Budai László
Budai László

2022. szeptember 25. Vasárnap

Budai László

labdarúgó, edző

Névváltozatok

Budai II. László; Bednarik László 

Születési adatok

1928. július 19.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1983. július 2.

Budapest


Iskola

Elemi iskoláit Rákospalotán végezte. 

Életút

A rákospalotai Hutter Növényolajgyár géplakatosa, majd az Önálló Sportszázad tagja (1950–1952), a Kiképzési Csoportfőnökség Sportosztályának és a Hadsereg Sportközpontjának munkatársa (1952–1961). 

 

Visszavonulása után a Budapesti Honvéd ifjúsági csapatának szakvezetője (1961–1964), az Egyesített Tiszti Iskola (ETI), ill. a Kossuth Lajos Katonai Főiskolai SE (KKFSE, 1964–1979) edzője, a Fóti Tsz SE szaktanácsadója (1979–1980). A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola Testnevelés Tanszékének munkatársa (1964–1979), alezredesként nyugdíjazták (1979). 

A Budapest-Rákosfalvai Sport Club (BRSC, 1942–1947), a Hutter Olaj SE (1947–1948), az FTC (1948–1950), ill. az ÉDOSZ (1950. febr.–jún.), a Budapesti Honvéd labdarúgója (1950–1961); jobbszélső. 

 

Labdarúgóként olimpiai bajnok (1952); vb 2. helyezett (1954), a vb-döntő résztvevője (1958); Európa Kupa (= Gerő–Svehla-kupa)-győztes (1953), Londonban az ún. „évszázad mérkőzésén” az angol válogatottat 6:3-ra legyőző magyar csapat tagja (1953. nov. 25.); Közép-európai Kupa-győztes (KK, 1959); 5-szörös magyar bajnok (1948/49, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955). Összesen 282 bajnoki mérkőzésen (1948–1961: 73 gól; ebből az FTC-ben: 60 bajnoki, 25 gól) és 2 nemzetközi kupamérkőzésen szerepelt (1956: 3 gól). 39-szeres magyar válogatott (1949. máj. 8.–1959. máj. 1.: 10 gól).

Rákospalotán kezdett el sportolni, első két egyesülete a helyi BRSC és a Hutter Olaj voltak. Húszévesen került az FTC-hez (1950: ÉDOSZ), majd politikai döntés nyomán a Budapesti Honvédban folytatta pályafutását. Első válogatott mérkőzése, egy Európa Kupa-mérkőzés volt (Újpest, 1949. máj. 8.: Magyarország–Ausztria 6:1). A válogatottban összesen 39 alkalommal szerepelt, legemlékezetesebb mérkőzésén négy gólt szerzett (Varsó, 1950. jún. 4.: Magyarország–Lengyelország 5:2). Az aranycsapat jobbszélsőjeként pályára lépett az évszázad mérkőzésén is (London, 1953. nov. 25.: Magyarország–Anglia 6:3), s jóllehet tagja volt a helsinki olimpiai bajnok csapatnak és a berni vb-n második helyen végzett együttesnek, sem az olimpiai döntőben, sem a berni vb-döntőben nem léphetett pályára! Az olimpiai döntőben Hidegkuti Nándor, a vb-döntőben, máig érthetetlen okból a balszélső Czibor Zoltán játszott a posztján! Az elvesztett vb-döntő után még öt évig válogatott maradt, részt vett az 1958. évi svédországi világbajnokságon (jobbszélsőként lépett pályára Mexikó ellen és a Wales elleni megismételt mérkőzésen). Jobbszélsőként feladata a belső csatárok kiszolgálása volt, viszonylag kevés válogatottsága az aranycsapat állandó jobbszélső-problémáival és elsősorban a csapaton belüli erővonalak alakulásával, a volt fradisták visszaszorításával függött össze. Edzőként, a KKFSE-ben, a Budapesti Honvéd számára nevelt tehetséges utánpótláskorú fiatalokat, ill. foglalkoztatott az NB I-ből már levezető játékosokat. 

Emlékezet

A budapesti Rákospalotai temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Tiszteletére róla nevezték el a Rákospalotai Egyetértés Atlétikai Club (REAC) felújított stadionját (2008-ban). 

Irodalom

 

Irod.: Bocsák Miklós: Miért halt meg Budai II.? (B. M.: Elátkozott sporttörténetek. Bp., 1985)
Margay Sándor–Török Péter: Az évszázad mérkőzése – és ami mögötte van… Magyarország–Anglia 6:3. (Bp., 2003)
Bocsák Miklós: Aranykönyv. (Bp., 2006)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2008. (Bp., 2009). 

Megjegyzések

Lexikonok téves születési helye: Budapest!  

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője