Bugyi Balázs
Bugyi Balázs

2024. december 5. Csütörtök

Bugyi Balázs

orvos, radiológus, orvostörténész

Születési adatok

1911. május 21.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1982. november 18.

Budapest


Család

Sz: Bugyi József postafőigazgató, Temesváry Anna. Testvére: Bugyi György (†1961) a Los Angeles-i Loma Linda Egyetem professzora. Nőtlen.

Iskola

Elemi és középiskoláit Kolozsvárott, Budapesten és Szegeden végezte. A szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban éretts. (1929), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen ált. orvosi okl. (1935), orvosi vegyészetből bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), az orvostudományok kandidátusa (1962).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetének gyakornoka (1937–1938), a Gyógyszerismereti és Gyógyszertani Intézet egy. tanársegéde (1938–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika (1940– 1942), uo. a Röntgen Intézet egy. tanársegéde (1942–1945); közben a II. vh.-ban a besztercei és a szatmárnémeti honvédkórházakban szolgált (1942–1944). A II. vh. után a Pázmány Péter Tudományegyetem Sztomatológiai Klinika egy. tanársegéde (1945–1947), egyúttal TF-en a sportélettan és a sportmozgások mb. előadó tanára (1945–1948). A Népjóléti, ill. az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi főelőadója (1947–1952), a Szolnok Megyei Kórház röntgenfőorvosa (1952–1956), a Gödöllői Kórház és Rendelőintézet (1956–1957), a bp.-i Állomás utcai Rendelőintézet és a Csepeli Rendelőintézet (1957–1958), a Ganz-Mávag üzemi rendelőintézete röntgen- és belgyógyász főorvosa (1958–1975). Az OTSI röntgenfőorvosa is (1963-tól). Radiológiával, elsősorban a foglalkozási eredetű mozgásszervi betegségek és a sportsérülések röntgendiagnosztikájával fogl. Különösen értékesek a magyar radiológia és antropológia történetét, ill. az első magyar radiológusok életrajzát feltáró kutatásai. Magyarországon elsőként használt emberen az izomzat mennyiségének meghatározására ultrahang-echogrammot. Először írta le a rizsszakma porától származó toxomikózist és a kovandportól származó tüdőmegbetegedést. Új szűrővizsgálati és beteg- nyilvántartási rendszert is bevezetett. őstörténettel is fogl.: jelentősek az Árpád-kor magyarságára vonatkozó paleopatológiai megfigyelései.

Elismertség

Az International Permanent de l’Hygiene du Travail et des Maladies Professionnelles tagja (1965-től), az International Association of the Human Biologists alapító tagja (1966-tól), a Société Internationale de l’Histoire de la Médecine tagja (1969-től) és a Svéd Orvostársaság Orvostörténeti Szekciójának tb. tagja (1969-től).

Főbb művei

F. m.: A sexualis hormonok ibolyántúli színképe. Egy. doktori értek. (Szeged, 1937)
Adatok a seborrhoea aetiológiájához. Böhm Sándorral, Spanyár Pállal. – Magyar kereskedelmi hormonkészítmények elnyelési színképének vizsgálata. (Gyógyászat, 1938)
A testi teljesítőképesség fokozása vegyi anyagokkal. (Testnevelés, 1941)
Az erythema keletkezésének mechanismusa. (Magyar Röntgen Közlöny, 1943)
Hogyan mérjük és értékeljük a tüdő vitalis capacitását? (Ifjúság Orvosa, 1944)
Sportegészségtan. (Bp., 1947)
Kéztőcsontosodási röntgenvizsgálatok 6 éves korú iskolásgyermekeken. Fekete Lászlóval, Nemes Györgyivel. (Gyermekgyógyászat, 1956)
Különböző kalcium- és D-vitamin-szinten élő gyermekek kéztőcsontosodásának és fejlődésének megfigyelése. Fekete Lászlóval, Nemes Györgyivel. (Népegészségügy, 1957)
A mandibula közelfelvételes röntgenábrázolásáról. (Fogorvosi Szemle, 1959)
Az első magyar röntgenlaboratórium. (Élővilág, 1960)
A mozgásszerveknek munkával kapcsolatos elváltozásairól és megbetegedéseiről. Kand. értek. (Bp., 1961)
Ismeretlen adatok a magyar röntgenológia történetéből. (Magyar Radiológia, 1961)
Alkati tényezők szerepe a préslégszerszámmal dolgozók kéztőcsont-elváltozásainak létrejöttében. (Munkavédelem, 1962)
Adatok az idősebb iskolások csontfejlődéséhez. (Testnevelés- és Sportegészségügyi Szemle, 1962)
A röntgenológia pozsonyi úttörői. (Élővilág, 1964)
Anthropologie im Röntgenbilde. Monográfia. (Jena, 1965)
A magyarországi röntgenológia hőskora. 1–3. (Radiológiai Közlemények, 1965–1966)
Occupational Mycotic Diseases of the Lung. Monográfia. Id. Kováts Ferenccel. (Bp., 1968)
A zsírszövet és az izomzat hisztometriája emberen. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1970)
Az izomzat és a zsírszövet mennyiségi vizsgálatának célja, módszerei és értékelése sportolókon. (TF Tudományos Közlemények, 1972)
Adatok a hazai embertan történetéhez. (Antropológiai Közlemények, 1977)
Hungarian Medial Radiology. Past and Present. (Bp., 1977)
Egy másfél évszázada megjelent magyarnyelvű orvostudori értekezés a mérges gombákról. (Mikológiai Közlemények, 1980)
Stessel Lajos és a magyar orvosi könyvtárügy a reformkorban. (Magyar Könyvszemle, 1982).

Irodalom

Irod.: Huszár György: B. B. (Orvostörténeti Közlemények, 1982)
Eiben Ottó: B. B. (Antropológiai Közlemények, 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője