Braun Róbert
Braun Róbert

2020. október 26. Hétfő

Braun Róbert

politikus, könyvtáros, szociológus

Születési adatok

1879. január 7.

Arad

Halálozási adatok

1937. február 12.

Budapest


Család

Zsidó családból származott. Sz: Braun József, Bruckner Berta. F: Grünwald Margit. Leánya: Braun Éva (1917–1945) politikus, a magyarországi munkásmozgalom mártírja.

Iskola

Középiskoláit Aradon és Nagyszebenben végezte, Nagyszebenben éretts. (1897), a bp.-i és párizsi egyetemen tanult tovább (1897–1900); Budapesten bölcsészdoktori okl. (1900) és magyar–német szakos tanári okl. szerzett (1902).

Életút

A lippai (1902–1907), a marosvásárhelyi kereskedelmi iskola r. tanára (1907–1910), Szabó Ervin felkérésére a Fővárosi Könyvtár könyvtárosa (1910–1911), aligazgatója (1911–1918), igazgatója (1918–1919), jórészt az ő eredménye az első magyarországi igények figyelembevételével kidolgozott decimális mutató megalkotása. Az őszirózsás forradalom idején a Jászi-féle nemzetiségi minisztérium miniszteri tanácsosa (1918), a forradalmak alatt tanúsított magatartása miatt állásából elbocsátották. A két vh. között a Lantos, a Káldor és a Révai Kiadók lektora. A Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztályának alapító elnöke (1913-tól). A magyarországi falukutató mozgalom egyik elindítója, különösen jelentősek a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó írásai, ill. műfordítói és szakfordítói tevékenysége. Fiatal korában Lippán tanított, s onnan utazott, egyik vakációjára Olaszországba, Sansepulcróba. A két kistelepülés összehasonlításából született meg az első magyarországi szociográfiai munka (Lippa és Sansepulcro, kötetben megjelent: 1908). Első társadalomnéprajzi dolgozatát az Arad vm.-i Maroscsicsérről írta (szintén 1908- ban, megjelent átdolgozva és bővítve: 1936-ban). A falu lélektana (1913) c. alapvető kötetét; munkamódszerét, anyaggyűjtését, valamint a kötethez mellékelt kérdőívét az 1930-as években megindult falukutató mozgalom szociográfusai évtizedekig példaképüknek tekintették. A könyv megírásához ismét Maroscsicséren, majd a Szeged melletti Felsőtanyán gyűjtött adatokat – távolabbi célja az európai parasztság néplélektani megírása volt. A falu lélektanából jól kitűnt a magyarországi falu csaknem teljes mozdulatlansága, a feltűnően primitív munkamegosztás és életmód. Véleménye szerint kétféle gazdasági változás ingathatja meg a falu merevségét: a hegyvidéki erdőirtás és a tanyai „előrenyomulás”. A kötet megjelenése után kezdeményezte a Társadalomtudományi Társaság szociográfiai szakosztályának megalakítását (amelynek első elnöki tisztjét is elvállalta). Az 1910-es években beutazta Észak-Amerikát, megismerkedett a modern amerikai társadalomtudományok eredményeivel: benyomásairól rendszeresen beszámolt a Városi Szemle, a Világ és a Könyvtári Szemle hasábjain, valamint több szociológiai írását a Nyugat is közölte. A modern polgári szociológiai és közgazdasági irodalom első magyarországi fordítójaként elsősorban Henry George műveit tolmácsolta. A Tanácsköztársaság bukása után kiszorult a magyar tudományos közéletből: megfosztották könyvtárosi állásától: alkalmi lektori és fordítói munkákból élt.

Szerkesztés

A Huszadik Század (1907–1919), a Világ szerkesztője (1913–1915), a Századunk főmunkatársa (1931–1937).

Főbb művei

F. m.: II. József közgazdasági reformeszméi. Egy. doktori értek. is. (Arad, 1900)
Henry George és a földjáradékadó. (A Huszadik Század Könyvtára. 28. Bp., 1907)
Lippa és Sansepulcro. (A Huszadik Század Könyvtára. 33. Bp., 1908)
Az amerikai városi korrupció. – Prostitúció Chicagóban. (Városi Szemle, 1911)
A telekérték becslésének Somers-féle rendszere. (Városi Szemle, 1913)
A falu lélektana. (A Huszadik Század Könyvtára. 47. Bp., 1913)
Webb, Sidney–Webb, Beatrice: A szegénység problémája. Ford. Kósa Miklós. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1918)
Magyarország feldarabolása és a nemzetiségi kérdés. (Táltos Könyvtár. Bp., 1919
angolul: The Dismemberment of Hungary and the Nationalities. Bp., 1919
franciául: La démembement de la Hongrie et la question nationalités. Bp., 1919)
Régi és új milliomosok Amerikában. (Politika és társadalom. 2. Bp., 1920)
Carnegie, Andrew: Napjaink problémái. Ford. Bartos Zoltán. A bevezető tanulmányt írta. (Mesterművek. Bp., 1920)
Általános magyar könyvjegyzék. Összeáll. Pikler Blankával. (Bp., 1925
angolul is)
Utódállamok. (Századunk könyvtára. 11. Bp., 1932)
Nobel-díjas írók antológiája. Összeáll. (Bp., 1935)
A 150 év előtti Hóravilág. (Bp., 1935)
Maroscsicsér. (Századunk, 1936)
A magyar történetírás revíziójához. (A Huszadik Század körének történetfelfogása. Történetírók Tára. Szerk. Glatz Ferenc és Pók Attila. Bp., 1982)
ford.: George, Henry: Vámvédelem vagy szabadkereskedelem. Vizsgálódás a vámkérdésről, különös tekintettel a munka érdekeire. (Bp., 1909)
[George, Henry]: Kormányzóságom történetéből. Utópia Henry George gazdasági rendszere alapján. (Marosvásárhely, 1911
Modern Könyvtár. 164-166. Az előszót Jászi Oszkár írta. 2. kiad. Bp., 1912)
George, Henry: Haladás és szegénység. A termelési válságok és a növekvő vagyonnal együtt növő szegénység okának kutatása, ezek gyógyszere. (Bp., 1914)
George, Henry: Társadalmi kérdések. (Bp., 1921)
Bryce, James: Az Amerikai Egyesült Államok demokráciája. (Bp., 1922)
Farbman, Michael: „Pjatiletka.” Az ötéves terv mai állása. (Bp., 1931)
Istrati, Panait: A Szovjet 1930-ban. II. Más fény felé. (Bp., 1931)
Austin, Anne: A fekete galamb. Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1934)
Gribble, Leonard, R. : Bosszú? Reg. Ford. Barna István álnéven. (Az Athenaeum detektív és kalandor regényei. Bp., 1936)
Szemjonov, Jurij: A föld kincsei. Gazdasági földrajz mindenki számára. (Bp., 1936).

Irodalom

Irod.: Pórné Váradi Irma–Kőhalmi Béla–Turnowszky Sándor: B. R., a könyvtáros és a szociográfus. Bibl. és tanulmány. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 2. Bp., 1960)
Remete László: A fővárosi könyvtárügy úttörői. Hat arcképvázlat. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 5. Bp., 1964)
Egyed Ákos: B. R. faluszociográfiái. (Korunk, 1970)
Köves Rózsa: B. R. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1979. jan. 7.)
V. Bálint Éva: B. R.-re emlékezve. A hazai munkásszociográfiákról. (Magyar Hírlap, 1979. jan. 7.)
Boldizsár Iván: A lebegők. Visszaemlékezések. (Bp., 1989)
Bán D. András: Egy polgári radikális portréjához. (Magyar Nemzet, 1987. 28.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013