Brocskó Lajos
Brocskó Lajos

2020. október 27. Kedd

Brocskó Lajos

pedagógus, neveléstörténész

Születési adatok

1851. december 15.

Pest

Halálozási adatok

1932. augusztus 1.

Budapest


Család

Árva gyermekként protestáns árvaházban nőtt fel.

Iskola

A soproni evangélikus tanítóképző intézetben tanítói okl., Budapesten polgári iskolai tanári okl. szerzett; ismereteit Svájcban és Németországban, tanulmányutakon egészítette ki (1893-ig).

Életút

Mészáros János téti (Győr vm.) földbirtokos családjának nevelője (1870–1874). A bp.-i Protestáns Országos Árvaházban ún. árvaatya, majd az intézet igazgatója (1874–1932). A 19. sz. végének és a 20. sz. elejének egyik jelentős evangélikus pedagógusaként a magyarországi modern árvaügy kezdeményezője, a legrégebbi magyarországi modern felekezeti árvaház megalapítója. A kétosztályos elemi iskolát négy-, majd hatosztályosra bővítette, az iskolát a legmodernebb szemléltető eszközökkel szerelte fel. Vasárnapi iskolát létesített (ahol a hittant maga tanította), a leányoknak szabó-varrótanfolyamot indított. Nevéhez fűződik továbbá a koedukált oktatás megvalósítása, az általa vezetett árvaházban munkaiskolát létesített, s ő honosította meg Magyarországon az ún. szlöjd-oktatást (= kézügyességi foglalkoztatást). 1890-től lehetővé tette, hogy a gyermekek a nyári szünetet vidéken töltsék (először Nógrádverőcén, majd Tahiban, utóbb évtizedekig Zebegényben). Közel hatvan évig vezette a Protestáns Országos Árvaházat, s ez alatt az igen hosszú idő alatt több ezer árva gyermeket nevelt. Szakíróként neveléstörténettel, a magyarországi árvaházak és a magyar árvaoktatás történetével fogl.

Emlékezet

A bp.-i Kerepesi úti temetőben nyugszik, síremléke Schmidmann László szobrászművész alkotása. Halála után volt tanítványai emlékére megalapították az Országos Brocskó Lajos Árvaszövetséget (1932-ben). Az Árvaház Budapesten, a Rózsák terén működött (az Izabella utca–Rózsa utca–Szegényház tér által határolt telket a főváros adta 1874-ben; felépült: 1877-ben). A tervezők az épületet ingyen tervezték, az építőanyagot, azaz a téglát névlegesen adta a téglagyár. Az épület 1994-ben visszakerült a Magyarországi Evangélikus Egyház tulajdonába, az Árvaház fenntartására az egyház megalapította a Brocskó Lajos Közhasznú Alapítványt.

Főbb művei

F. m.: Svájcz árvaházai. Tanulmány. (Bp., 1883
2. kiad. Debrecen, 1895)
A lelki erők túlfeszítése és az egészség. – A bőr, a haj, a fogak és a körmök ápolása. – Rendesség a lefekvésben és a felkelésben. (Kisdednevelés, 1892)
A budapesti Protestáns Országos Árvaegyesület és Árvaházának története. 1859–1895. Szerk. (Bp., 1896)
Vegyes nemű árvaházak pedagógiája. (Az Egyetemes Tanügyi Kongresszus naplója. Bp., 1896)
A Protestáns Országos Árvaház félszázados munkája és jubileuma. 1859–1909. (Bp., 1909).

Irodalom

Irod.: B. L. árvaatya emlékezete. (Bp., 1941)
Géra Eleonóra Erzsébet. Református karitatív intézmények a fővárosban. PhD-értek. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013