Bródy Zsigmond
Bródy Zsigmond

2020. október 22. Csütörtök

Bródy Zsigmond

újságíró, író, költő

Születési adatok

1840. november 15.

Miskolc

Halálozási adatok

1906. január 6.

Budapest


Család

Unokája: Bródy András (1924–2010) közgazdász; dédunokája: Bródy János (1946–) előadóművész, zeneszerző.

Iskola

Miskolcon és Pesten tanult; Pesten jogot hallgatott.

Életút

A Pesti Hölgydivatlap szerkesztője (1860), majd Grosz Károllyal megindította a Pannonia c. német nyelvű folyóiratot (1860–1861). Több bécsi lap pesti tudósítója, ill. egy rövid ideig Bécsben élt, ahonnan viszont pesti lapokat tudósított (1860-as–1870-es évek). A Magyar Sajtó (1865), a Pesti Napló főmunkatársa, vezércikkírója (1867–1872). A Belügyminisztérium (BM) szolgálatába lépett, minisztériumi titkár (1872–1873). Megvásárolta a Neues Pester Journalt (Schnitzler Ignáccal, 1873-ban, a lap egyedüli tulajdonosa: 1879-től). Országgyűlési képviselő, a Főrendiház tagja (1896-tól). A 19. sz. végének egyik legjelentősebb újságírója. A kiegyezést megelőző években igen nagy erőfeszítést tett a magyar irodalom német nyelvű megismertetéséért. Az általa alapított német nyelvű folyóiratok kizárólag a magyar irodalommal foglalkoztak: tanulmányokat, kritikákat, műfordításokat közöltek. Maga Bródy Zsigmond is több Jókai-művet tolmácsolt német nyelven. Irányítása idején a Neues Pester Journal a legjelentősebb magyarországi német napilap lett. Publicisztikájában a zsidóság egyenjogúsítását hirdette. Költőként több zsidó témájú verset írt, 1861-ben Tatai Adolffal zsidó templomi énekeket szerzett (a pesti izraelita hitközség megbízásából). Híres volt bőkezű adományairól. Ötvenedik születésnapján vagyonából kb. 100 000 korona összegű alapítványt létesített: ebből 40 000 koronát az MTA-nak adott (amelynek kamatait publicisztikai munkák jutalmazására szánt, 20 000 koronát a magyar hírlapírók, 12 000 forintot a nyomdai személyzete nyugdíjára szánt). Felesége, Bródy Adél nevének megörökítésére 600 000 korona költségen gyermekkórházat létesített a fővárosban (1897-ben, a kórház a pesti izraelita hitközség kezelésében állt).

Emlékezet

ő építtette az első bp.-i újságpalotát (Budapest V. ker. Váczi körút [= Bajcsy-Zsilinszky út] 34. szám alatt, 1888-ban, tervező: Quittner Zsigmond).

Szerkesztés

A Pesti Hölgydivatlap szerkesztője (1860), majd Grosz Károllyal megindította a Pannonia c. német nyelvű folyóiratot (1860–1861). Több bécsi lap pesti tudósítója, ill. egy rövid ideig Bécsben élt, ahonnan viszont pesti lapokat tudósított (1860-as–1870-es évek). A Magyar Sajtó (1865), a Pesti Napló főmunkatársa, vezércikkírója (1867–1872). Megvásárolta a Neues Pester Journalt (Schnitzler Ignáccal, 1873-ban, a lap egyedüli tulajdonosa: 1879-től). A Látcső c. fővárosi napilap szerkesztője (1864. jún.–aug.). A Heti Krónika c. lap kiadója (1872).

Főbb művei

F. m.: Tíz magyar költemény. Írta egy zsidó-magyar. (Pest, 1860)
Az országgyűléshez. Költemények. (Pest, 1861)
Novellen. Jókai Mór után fordította. (Pest, 1864)
Jókai programmja és az ellenzék kormányképessége. (Pest, 1872)
Költemények. Sajtó alá rend. Bródy László. (Bp., 1890).

Irodalom

Irod.: Róna Béla: Zsidó írók az újabb magyar irodalomban. (Egyenlőség, 1893)
Peisner Ignác: Magyar zsidó hírlapírók. (Múlt és Jövő, 1912)
Bächer Iván: A Bródy-ház. (Népszabadság, 1993. 153.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013