Bródy Miklós
Bródy Miklós

2024. december 9. Hétfő

Bródy Miklós

zeneszerző, karmester, sakkozó

Születési adatok

1877. március 30.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1940. december 17.

Kolozsvár


Család

F: Szász Ilona. Fia: Bródy Tamás (1913–1990) karmester.

Iskola

A bp.-i Zeneakadémián Koessler János növendéke; egyúttal jogot is tanult, jogtudományi doktori okl. szerzett és ügyvédi vizsgát tett.

Életút

Pályája kezdetén vidéki színházaknál működött: többek között Pécsett és Pozsonyban (1901–1907), utóbb Grazban volt színházi karmester (1907–1908). Hazatérve a bp.-i Népszínház–Vígopera karmestere (1908–1910), majd a kolozsvári Nemzeti Színház operai tagozatának vezető karmestere (1910–1925); közben a bp.-i Eskü téri Színház zenei vezetője és karmestere is (vendégként, 1921–1922). A kolozsvári Román Nemzeti Opera karnagya (1925–1936). Sakkozóként magyar bajnoki 3. (1906 és 1911); román bajnoki 2. (1928 és 1935); román válogatott és a román sakkolimpiai csapat tagja (1928 és 1935). Neves sakkfeladványszerző is volt. Számos zeneművet, egy operettet és két operát is komponált.

Szerkesztés

Néhány írása a Pesti Naplóban (1901) és a kolozsvári Ujság c. lapban jelent meg (1911); sakkjátszmáit a Napkelet közölte (1922).

Főbb művei

F. m.: A. B. C. Operett 3 felvonásban. A szöveget Bródy István és Révész Ferenc írta. (bem.: Pécs, 1903. nov. 26.)
Thamara. Opera. (1922)
Az ígéret földje. Opera. (1929)
Zenekari szvit (1930)
Variációk
gyermekoperettek
kórusművek
dalok
ford.: Hurgon, Austen: A hollandi lány. Operett 2 felvonásban. A zenéjét Rubens, Paul szerezte. (bem.: Király Színház, 1908. szept. 19.).

Irodalom

Irod.: Gyalui Farkas: B. M. (Pásztortűz, 1924)
Papp Márió: Százharminc éve született B. M., egy zene- és feladványszerző kar- és sakkmester. (Magyar Sakkvilág, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője