Bresztovszky Béla
Bresztovszky Béla

2020. október 25. Vasárnap

Bresztovszky Béla

gépészmérnök

Születési adatok

1872. augusztus 28.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1941. június 7.

Budapest


Család

Sz: Bresztovszky Ede, Gryneus Vilma. Testvére: Bresztovszky Ede (1889–1963) író, újságíró és Bresztovszky Ernő (1882–1922) író, újságíró, politikus. F: Rauscher Lujza Mária, Rauscher Lajos iparművész, építész leánya.

Iskola

Elemi iskoláit Rimaszombatban és Dobsinán (1878–1882), az algimnáziumot Rimaszombatban és Máramarosszigeten végezte (1882–1886), majd a nagyváradi főreáliskolában éretts. (1890). A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1894), műszaki doktori okl. szerzett (1907); tanulmányait a darmstadti, a müncheni, a genfi, a berlin-charlottenburgi műszaki egyetemeken, ill. a párizsi Sorbonne-on egészítette ki (1894–1896); a szilárdsági kísérletek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909).

Életút

A József Műegyetem tanársegéde, egyúttal a bp.-i Danubius Hajógyár hídosztályának szerkesztő mérnöke (1896–1899), a Magyar Monier Vasbeton Vállalat vezető mérnöke (1899–1901). A József Műegyetem Műszaki Mechanikai és Elméleti Géptani Tanszék adjunktusa (1901–1912) és magántanára (1909–1912), ny. rk. tanára és a Tanszék vezetője (1912–1914), ny. r. tanára (1914-től). A Műszaki Mechanikai Laboratórium és Kísérleti Állomás vezetője (1916-tól), a műegyetem Gépészmérnöki Osztályának dékánja (1920–1922 és 1925–1927). Országgyűlési képviselő, a Felsőház póttagja (1927–1935). Építőanyagok, födémszerkezetek anyagvizsgálatával fogl., elsősorban a különböző korú betonok és téglaszerkezetek rugalmasságát vizsgálta. A repülés műszaki kérdéseit is kutatta. A reimsi első repülőverseny résztvevője (1909), jelentős szerepet játszott a magyar repülés I. vh. utáni újjáépítésében. Autószerencsétlenség áldozata lett.

Elismerés

A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE) főtitkára (1911–1914), a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének elnöke (1924–1927). A Magyar Aëro Szövetség alelnöke, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapító elnöke.

Szerkesztés

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye szerkesztője (1912–1913).

Főbb művei

F. m.: A födémpróbák kérdése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1901)
A Kleine-féle födém terhelőpróbája. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1903)
A parafa mint építőanyag. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1904)
„Satorin” homlokzatvakoló anyag. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1905)
A beton mechanikai tulajdonságainak megállapítása nyomókísérletekkel. Egy. doktori értek. is. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1907)
Kísérletek különböző összetételű és korú betonok rugalmasságáról. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Technikai kísérletező laboratóriumok. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1909)
A repülésről. (Universum. V. köt. Bp., 1910)
Ipari kísérleti intézetekről. (Bp., 1911)
Dynamika és mechanika. (Bp., 1920)
Statika és szilárdságtan. (Bp., 1920)
Vasszerkezetek. B. B. műegyetemi ny. r. tanárnak a gépészmérnök hallgatók számára tartott előadásai. (Bp., 1921
2. átd. kiad. 1923)
A technikai anyagvizsgálat. (Bp., 1930)
Eljárások a téglaszilárdság meghatározására. (Bp., 1933).

Irodalom

Irod.: B. B. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1941)
Vajda Ödön: B. B. (Technika, 1941).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013