Buday Dezső
Buday Dezső

2020. október 26. Hétfő

Buday Dezső

politikus, mérnök

Születési adatok

1868.

Arad

Halálozási adatok

1932. január 8.

Budapest


Iskola

A József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1889), ismereteit nyugat-európai (svájci, francia- és németországi) tanulmányútja során egészítette ki (1889–1890).

Életút

A Tisza (1890–1910), majd a Duna szabályozási munkálatainál ármentesítő és belvízmérnök (1910-től), később a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT) igazgatója. – A Keresztény Nemzeti Egység Pártja, majd a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programjával nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő (Budapest, déli [III.] kerület, 1922–1932). A Torontál vm.-i, ill. 1919-től a bp.-i törvényhatósági bizottság tagja, a Keresztény Községi Párt egyik vezetője. Az Ébredő Magyarok Egyesülete egyik alapító tagja. A két vh. között a magyarországi antiszemita mozgalmak egyik vezetője, az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) kezdeményezője. Sajátos elképzelései szerint az antiszemitizmus erősödése szükséges a zsidóság asszimilációjához. Mérnökként elsősorban árvíz- és belvízvédelmi műtárgyak tervezésével fogl.

Emlékezet

A Kerepesi temetőben lévő síremlékét Sződy Szilárd szobrászművész tervezte (1935).

Elismertség

A Mérnökök Nemzeti Szövetsége, valamint a Magyar Mérnök- és Építész Egylet vezetőségi tagja.

Szerkesztés

Írásai elsősorban A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyében (1898–1899), a Vízügyi és Hajózási Közlönyben (1907-től), a Köztelekben (1915-től), a Vízügyi Közlönyben és az Új Nemzedékben jelentek meg (1927-től).

Főbb művei

F. m.: A boronás rőzseponyvák, mint iszapfogó és partbiztosító művek. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1898)
Új gátvédelem a nagy hullámverések ellen gördülő borítással. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1899)
A numerus clausus. (Új Nemzedék, 1927).

Megjegyzések

Bibliográfiákban művei összekeverve Buday Dezső (1879–1919) jogász, politikus munkáival!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013