Bugyi Balázs
Bugyi Balázs

2020. október 30. Péntek

Bugyi Balázs

orvos, radiológus, orvostörténész

Születési adatok

1911. május 21.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1982. november 18.

Budapest


Család

Sz: Bugyi József postafőigazgató, Temesváry Anna. Testvére: Bugyi György (†1961) a Los Angeles-i Loma Linda Egyetem professzora. Nőtlen.

Iskola

Elemi és középiskoláit Kolozsvárott, Budapesten és Szegeden végezte. A szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban éretts. (1929), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1935), orvosi vegyészetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), az orvostudományok kandidátusa (1962).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetének gyakornoka (1937–1938), a Gyógyszerismereti és Gyógyszertani Intézet egy. tanársegéde (1938–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika (1940– 1942), uo. a Röntgen Intézet egy. tanársegéde (1942–1945); közben a II. vh.-ban a besztercei és a szatmárnémeti honvédkórházakban szolgált (1942–1944). A II. vh. után a Pázmány Péter Tudományegyetem Sztomatológiai Klinika egy. tanársegéde (1945–1947), egyúttal TF-en a sportélettan és a sportmozgások mb. előadó tanára (1945–1948). A Népjóléti, ill. az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi főelőadója (1947–1952), a Szolnok Megyei Kórház röntgenfőorvosa (1952–1956), a Gödöllői Kórház és Rendelőintézet (1956–1957), a bp.-i Állomás utcai Rendelőintézet és a Csepeli Rendelőintézet (1957–1958), a Ganz-Mávag üzemi rendelőintézete röntgen- és belgyógyász főorvosa (1958–1975). Az OTSI röntgenfőorvosa is (1963-tól). Radiológiával, elsősorban a foglalkozási eredetű mozgásszervi betegségek és a sportsérülések röntgendiagnosztikájával fogl. Különösen értékesek a magyar radiológia és antropológia történetét, ill. az első magyar radiológusok életrajzát feltáró kutatásai. Magyarországon elsőként használt emberen az izomzat mennyiségének meghatározására ultrahang-echogrammot. Először írta le a rizsszakma porától származó toxomikózist és a kovandportól származó tüdőmegbetegedést. Új szűrővizsgálati és beteg- nyilvántartási rendszert is bevezetett. őstörténettel is fogl.: jelentősek az Árpád-kor magyarságára vonatkozó paleopatológiai megfigyelései.

Elismertség

Az International Permanent de l’Hygiene du Travail et des Maladies Professionnelles tagja (1965-től), az International Association of the Human Biologists alapító tagja (1966-tól), a Société Internationale de l’Histoire de la Médecine tagja (1969-től) és a Svéd Orvostársaság Orvostörténeti Szekciójának tb. tagja (1969-től).

Főbb művei

F. m.: A sexualis hormonok ibolyántúli színképe. Egy. doktori értek. (Szeged, 1937)
Adatok a seborrhoea aetiológiájához. Böhm Sándorral, Spanyár Pállal. – Magyar kereskedelmi hormonkészítmények elnyelési színképének vizsgálata. (Gyógyászat, 1938)
A testi teljesítőképesség fokozása vegyi anyagokkal. (Testnevelés, 1941)
Az erythema keletkezésének mechanismusa. (Magyar Röntgen Közlöny, 1943)
Hogyan mérjük és értékeljük a tüdő vitalis capacitását? (Ifjúság Orvosa, 1944)
Sportegészségtan. (Bp., 1947)
Kéztőcsontosodási röntgenvizsgálatok 6 éves korú iskolásgyermekeken. Fekete Lászlóval, Nemes Györgyivel. (Gyermekgyógyászat, 1956)
Különböző kalcium- és D-vitamin-szinten élő gyermekek kéztőcsontosodásának és fejlődésének megfigyelése. Fekete Lászlóval, Nemes Györgyivel. (Népegészségügy, 1957)
A mandibula közelfelvételes röntgenábrázolásáról. (Fogorvosi Szemle, 1959)
Az első magyar röntgenlaboratórium. (Élővilág, 1960)
A mozgásszerveknek munkával kapcsolatos elváltozásairól és megbetegedéseiről. Kand. értek. (Bp., 1961)
Ismeretlen adatok a magyar röntgenológia történetéből. (Magyar Radiológia, 1961)
Alkati tényezők szerepe a préslégszerszámmal dolgozók kéztőcsont-elváltozásainak létrejöttében. (Munkavédelem, 1962)
Adatok az idősebb iskolások csontfejlődéséhez. (Testnevelés- és Sportegészségügyi Szemle, 1962)
A röntgenológia pozsonyi úttörői. (Élővilág, 1964)
Anthropologie im Röntgenbilde. Monográfia. (Jena, 1965)
A magyarországi röntgenológia hőskora. 1–3. (Radiológiai Közlemények, 1965–1966)
Occupational Mycotic Diseases of the Lung. Monográfia. Id. Kováts Ferenccel. (Bp., 1968)
A zsírszövet és az izomzat hisztometriája emberen. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1970)
Az izomzat és a zsírszövet mennyiségi vizsgálatának célja, módszerei és értékelése sportolókon. (TF Tudományos Közlemények, 1972)
Adatok a hazai embertan történetéhez. (Antropológiai Közlemények, 1977)
Hungarian Medial Radiology. Past and Present. (Bp., 1977)
Egy másfél évszázada megjelent magyarnyelvű orvostudori értekezés a mérges gombákról. (Mikológiai Közlemények, 1980)
Stessel Lajos és a magyar orvosi könyvtárügy a reformkorban. (Magyar Könyvszemle, 1982).

Irodalom

Irod.: Huszár György: B. B. (Orvostörténeti Közlemények, 1982)
Eiben Ottó: B. B. (Antropológiai Közlemények, 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013