Bugár János
Bugár János

2024. október 15. Kedd

Bugár János

politikus

Születési adatok

1911. április 6.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1993. január 12.

Budapest


Család

F: Bugár Jánosné Végh Katalin (1921–1983) politikus, szakszervezeti vezető.

Iskola

Szabómesterséget tanult (1924–1927).

Életút

Szakmájában dolgozott, a szabók szakszervezetének és az MSZDP (1928-tól), majd az illegális Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ, 1932-től) és a KMP tagja (1935-től), előbbi titkára; kommunista tevékenységéért kétszer is letartóztatták (1937 és 1942). Az MSZDP rákospalotai szervezete végrehajtó bizottságának titkára (1942-től). A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, majd egységét elhagyva átszökött a szovjet csapatokhoz, s belépett az új, demokratikus honvédség 1. hadosztályába (1944. nov.). Az MKP Nagybudapesti Pártbizottsága XIV. kerületi titkára, majd Veszprém vm.-i bizottságának politikai munkatársa (1945– 1947). Az MKP, ill. az MDP Csanád vm.-i szervezetének titkára (1947–1950), a Budapesti Rendőr-főkapitányság Politikai Osztályának vezetője, a főkapitány politikai helyettese (1950–1953?), majd a könnyűiparban középvezető (1953?–1954). A Fővárosi Tanács II. kerületi végrehajtó bizottságának elnöke (1954–1957), ruhaipari igazgató (1957. nov.–1965), a Vörös Október Férfiruhagyár (VOR) vezérigazgatója (1965–1970). – A Ruházati Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő (Csongrád-Csanádi választókerület, 1949–1953).

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Ruhaiparban (1961-től) és a Gyapjúipari Szemlében jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Férfi és fiúruhák szerkesztése és szabása. (Bp., 1973)
Női és lánykaruhák szerkesztése és szabása. (Bp., 1976)
Ruhaipari rendszerszervezési ankét. Budapest 1977. május 17–18. Szerk. Gonda Pállal. (Bp., 1977)
A ruházati igények és a választék. (Bp., 1978).

Irodalom

Irod.: Tanúságtévők 4b. (Bp., 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője