Brisits Frigyes Ervin
irodalomtörténész, ciszterci szerzetes
Születési adatok
1890. március 4.
Máza, Tolna vármegye
Halálozási adatok
1969. december 7.
Vác
Iskola
Középiskoláit Pécsett, a teológiát a Bernadinumban végezte (1908–1913); belépett a cisztercita rendbe (1908), ünnepélyes fogadalmat tett (1913. júl. 10.), pappá szentelték (1913. júl. 14.). A bp.-i tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. (1913), bölcsészdoktori okl. (1914), a magyar irodalom története a 19. sz. első felében tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935); az irodalomtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1957). Az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.; tagsága megszűnt: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
A cisztercita rend bp.-i Szent Imre Gimnáziumának r. tanára (1914–1948), igazgatói címmel igazgatóhelyettese (1935–1939), igazgatója (1939–1948), egyidejűleg a Bernardinum Tanárképző Intézetében, majd a Ciszterci Tanárképző Főiskolán a magyar irodalom r. tanára (1927–1948). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1935–1946), c. ny. rk. tanára (1946–1948). A bp.-i Karolina utcai lelkészség kisegítő lelkésze (1948–1951). 19. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban Vörösmarty Mihály munkásságával fogl. Sajtó alá rendezte Vörösmarty kiadatlan költeményeit, rendezte és feldolgozta az MTA Kézirattárában levő Vörösmarty-kéziratokat. Több népszerű irodalomtörténeti tankönyv, olvasókönyv és egyéb segédkönyv szerzője és szerkesztője.Elismertség
Az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága meghívott tagja (1928–1934). A Szent István Akadémia tagja (1925), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára (1937–1945).Szerkesztés
Irodalomkritikái a Katholikus Szemlében jelentek meg (1921–1943). A Magyar Középiskola c. folyóirat szerkesztője (Péch Aladárral, 1919–1926). A Vörösmarty kritikai kiadás szerkesztője (1962–1965).Főbb művei
F. m.: Szent Ágoston és II. Rákóczi Ferenc vallomásai. Egy. doktori értek. is. (Pécs, 1914)Irodalomtörténet és világnézet. 1–2. (Katholikus Szemle, 1921)
A Szent Jobb Magyarországon. Szentbeszéd. (Bp., 1923)
Assisi Szent Ferenc. (Magyar Könyvtár. Bp., 1926)
Sziklay János írói egyénisége. (Bp., 1927)
A XVII. század magyar irodalma. (Debreceni Szemle, 1930)
Négyesy László egri évei. (Emlékkönyv Négyesy László hetvenedik születésnapja alkalmából. Szerk. Pintér Jenő. Bp., 1931)
Az öreg Kazinczy és a fiatal Vörösmarty. (Katholikus Szemle, 1933)
A fehér sas. Színjáték. (Bp., 1936)
Vörösmarty Mihály és az Akadémia. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. ápr. 1.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok osztálya köréből. Bp., 1935
monográfia: Irodalomtörténeti füzetek. 59. Bp., 1937)
A nyelvszeretés epochája. (Vác, 1939)
Babits Mihály. (Vác, 1941)
Szent Bernát pedagógiája. (Eger, 1942)
Herczeg Ferenc történelmi regényei. (Herczeg Ferenc. 80 év. Szerk. Kornis Gyula. Bp., 1943)
Czinke Ferenc egyetemi tanári kinevezésének története. (Vác, 1944)
Anni felices laetitiaeque dies! Sík Sándor pályaképe. (Vigilia, 1959)
tankönyvei: Magyar olvasókönyv. Gimnáziumi tankönyv. Alszeghy Zsolttal, Sík Sándorral. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi olvasókönyv. Gimnáziumi tankönyv. Alszeghy Zsolttal, Sík Sándorral. (Bp., 1938–1939)
szerk.: Vörösmarty Mihály: A két szomszédvár. (Toldi Könyvtár. 11. Bp., 1922
2. kiad. 1924)
Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Deák Ferenc politikai és magánéletéből. Szerk. (Bp., 1926)
Prohászka breviárium. Összeáll. (Zászlónk Könyvtára. Bp., 1926)
Vörösmarty Mihály kiadatlan költeményei. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1926)
Prohászka. Tanulmányok. Összegyűjtötte. (Bp., 1927)
A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty-kéziratainak jegyzéke. Összeáll. (Bp., 1927)
Temesvári Pelbárt műveiből. Vál., szerk. (Bp., 1931)
Pázmány világa. Összeáll. (Bp., 1932)
Maradj velünk, Uram! A magyar rendőr imádságos könyve. Összeáll. (Bp., 1935
új kiad. 1941)
A XIX. század első fele. (A magyar irodalom története. V. Bp., 1939)
Vörösmarty Mihály összes költői művei. Sajtó alá rend. Gyulai Pál. A szöveget gondozta Kozocsa Sándorral. (Bp., 1941)
Vörösmarty válogatott munkái. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Vác, 1941)
Vörösmarty Mihály: Drámák. (Vörösmarty Mihály összes művei. Kritikai kiadás. 6–11. köt. Bp., 1962–1989)
Vörösmarty Mihály levelezése. Sajtó alá rend. (Vörösmarty Mihály összes művei. Kritikai kiadás. 17–18. köt. Bp., 1965)
Az én tanáraim a Pécsi Gimnáziumban. (Tanáregyéniségek a ciszterci rendben. Pécs, 1993)
Bitter Illés, a Szent Imre Gimnázium első igazgatója. (Bp., 2008).
Irodalom
Irod.: Kozocsa Sándor: Új katolikus irodalomszemlélet. (Katholikus Szemle, 1939)Ágoston Imre: B. F. hetvenéves. (Vigilia, 1960)
K[unszery] Gy[ula]: B. F. 75 éves. (Új Ember, 1965. márc. 7.)
Abody Béla: Isten vele, igazgató úr! (Élet és Irodalom, 1969. 52.)
Galántai Mária: B. F. halálára. (Új Ember, 1969. dec. 21.)
Benczédy József: B. F. (Irodalomtörténet, 1970)
Szauder József: B. F. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
