Büchler József
Büchler József

2022. január 19. Szerda

Büchler József

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1886. február 25.

Borsodnádasd, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1958. december 27.

Budapest


Család

Sz: Büchler Pál tisztviselő, Liplich Rozál. Zsidó vallású, kispolgári családból származott.

Iskola

Középiskolai alsóbb osztályait Miskolcon végezte, Salgótarjánban nyomdásztanonc (1902-ig), majd hosszabb ideig külföldön tanult (1902–1904).

Életút

Hazatérése után Salgótarjánban magántisztviselő (1904–1906); az első magyarországi magántisztviselő-sztrájk megszervezése miatt kitoloncolták a városból (1906). Budapesten telepedett le, az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár munkatársa (1907–1918), egyúttal az I. vh. alatt a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének elnöke (1914–1918). Az MSZDP tagja (1900–1948), az MSZDP és a Budapesti Munkástanács titkára (1918. nov.–1919. márc.), a Tanácsköztársaság idején az egyesült kommunista–szociáldemokrata párt titkára és képviselője a Forradalmi Kormányzótanácsban (1919. márc.– aug.). Az MSZDP Központi Intéző Bizottságának tagja (1919), a Tanácsköztársaság bukása után Bécsben és Pozsonyban élt emigrációban (1920– 1922). – Hazatérését követően az MSZDP központi titkára (1922–1928), főtitkára (1936–1939). A bp.-i törvényhatósági bizottság tagja (1924-től), a szociáldemokrata képviselőcsoport titkára (1928-tól), a párt országgyűlési pótképviselője (1927–1931), országgyűlési képviselője [Budapest, I. (budai) kerület, 1931–1935]. Magyarország német megszállásának idején deportálták (1944–1945). A II. vh. után Budapest székesfőváros ideiglenes törvényhatósági bizottsága és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (SZDP, Bp., 1945. ápr.–nov.), a Fővárosi Közmunkák Tanácsa igazgatóságának tagja és a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1945–1948). Ellenezte a két munkáspárt egyesülését, ezért kizárták az SZDP-ből (1948); az ÁVH letartóztatta (1950. jún. 9.), a Budapesti Katonai Törvényszék – koholt vádak alapján – életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte (1950. szept. 13.; szabadlábra helyezték: 1956 tavasza; a Legfelsőbb Bíróság posztumusz rehabilitálta: 1962. aug. 6.). A forradalom alatt részt vett az MSZDP újjászervezésében (mint a párt elnökségi tagja, 1956. okt. 31.– nov. 4.). A Szent Margit Gyógyfürdő Rt. igazgatóságának tagja (1945-től).

Szerkesztés

Írásaiban elsősorban pártszervezeti és községpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A Magánalkalmazott, majd A Közalkalmazott c. lapok szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: A politikai pártszervezetekről. (Szocializmus, 1913)
A községpolitikáról. (Szociáldemokrata községpolitikai könyvtár. 1. Bp., 1930)
Bevezető a községpolitikába. (Bp., 1948).

Irodalom

Irod.: Végh Oszkár: Életút kitérőkkel. Száz éve született B. J. (Népszava, 1986. febr. 25.)
B. M.: B. F. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője