Buday Dénes
zeneszerző
Születési adatok
1890. október 8.
Budapest
Halálozási adatok
1963. október 19.
Budapest
Iskola
A bp.-i Zeneakadémián Koessler János (zeneszerzés, zeneelmélet) és Mambriny Gyula (hegedű) növendéke (1908–1911).Életút
A Modern Színpadon működő Nagy Endre kabaréjának zeneszerzője (1911–1914), az Apollo Kabaré zenei vezetője (1914–1919) és a Fővári Kabaré művészi irányítója (1920-tól), egyúttal a bécsi Scala Verlag zenedramaturgja (1919–1924); közben rendszeresen írt dalokat a Fasor Kabaré (1918–1920) és a Kőváry Gyula által alapított Bonbonniére Kabaré számára is (1920). Hazatérése után kizárólag zeneszerzéssel fogl., több mint ezer különböző zeneművet írt. Pályafutását Nagy Endre híres kabaréjában kezdte, első sikere a Szép Ernő: Törődj velem c. versére írt sanzonja volt (Medgyaszay Vilma adta elő 1911. ápr. 3-án). Dalai hamar népszerűvé váltak, első operettje (Fogadjunk; bem.: Fővárosi Nyári Színkör, 1916. júl. 21.) azonban nem aratott érdemleges sikert. Az 1910-es években az egyik leginkább foglalkoztatott dalíró: elsősorban verseket zenésített meg, sanzonokat, kuplékat írt, számos kabaréjelenet zenéjét szerezte. Megzenésítette – többek között – Juhász Gyula, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, József Attila, Somlyó Zoltán, Zilahy Lajos verseit. Bécsben mutatták be Loreley c. egyfelvonásos vígoperáját (1919). Az 1930-as években tagja lett a Magyar Rádióban működő Buday–Hetényi–Sebő művésztriónak (Hetényi-Heidelberg Alberttel és Sebő Miklóssal). A trió gyakran szerepelt a rádión kívül különböző kávéházakban is, saját szerzeményeiken kívül kortárs hazai szerzőket (pl. Lajtai Lajos, Sándor Jenő, Saphir Gyula stb.) népszerűsítettek. Szintén az 1930-as években elvállalta a Bristol-bár zenei irányítását. Direktorsága idején a Bristol valóságos irodalmi kávéházként működött: renszeresen szervezett irodalmi esteket, ahol az általa megzenésített József Attila-verseket a kor népszerű dizőze, Sólyom Janka adta elő. (Buday zenésítette meg a költő Mama c. versét is több forradalmi hangvételű költeményével együtt, amelyekért Budayt a rendőrség többször is beidézte). Legnagyobb sikerét Csárdás c. operettjével (szöveg: Szilágyi László; főszerep: Honthy Hanna; bem.: Budai Színkör, 1936. jún. 16.) aratta. Az operett a kor népszerű revüinek mintájára készült dalait – keringő, tangó, rumba, foxtrott – egy ország dúdolta. A siker után egy német nyelvű filmoperett (Im Sonnenschein, 1936) zenéjét szerezte, s az újabb elismerés megnyitotta a hazai filmgyárak kapuit is: 1936-tól 1943-ig 30 magyar film kísérőzenéjét komponálta (Varjú a toronyórán, 1938; Magyar feltámadás, 1939; Elkésett levél, 1940; Egy szív megáll, 1942; Kalotaszegi Madonna, 1943). Az 1930-s évek végén, az 1940-es évek elején népszerű operetteket (Fittyfiritty, 1940; A három huszár, 1940) és egy zenés mesejátékot (Csodatükör; szöveg: Babay József; rendezte: Németh Antal; bem.: Nemzeti Színház, 1937. jún.) alkotott, ill. ő írta a kor egyik legnépszerűbb zenés játékát is (Egy boldog pesti nyár címmel, bem.: Fővárosi Operettszínház, 1943. ápr. 14.). A II. vh. után kezdetben a Mensa Britannicában zongorázott (1945–1946), majd visszatért a zeneszerzéshez. Vaszary Gábor szövegkönyvére megírta a Meztelen lány c. nagy sikerű zenés játékot (1946), ill. zenét komponált többek között Szolovjev Csendháborító c. darabjához, valamint Babay József műve alapján négy felvonásos zenés játékot írt (Három szegény szabólegény, 1947). Néhány filmzenét is alkotott még, amelyek közül a legjelentősebb a Valahol Európában (1947). Az 1950-es években háttérbe szorult – elsősorban néhány, a II. vh. alatt írt irredenta daláért – ekkor elsősorban a Magyar Rádió zenei osztálya számára dolgozott, valamint esténként a vendéglátóiparban zongorázott. – Legismertebb dala az elfeledett operettjének, a Fittfirittynek (1940) egy betétszáma a Szép hely, jó hely Teherán… Legismertebb sanzonját Konsztantyin Szimonov versét, Darvas Iván népszerűsítette (Várj reám, 1960).Emlékezet
A II. vh. után gyakran előadták a Három szegény szabólegény c., Babay József művéből készült zenés mesejátékát. A meztelen lány c., Vaszary Gábor szövegéből komponált zenés vígjátékát legutóbb legutóbb a Turay Ida Színkörben mutatták be Kovács István rendezésében, 2004. dec. 6-án).Főbb művei
F. m.: operettei, zenés játékai: Fogadjunk. Operett. (Budai Színkör, 1916)Fohász Vozáryhoz. Énekes tréfa. Harmath Imrével. (Apolló Kabaré, 1916)
Teca meg akar halni. Kisoperett. Harsányi Zsolttal. (Apolló Kabaré, 1916)
Adó óda, vagy Pária-ária. Énekes tréfa. Harmath Imrével. (Apolló Kabaré, 1916)
Menüett. Zenés idill. (Apolló Kabaré, 1917)
A paradicsommadár. Zenés bohózat. Kőváry Gyulával. Apolló Kabaré, 1918)
Loreley. Operett (Bécs, 1919)
Öt év után. Operett. Kőváry Gyulával (Muskátli Kabaré, 1919)
A haláltánc. Daljáték. Harmath Imrével. (Pesti Kabaré, 1923)
Pipafüst. Zenés jelenet. Erdődy Elekkel. (Apolló Kabaré, 1924)
Csengődi harangok. Zenés játék egy felvonásban. Harsányi Zsolttal. (Apolló Kabaré, 1924)
Császárné! Zenés játék egy felvonásban. Zsoldos Andorral. (Sziget Színpad, 1924)
Diákszerelem
A kék postakocsi
Farsangi esküvő. Operettek (1930-as évek)
Csárdás. Operett. (Budai Színkör, 1936)
Csodatükör. Zenés mesejáték. Babay Józseffel (Nemzeti Színház, 1937)
Fittyfiritty. Operett. (Fővárosi Operettszínház, 1940)
A három huszár. Operett. (Fővárosi Operettszínház, 1940)
Egy boldog pesti nyár. Operett. Eisemann Mihállyal, Fényes Szabolccsal. (Fővárosi Operettszínház, 1943)
Meztelen leány. Zenés játék. Vaszary Gáborral. (1946)
Három szegény szabólegény. Zenés mesejáték. Babay Józseffel. (1947)
filmzenéi: Im Sonnenschein (német, 1936)
Nizzai virágok (német–osztrák, 1936)
Opernring (német, 1936)
Premiere (osztrák, 1936)
A 111-es. Szűcs Jánossal (1937)
Az ember néha téved (1937)
Mámi. Sándor Jenővel (1937)
Tiszavirág (1938)
Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
Varjú a toronyórán (1938)
Áll a bál (1939)
Magyar feltámadás (1939)
Elkésett levél (1940)
Hazafelé (1940)
Igen vagy nem? (1940)
Miért? (1941)
Végre… (1941)
Egy szív megáll (1942)
Férfihűség (1942)
Gyávaság (1942)
Pista tekintetes úr (1942)
Szakítani nehéz dolog (1942)
Szerelmi láz (1942)
„Üzenet a Volgapartról” (1942)
Kalotaszegi Madonna (1943)
Nászinduló (1943)
Tilos a szerelem (1943)
Zenélő malom (1943)
Zörgetnek az ablakon (1943)
Valahol Európában (1947)
Ünnepi vacsora (1956)
Sóbálvány (1958).
Irodalom
Irod.: Takács István: B. D. (szineszkonyvtar.hu, 2006).Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)