Bugarszky István
Bugarszky István

2020. október 27. Kedd

Bugarszky István

kémikus

Születési adatok

1868. május 21.

Zenta, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1941. március 3.

Budapest

Temetési adatok

1941. március 5.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Bugarszky Szvetozár, Molesevics Anna. F: Zubanovics Mária. Fia: Bugarszky Miklós (1905–) kémikus.

Iskola

Középiskoláit a zentai algimnáziumban, a nagykikindai gimnáziumban és az újvidéki főgimnáziumban végezte; Újvidéken éretts. (1886). A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1891), az elméleti kémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1894). Az MTA tagja (l.: 1899. máj. 5.).

Életút

Az Állatorvosi Akadémia, ill. az Állatorvosi Főiskola Vegytani Intézete tanársegéde (1890–1893), segédtanára (1893–1898), ny. rk. (1898–1902), ny. r. tanára (1903–1913); közben kormánytámogatással külföldi hosszabb tanulmányutat tett (1893–1895), majd Göttingenben Walter Nernst fizikai-kémiai intézetében végzett kutatásokat (1896). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1894–1913), a II. sz. Kémiai Intézet ny. r. tanára (1913–1935). A fizikai kémia (= elméleti kémia) nemzetközileg is jelentős professzoraként elsősorban a kémiai egyensúlyállapotokkal, ill. kémiai statikával és kinetikával fogl. Analitikai módszert dolgozott ki halogének egymás melletti meghatározására (1893), majd elkészítette az első endoterm galvánelemet (1897). Felfedezte a fehérjék ún. puffer-természetét (Liebermann Leóval, 1898), jelentősek a fehérjékre, a közegnek a reakciósebességre gyakorolt befolyására, a bromidion és az etilalkohol meghatározására vonatkozó reakciókinetikai vizsgálatai. Bebizonyította a kémiai affinitásra vonatkozó Thomsen–Berthelot-elv fogyatékosságát. Szabadalmaztatta a kátrányklorid előállítására kidolgozott eljárását (1912). Bugarszky István és Liebermann Leó fehérjék fizikai- kémiai mérési módszerekkel történő vizsgálata során vette észre, hogy ezek az anyagok viszonylag nagy mennyiség lúgot és savat képesek felvenni, velük szemben tehát rezisztensek, míg sókkal szemben nem így viselkednek. Tulajdonképpen tehát a fehérjék ún. puffer (tampon) természetűek (1898), jóllehet ezt a szót még nem használták. Ezt a kifejezést az ő munkájuk alapján, két évvel később két francia kutató alkotta meg.

Emlékezet

A Kerepesi temetőben nyugszik (fekete gránit sírkő). Domborműves emléktábláját (Madarassy Walter szobrászművész alkotása, 1968) az ELTE TTK-n helyezték el (az Egyetem „C” épületének a falán, Budapest VII. kerület István utca 2.).

Elismerés

Az MTA Lukács Krisztina-jutalma (1905).

Szerkesztés

A Magyar Chemiai Folyóirat társszerkesztője (1926–1934).

Főbb művei

F. m.: A bázisok sebességi coefficienseiről. Adatok a chemiai dynamikához. Egy. doktori értek. (Bp., 1891)
Vezérfonal a vegytani gyakorlatokhoz kezdők számára. (Bp., 1892)
Vizsgálatok a chemiai statika köréből. 1–4. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892–1894)
Adatok a sókeverékek vizes oldatainak elméletéhez. Liebermann Leóval. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1893
németül: Beiträge zur Theorie der Wässerigen Lösungen von Salzgemischen. Leipzig, 1893)
A chemia repertoriuma és borchemiai practicum a budapesti szőlő- és borgazdasági felsőbb tanfolyam hallgatói számára. (Bp., 1894)
Új módszer a bróm és a chlor quantitatív elválasztására. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1895)
Új módszer a vérsejtek és plasma térfogat szerint mért mennyiségének meghatározására. Tangl Ferenccel. (Bp., 1897)
A fehérjenemű anyagoknak sósav natriumhyperoxid és natriumchlorid lekötő képességéről. Liebermann Leóval. – A vérsavó molekularis concentratiojáról. Tangl Ferenccel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
Chemia. Egy. tankönyv. Liebermann Leóval. (Bp., 1900
4. átd. és bőv. kiad. 1918)
A bróm és aethylalkohol egymásra hatásának sebességéről. Kísérletek állandó hőmérsékleten. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1901. jan. 21.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1901)
A bróm hatásáról acetaldehydre vizes oldatban. Chemiai kinetikai tanulmány. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902)
A közeg befolyása a reactiosebességre és a chemiai egyensúly-állapotra. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1905)
Ismereteink az anyag szerkezetéről. (Bp., 1907)
A jodidok és a szin-jód mennyiségi meghatározásának új módja. Horváth Bélával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
Az eczema gyógyítása cadogellel. Török Lajossal. (Bp., 1913)
Vezérfonal a qualitatív és a quantitatív chemiai-analytikai gyakorlathoz. Laboratóriumi segédkönyv. B. I. megbízásából összeáll. Pacsu Jenő. (Bp., 1920
3. kiad. 1923).

Irodalom

Irod.: Bicskei József: B. I. emlékezete. (Gyógyszerészi Szemle, 1941)
Bicskei József–Újhelyi Sándor: Emlékezés B. I.-ra. (Kémiai Közlemények, 1968)
Szabadváry Ferenc: B. I. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1991)
Kalapis Zoltán: B. I. (Életrajzi kalauz. I. A–Gy. Újvidék, 2002)
Megemlékezés egy zentai vegyészről. (Magyar Szó, 2008. szept. 25.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013