Iskola

A bp.-i Zeneakadémián Koessler János (zeneszerzés, zeneelmélet) és Mambriny Gyula (hegedű) növendéke (1908–1911).

Életút

A Modern Színpadon működő Nagy Endre kabaréjának zeneszerzője (1911–1914), az Apollo Kabaré zenei vezetője (1914–1919) és a Fővári Kabaré művészi irányítója (1920-tól), egyúttal a bécsi Scala Verlag zenedramaturgja (1919–1924); közben rendszeresen írt dalokat a Fasor Kabaré (1918–1920) és a Kőváry Gyula által alapított Bonbonniére Kabaré számára is (1920). Hazatérése után kizárólag zeneszerzéssel fogl., több mint ezer különböző zeneművet írt. Pályafutását Nagy Endre híres kabaréjában kezdte, első sikere a Szép Ernő: Törődj velem c. versére írt sanzonja volt (Medgyaszay Vilma adta elő 1911. ápr. 3-án). Dalai hamar népszerűvé váltak, első operettje (Fogadjunk; bem.: Fővárosi Nyári Színkör, 1916. júl. 21.) azonban nem aratott érdemleges sikert. Az 1910-es években az egyik leginkább foglalkoztatott dalíró: elsősorban verseket zenésített meg, sanzonokat, kuplékat írt, számos kabaréjelenet zenéjét szerezte. Megzenésítette – többek között – Juhász Gyula, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, József Attila, Somlyó Zoltán, Zilahy Lajos verseit. Bécsben mutatták be Loreley c. egyfelvonásos vígoperáját (1919). Az 1930-as években tagja lett a Magyar Rádióban működő Buday–Hetényi–Sebő művésztriónak (Hetényi-Heidelberg Alberttel és Sebő Miklóssal). A trió gyakran szerepelt a rádión kívül különböző kávéházakban is, saját szerzeményeiken kívül kortárs hazai szerzőket (pl. Lajtai Lajos, Sándor Jenő, Saphir Gyula stb.) népszerűsítettek. Szintén az 1930-as években elvállalta a Bristol-bár zenei irányítását. Direktorsága idején a Bristol valóságos irodalmi kávéházként működött: renszeresen szervezett irodalmi esteket, ahol az általa megzenésített József Attila-verseket a kor népszerű dizőze, Sólyom Janka adta elő. (Buday zenésítette meg a költő Mama c. versét is több forradalmi hangvételű költeményével együtt, amelyekért Budayt a rendőrség többször is beidézte). Legnagyobb sikerét Csárdás c. operettjével (szöveg: Szilágyi László; főszerep: Honthy Hanna; bem.: Budai Színkör, 1936. jún. 16.) aratta. Az operett a kor népszerű revüinek mintájára készült dalait – keringő, tangó, rumba, foxtrott – egy ország dúdolta. A siker után egy német nyelvű filmoperett (Im Sonnenschein, 1936) zenéjét szerezte, s az újabb elismerés megnyitotta a hazai filmgyárak kapuit is: 1936-tól 1943-ig 30 magyar film kísérőzenéjét komponálta (Varjú a toronyórán, 1938; Magyar feltámadás, 1939; Elkésett levél, 1940; Egy szív megáll, 1942; Kalotaszegi Madonna, 1943). Az 1930-s évek végén, az 1940-es évek elején népszerű operetteket (Fittyfiritty, 1940; A három huszár, 1940) és egy zenés mesejátékot (Csodatükör; szöveg: Babay József; rendezte: Németh Antal; bem.: Nemzeti Színház, 1937. jún.) alkotott, ill. ő írta a kor egyik legnépszerűbb zenés játékát is (Egy boldog pesti nyár címmel, bem.: Fővárosi Operettszínház, 1943. ápr. 14.). A II. vh. után kezdetben a Mensa Britannicában zongorázott (1945–1946), majd visszatért a zeneszerzéshez. Vaszary Gábor szövegkönyvére megírta a Meztelen lány c. nagy sikerű zenés játékot (1946), ill. zenét komponált többek között Szolovjev Csendháborító c. darabjához, valamint Babay József műve alapján négy felvonásos zenés játékot írt (Három szegény szabólegény, 1947). Néhány filmzenét is alkotott még, amelyek közül a legjelentősebb a Valahol Európában (1947). Az 1950-es években háttérbe szorult – elsősorban néhány, a II. vh. alatt írt irredenta daláért – ekkor elsősorban a Magyar Rádió zenei osztálya számára dolgozott, valamint esténként a vendéglátóiparban zongorázott. – Legismertebb dala az elfeledett operettjének, a Fittfirittynek (1940) egy betétszáma a Szép hely, jó hely Teherán… Legismertebb sanzonját Konsztantyin Szimonov versét, Darvas Iván népszerűsítette (Várj reám, 1960).

Emlékezet

A II. vh. után gyakran előadták a Három szegény szabólegény c., Babay József művéből készült zenés mesejátékát. A meztelen lány c., Vaszary Gábor szövegéből komponált zenés vígjátékát legutóbb legutóbb a Turay Ida Színkörben mutatták be Kovács István rendezésében, 2004. dec. 6-án).