Család

Apai ágon régi székely eredetű református, anyai ágon kikeresztelkedett zsidó családból származott.

Nagyszülei: Buday János vasúti pályafelvigyázó, Sipos Anna; Hilf Kálmán (†1931. febr. Rákospalota) magyar államvasúti főellenőr, Reich Berta (†1935. júl. Rákospalota. Temetés: 1935. júl. 28. Rákospalota).

Szülei: Buday Árpád (1879. jan. 17. Marosgezse, Alsófehér vm.–1937. ápr. 7. Szeged, Csongrád vm.), Hilf Margit (1883–1976. nov. 14. Szeged. Temetés: 1976. nov. 17. Szeged, Belvárosi Temető).

Testvére: Buday György (1907. ápr. 7. Kolozsvár–1990. jún. 12. Coulsdon, London környéke), [ifj.] Buday Árpád (1920. Kolozsvár) matematika–ábrázoló geometria szakos középiskolai tanár, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára (1969–1973) és Buday Margit (1917. júl. 25. Kolozsvár–1996. febr. 3. Deszk) orvos, tüdőgyógyász.

Iskola

A szegedi Klauzál Gábor Reálgimnáziumban éretts. (1927), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1932).

Életút

A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1932–1934), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde (1934–1935), a Magyar Országos Levéltár őre (1935. szept. 1.–1936. júl. 31.).

Középkori és kora újkori magyar történelemmel és művelődéstörténettel, elsősorban Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem korával foglalkozott. Nagy vállalkozása, Erdély történeti földrajza váratlan halála miatt kéziratban maradt.

Emlékezet

Buday Kálmán születése óta súlyos betegségben szenvedett, szabadsága idején Szegeden asztmatikus rohamok támadták meg a szívét, halálát az egyik ilyen roham okozta. A fiatalon elhunyt történész Szegeden nyugszik, szíve fölé – kérésére – erdélyi földet helyeztek. Temetésén a gyászszertartást Seress Zoltán református lelkész végezte, az Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum nevében Kossányi Béla főlevéltáros, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók nevében Bódy László, az Egyetemi Bethlen Gábor Kör nevében Szőcs Pál búcsúztatta.