Buczy Emil
Buczy Emil

2024. december 6. Péntek

Buczy Emil

író, esztéta, római katolikus pap

Születési adatok

1782. május 16.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1839. október 28.

Kolozsvár


Iskola

Középiskoláit Kolozsvárott végezte (1799-ig), majd Kassán filozófiát (1799–1801), Kolozsvárott jogot hallgatott (1801–1803). Belépett a piarista rendbe, ahol Horányi Elek vezetésével görög nyelvet és irodalmat tanult (1803–1805; kilépett a rendből: 1805). A bécsi egyetemen teológiát tanult, pappá szentelték (1810 előtt), később Bécsben csillagászatot is hallgatott (1833). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

Életút

A besztercei és a kolozsvári piarista gimnázium tanára (1803–1805), majd Bécsből való hazatérése után Nagyszebenben a retorika r. tanára (1810-es évek–1816). A gr. Kornis és a br. Splényi család nevelője (1816–1821), a gyulafehérvári papnevelő intézetben az erkölcstan és a homiletika (= egyházi beszédtan, 1821–1833), az egyháztörténet és a jog r. tanára (1833–1839), egyúttal a gyulafehérvári csillagvizsgáló vezetője (1833–1839. Gyulafehérvári kanonok (1833-tól). A reformkori magyar irodalmi élet egyik jelentős alakja, aki elsősorban irodalmi szervezőként és esztétaként tűnt ki. Kazinczy Ferenc biztatására kezdett el verseket írni, az időmértékes verselés egyik erdélyi úttörője. Bizalmas levelezésben állt Kazinczyval és Döbrentei Gáborral. Jelentős szerepet játszott a kor egyik vezető irodalmi lapjának, az első magyar nyelvű folyóiratnak, az Erdélyi Múzeumnak a megalapításában (1814), ahol Y aláírással szerelmes versei is megjelentek. A magyar nyelvű tudományos esztétikai irodalom első művelője, jóllehet nehézkes stílusban megírt tanulmányai (elsősorban a görög tragédiáról és egyéb klasszikus görög irodalmi műfajról, valamint az ízlésről) feledésbe merültek. Az 1830-as években Döbrentei biztatására bekapcsolódott a Magyar Tudós Társaság régi kéziratokat felkutató munkáiba: a gyulafehérvári Batthyaneumban előkerült kódexek közül többet lemásolt, ill. elkészítette az átiratát (pl. a Batthyány-kódexnek 1835–1836). Műfordítóként klasszikus görög irodalmat fordított, Platón tolmácsolásai kéziratban maradtak. Kéziratait – Platón fordításaival – Csaplár Benedek a Magyar Tudós Társaságnak adta (1846).

Elismertség

A Jenai Ásványtani Társaság tagja.

Szerkesztés

Írásai az Erdélyi Múzeumban (1814–1818), a Felső-Magyarországi Minervában jelentek meg (1828). Br. Wesselényi Miklóshoz írt levelét a Történeti Lapok közölte (1874).

Főbb művei

F. m.: Dugonicshoz, a tudomány és nemzeti nyelv boldogságának talpkövei. (Kolozsvár, 1805)
Nagyméltóságú marosnémethi gróf Gyulay Ignácz, Horváth Sclavonia és Dalmatia országok bánja tiszteletére. Költemény. (Kolozsvár, 1806)
A lyrikai poesis okai s a lyrikusok. (Felső-Magyarországi Minerva, 1828)
A tragédia legfőbbje a görögöknél s mostani álláspontja. (Magyar Shakespeare– tükör. Esszék, tanulmányok, kritikák. Vál., szerk. Maller Sándor, Ruttkay Kálmán. Bp., 1984).

Irodalom

Irod.: Lázár Béla: B. E. élete és irodalmi munkássága. (Bp., 1888)
Csetri Lajos: B. E. tanulmányai. (Cs. L.: Egység vagy különbözőség? Bp., 1990)
Sz. Szabó László: Egy feledésbe merült erdélyi polihisztor esztétikai nézetei. B. E. ízléselmélete. (Erdélyi Tükör, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője