Büchler Sándor
Büchler Sándor

2022. január 19. Szerda

Büchler Sándor

rabbi, történész

Születési adatok

1870. szeptember 24.

Fülek, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1944. július

Auschwitz


Család

Sz: Büchler Pinkász rabbi, talmudista.

Iskola

Középiskoláit Székesfehérvárott végezte, majd az Országos Rabbiképző Intézetben tanult (1884–1894), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1893), a magyar zsidóság története tárgykörben magántanári képesítést szerzett (rabbik közül Magyarországon elsőként!, 1914); rabbivá avatták (1895).

Életút

Keszthelyen főrabbi (1897–1944); közben Nagy-Britanniában állami ösztöndíjjal történeti kutatásokat folytatott (1927–1928). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1914-től). A magyarországi zsidóság történetével fogl. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori és kora újkori európai – magyarországi – zsidó letelepedések vizsgálata terén. Vizsgálta még a jelentősebb magyar vagy magyarországi eredetű zsidó származású családok történetét és tevékenységét, továbbá a Vatikán és a magyarországi zsidók kapcsolatát. Jóllehet a város felajánlotta neki, hogy megmenti, ő követte sorstársait a helyi gettóba. A II. vh. végén a keszthelyi zsidósággal együtt deportálták, az auschwitzi koncentrációs táborban meggyilkolták.

Emlékezet

Tiszteletére Keszthelyen emlékszobát avattak (az Izraelita Hitközség Pethő utca 2. alatti közösségi házában, 2000. jan. 12-én). Kéziratai és művei nagy része megsemmisült, munkássága egy részét őrző könyvek és néhány személyes tárgy itt megtekinthető. Az ő nevét vette fel a magyar zsidó történeti hagyományokat ápoló Büchler Sándor Baráti Társaság.

Elismerés

Tenczer-díj (1901).

Szerkesztés

Írásai és egyházi beszédei – többek között – a Magyar Zsidó Szemle (1892–1910), az Egyenlőség (1892–1915), az Izraelita Tanügyi Értesítő (1894–1913), az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) Évkönyve (1895–1905), a Magyar Izrael (1909–1910), a Múlt és Jövő (1912) és a Magyar Nyelvőr c. folyóiratokban jelentek meg (1913).

Főbb művei

F. m.: Zsidó letelepedések Európában a XVI. és XVII. században, főtekintettel Magyarországra. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1893)
Sáj Lamóre. (Bp., 1895)
Az országos főrabbi hivatal Magyarországon a XVII. és a XVIII. században. (IMIT Évkönyve, 1896)
Zsidók a magyar egyetemen. (IMIT Évkönyve, 1897)
A nógrád vármegyei zsidók történelméből. (Magyar Zsidó Szemle, 1898)
A magyar zsidók viseletéről. (IMIT Évkönyve, 1898)
A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig. (Bp., 1901)
A zsidók története és irodalma. Iskolai használatra írta Goldberger Rafáel. Átd. B. S. (Bp., 1901
8. kiad. 1915)
A magyar nyelv terjeszkedése a zsidók között. (IMIT Évkönyve, 1905)
A zsidók története. Közép- és felsőleányiskolák számára. 2. rész. A Talmud korától napjainkig. (Bp., 1908)
Eötvös József báró és a magyar zsidóság. (Izraelita Tanügyi Értesítő, 1913)
A Goldzieherek családfájáról. (H. n., 1939)
Szerencsés Imre származása. (Mahler Ede Emlékkönyv. Bp., 1939)
Das Judenprivilegium Bélas IV. vom Jahre 1255. (Bp., 1941)
A Szentszék és a magyar zsidók a XVI. században. (H. és é. n.)
szerk.: Goldberg, R.: A zsidó nép története és irodalma a tíz törzs számkivetésétől a mai napig. Sajtó alá rend., átd. (Bp., 1901
8. kiad. 1915).

Irodalom

Irod.: Dán Róbert: B. S. irodalmi munkássága. – Scheiber Sándor: B. S. történetírói munkásságához. (Magyar–zsidó oklevéltár. 10. köt. Bp., 1967)
A halottak élén. Emlékfüzet B. S. főrabbi halálának 50. évfordulójára. Összeáll. László József. B. S. műveinek bibliográfiájával. (Keszthely, 1994)
Adalékok B. S. és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája. Szerk. Frojimovics Kinga, Schweitzer Gábor. (Makor. Magyar–zsidó levéltári füzetek. Bp., 1997)
Schweitzer Gábor: Rabbi a katedrán. B. S. magántanári habilitációja 1914-ben. (Történelmi Szemle, 2002)
Czoma László: B. S. (“Új idea, új cél keresésére szorítanak bennünket”. Tanulmányok a zsidó történetírásról. Mórija könyvek. 4. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője