Buday Dezső
Buday Dezső

2022. augusztus 12. Péntek

Buday Dezső

politikus, mérnök

Születési adatok

1868.

Arad

Halálozási adatok

1932. január 8.

Budapest


Iskola

A József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1889), ismereteit nyugat-európai (svájci, francia- és németországi) tanulmányútja során egészítette ki (1889–1890).

Életút

A Tisza (1890–1910), majd a Duna szabályozási munkálatainál ármentesítő és belvízmérnök (1910-től), később a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT) igazgatója. – A Keresztény Nemzeti Egység Pártja, majd a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programjával nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő (Budapest, déli [III.] kerület, 1922–1932). A Torontál vm.-i, ill. 1919-től a bp.-i törvényhatósági bizottság tagja, a Keresztény Községi Párt egyik vezetője. Az Ébredő Magyarok Egyesülete egyik alapító tagja. A két vh. között a magyarországi antiszemita mozgalmak egyik vezetője, az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) kezdeményezője. Sajátos elképzelései szerint az antiszemitizmus erősödése szükséges a zsidóság asszimilációjához. Mérnökként elsősorban árvíz- és belvízvédelmi műtárgyak tervezésével fogl.

Emlékezet

A Kerepesi temetőben lévő síremlékét Sződy Szilárd szobrászművész tervezte (1935).

Elismertség

A Mérnökök Nemzeti Szövetsége, valamint a Magyar Mérnök- és Építész Egylet vezetőségi tagja.

Szerkesztés

Írásai elsősorban A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyében (1898–1899), a Vízügyi és Hajózási Közlönyben (1907-től), a Köztelekben (1915-től), a Vízügyi Közlönyben és az Új Nemzedékben jelentek meg (1927-től).

Főbb művei

F. m.: A boronás rőzseponyvák, mint iszapfogó és partbiztosító művek. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1898)
Új gátvédelem a nagy hullámverések ellen gördülő borítással. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1899)
A numerus clausus. (Új Nemzedék, 1927).

Megjegyzések

Bibliográfiákban művei összekeverve Buday Dezső (1879–1919) jogász, politikus munkáival!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője