Budai József
Budai József

2020. október 29. Csütörtök

Budai József

biológus, botanikus, növénynemesítő

Születési adatok

1851. november 25.

Bodos, Háromszék

Halálozási adatok

1939. január 20.

Miskolc


Család

Jómódú székely családból származott. Apja Bodos első birtokosa volt, az 1848–1849. évi szabadságharcban az ún. Bem-huszárok között szolgált.

Iskola

A bp.-i tudományegyetem orvosi karán tanult, majd természetrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1878).

Életút

Tanulmányai befejezése után Budapesten, Magyarláposon, Somkeréken, ill. Esztényben polgári iskolai tanár (1878–1880-as évek), utóbb Nagykörűn egy faiskolát gondozott, Csongrádon nevelősködött, végül Bodoson gazdálkodott (1889-ig). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen Koch Antal tanársegéde (1889–1890), Kolozsvárott polgári iskolai tanár (1890– 1894), a mezőtúri gimnázium r. tanára (1894–1896), a miskolci református gimnáziumban a növénytan r. tanára (1896–1926). A Borsod-Miskolci Múzeum őre (1899–1900). – A ’48-as Párt miskolci elnöke (1906-tól). – Orvosnak majd geológusnak készült, végül érdeklődése a botanika felé fordult. Jelentős pomológiai (= gyümölcsfajta-ismerettani) munkássága. Összesen 30–35 gyümölcsfajtát nemesített és 138 új gyümölcsfajtát állított elő; amelyek közülük a legismertebbek: a Bereczki almája; a Bereczki muskotálya körte; a Dewett szilvája; a Técsy Róza alma; a Bem tábornok alma és a Libényi őszibarack. Leghíresebb fajtája a Budai Domokos alma volt, amelyet az 1940–1950-es években a nagyüzemekben is nagy mennyiségben termesztettek és exportáltak is. Miskolcon országosan híres faiskolát létesített, ahol a legjobb minőségű gyümölcsfajtákat szaporította. A Bükk- hegység és dombvidéke flóráját is tanulmányozta, élete végéig naplót vezetett, amelyben pontosan leírta a Bükk, a Sajó- és a Tisza-mellék, valamint Miskolc város növényzetét. Különösen értékes muzeológus tevékenysége. Nevéhez fűződik a miskolci múzeum természettudományi tárának kialakítása (1899-től). Pályája elején – mivel következetesen elutasította a kiegyezést nehezen talált állást, csak rövid ideig taníthatott egy helyen, mert általában szembekerült a dualista hatalommal. A függetlenségi és ’48-as eszme híveként az általa nemesített gyümölcsfajták közül is igen sokat a szabadságharc hőseiről nevezett el. Felesége Czetz János, 1848-as honvéd tábornok unokahúga volt, akinek halála után jelentős adományt tett az „ősi magyar dal megmentésére”. A Budai Domokos almát az Arany pármen és a Batul alma keresztezéséből nyerte, magról. Az új fajtát testvéréről nevezte el.

Emlékezet

Országos hírű növénygyűjteménye volt: 1897-től 1937-ig Borsod vm.-ban és a Bükkben 1563-féle növényt gyűjött. Gyűjteménye részben a miskolci református gimnáziumba, részben a miskolci múzeumba, részben a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Növénytárába került. Miskolcon, a Deszka-temetőben díszsírhelyen nyugszik, emlékét a városban utca őrzi. Hagyatékát a Herman Ottó Múzeum őrzi, herbáriumát, 40 faszcikulus préselt növényét a Herman Ottó Múzeum átadta a Magyar Természettudományi Múzeumnak. Róla nevezték el a bodosi (Kovászna megye, Románia) Budai József Általános Iskolát (2004).

Szerkesztés

A ’48-as Párt miskolci Szabadság c. lapjának szerkesztője (1902-től).

Főbb művei

F. m.: Ásvány- és kövületgyűjtemény, állattani gyűjtemény. (Borsod-Miskolci Múzeum ismertető katalógusa. Szerk. Molnár József. Miskolc, 1902)
Magyar gyümölcsfajták összegyűjtése. (Gyümölcskertész, 1905)
Jelentés az 1906. és 1907. évek folyamán tett növénytani kirándulásaimról és azok eredményeiről. (Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület Évkönyv, 1906–1907)
A bélapátfalvi Bélkőhegy flórája. (Magyar Botanikai Lapok, 1912)
Újabb adatok a Bükk-hegység és dombvidéke flórájához. (Magyar Botanikai Lapok, 1913)
Adatok Borsod megye flórájához. – A Bükk hegység és dombvidéke rubusai. (Magyar Botanikai Lapok, 1914)
Új hybridek Borsod megye flórájában. (Botanikai Közlemények, 1914)
Népies gyógynövények és gyógyeljárások Borsod megyében. (Herba, 1924)
Az őszibarack tenyésztése. (Miskolc, 1924).

Irodalom

Irod.: Leszih Andor: B. J. botanikai munkássága. (Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1939. febr. 19.)
Újvárosi Miklós: Adatok a borsodi sík flórájához. B. J. gyűjtéséből. (Debrecen, 1941)
H. Szabó Béla: Negyed százada halt meg B. J. (Észak-Magyarország, 1964. jún. 19.)
H. Szabó Béla: B. J. (Borsodi Szemle, 1959)
H. Szabó Béla: Bereczki, Budai, Váry. A magyar pomológia nagyjai. (Borsodi Szemle, 1965)
Vadász Elemér: A geológus B. J. (Borsodi Szemle, 1966)
Dobrossy István: B. J. (Miskolc írásban és képben. 6. köt. Miskolc, 1999)
Dobrossy István–Kováts Dezső: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

Lexikonokban téves és hiányos adatok! Tanulmányait nem Kolozsvárott végezte, nem szerzett doktori oklevelet!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013