Buday Ferdinánd
Buday Ferdinánd

2020. október 25. Vasárnap

Buday Ferdinánd

vegyészmérnök, mikrobiológus

Születési adatok

1928. augusztus 14.

Déneslak, Vas vármegye

Halálozási adatok

1990.

Gödöllő


Család

Sz: Németh Gizella. F: Pusztaszeri Antónia könyvtáros. Két fia született.

Iskola

Elemi iskoláit Vasvárott végezte, a zalaegerszegi Deák Ferenc Gimnáziumban éretts. (1948), a BME Vegyészmérnöki Kar Mezőgazdasági Kémiai Tagozat ipari mikrobiológia ágazatán – az Irinyi János Népi Kollégium tagjaként – vegyészmérnöki okl. szerzett (1952), az Agrártudományi Egyetemen doktorált (1962), a biológiai tudományok kandidátusa (1966).

Életút

Az Agrártudományi Egyetem (ATE), ill. a GATE Mezőgazdaság-tudományi Kar Mikrobiológiai Tanszék tanársegéde (1952–1960), egy. adjunktusa (1960–1972), egy. docense (1972-től) és a Tanszék vezetője (1975–1983). A Jénai Egyetem Mikrobiológiai Intézetének MTA-ösztöndíjas vendégkutatója (1962). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1964–1966). Agrármikrobiológiával, alkalmazott genetikai kutatásokkal, elsősorban a Streptomyces-törzs által termelt új antibiotikum hatékonyságával, ill. az antibiotikum-termelő sugárgombák vizsgálatával fogl. Jelentős eredményeket ért el a különböző takarmánykiegészítőkben alkalmazott antibiotikumok, vitaminok, valamint különböző növényi hormonokat szintetizáló mikroszervezetek produktivitásának feltárása terén. Az általa irányított tanszéki kutatócsoport nyolc eljárása nyert szabadalmi oltalmat.

Emlékezet

Gödöllőn Horváth János hozta létre az első, nem orvosi mikrobiológiai tanszéket, nevéhez fűződik az ún. gödöllői mikrobiológiai iskola, amelynek egyik képviselője volt Buday Ferdinánd.

Elismertség

A Magyar Mikrobiológiai Társaság tagja.

Elismerés

Kiváló feltaláló (arany, 1970; bronz, 1976).

Főbb művei

F. m.: Über die Wirkung der Züchtung in Streptomyces aureofaciens Kulturen auf die Antibiotikumproduktion einzelner Streptomyces-Arten. Horváth Jánossal. (Acta Microbiologica, 1959)
Különböző eredetű DNS-ek hatása a Streptomycesek antibiotikumtermelésének változására. (Biológiai Közlemények, 1960)
Mikrobiológiai gyakorlatok. Virág Árpáddal. (Gödöllő, 1960
3. kiad. 1971)
Egy szikes talajból izolált Streptomyces-törzs által termelt új antibiotikum. Egy. doktori értek. (Gödöllő, 1962)
A Streptomyces globisporus által termelt antibiotikum és az antibiotikumtermelés biológiai feltételeinek vizsgálata. Kand. értek. (Gödöllő, 1965)
Horváth János (1910–1970) egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora élete és munkássága. (Biológiai Közlemények, 1970)
Adatok a nagymélységű fúrásoknál előforduló mikrobiológiai korrózióhoz. Többekkel. (Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kara Közleményei, 1973)
Mikrobiológiai gyakorlatok. (Gödöllő, 1971)
Mikrobiológia. Egy. jegyz. (Gödöllő, 1976)
Microbiological Recultivation of Oil Polluted Areas. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1978)
Influence of Low Temperature Storage on Raw Milk. Rashed, M.-mel. (Acta Microbiologica, 1980)
Eljárás szénhidrogénekkel, pl. kőolajjal szennyezett talajok kultúrtalajjá tételére, rekultiválására. (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1983)
Utilization of the Biomass Produced by a Streptomyces Strain for Feeding, Purposes. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1984)
Eljárás Streptomyces összetételű, metabolitot tartalmazó takarmányadalék előállítására. Többekkel. (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1984)
Környezetszennyező szénhidrogének ártalmatlanítása biotechnológiai módszerrel. Benyújtott doktori értek.(Gödöllő, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013