos (1842–1919) jogász, jogtörténész, műfordító, kőröstarjáni Hoványi Mária. Heten voltak testvérek, testvérei közül: Bozóky Dezső (1871–1957) orvos, Bozóky Gyula (1878–1954) honvéd ezredes, ill. Bozóky Ferenc (1886–1961) jogász.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen állam- (1899) és jogtudományi doktori okl. szerzett (1901), ügyvédi vizsgát tett (1904); közben Párizsban és Londonban állami ösztöndíjjal tanult (1900). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a kereskedelmi jogból magántanári képesítést szerzett (1907).

Életút

Bihar vm. alispáni hivatalának közigazgatási gyakornoka (1897–1900), közjegyzőjelölt (1900), az egri érseki joglíceumban a kereskedelmi és váltójog r. tanára (1900–1910). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1907–1914); egyúttal a pécsi püspöki jogi líceum (1910–1912) és a pozsonyi jogakadémia r. tanára (1912–1914). A pozsonyi Erzsébet (1914–1921), a bp.-i Pázmány Péter (1921–1923), ill. a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a kereskedelmi és váltójog ny. r. tanára (1923–1944); közben az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (Pozsonyban: 1920–1921 és Pécsett: 1934– 1935), dékánhelyettese (Pécsett: 1936–1937) és az egyetem rektora is (Pécsett: 1930–1931). Gazdasági joggal, elsősorban magyar és nemzetközi kereskedelmi és váltójoggal fogl. Alapvetően új eredményeket ért el a két vh. között újrainduló magyarországi gazdasági élet új jogszabályainak kidolgozásában. Vizsgálta az újabb gazdasági társaságok (pl. részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok stb.) jogállását, a nemzetközi kereskedelmi bíróságok és a nemzeti jogok viszonyát. Számos nemzetközi jogi konferencián képviselte Magyarországit, jelentős szerepet játszott a genfi és a hágai nemzetközi váltójogi egyezmények magyarországi ratifikálásában.

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőbe temették, sírját felszámolták.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1929) és igazgatóválasztmányának tagja.

Szerkesztés

A Részvénytársaság c. folyóirat társszerkesztője (1918–1919). Gazdasági jogi tanulmányai a fentin kívül még – többek között – a Tiszántúl (1899–1910), a Magyar Jogász Ujság (1905), az Uj Idők (1905–1906), a Magyar Kereskedők Lapja (1905–1913), A Jog (1906-tól), a Magyarország (1908–1911), a Budapesti Hírlap (1908–1914), a Magyar Pénzügy (1908–1916), a Kereskedelmi Jog (1908–1934), a Jogtudományi Közlöny (1908–1934), az Alkotmány (1909–1918), az Ügyvédek Lapja (1909–1931), a Budapest (1911–1913), a Magyar Kultúra (1911–1924), a Dunántúl (1911–1938), a Nemzeti Ujság (1922–1926), a Pécsi Katolikus Tudósító (1929–1937), a Pécsi Hírek (1932–1933) és a szegedi A Jog c. lapokban jelentek meg (1935-1936).