Bugyi István
Bugyi István

2020. november 1. Vasárnap

Bugyi István

orvos, sebész

Születési adatok

1898. január 3.

Szentes

Halálozási adatok

1981. április 3.

Szentes


Család

Sz: Bugyi Antal Szentes város polgármester-helyettese, Enes Mária.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1920), a gyakorló orvos és a kórházi orvos sebészete tárgykörből magántanári képesítést szerzett (Szeged, 1942), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953).

Életút

A bp.-i és a bécsi sebészeti klinikák gyakornoka, klinikai tanársegéde (1922–1924), a bp.-i Új Szent János Kórház Sebészeti Osztályának klinikai adjunktusa (1924–1931), a Szentesi Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1931–1933), a kórház igazgató főorvosa (1933–1944, 1947–1955, 1959–1968). Egészségügyi főtanácsos (1939-től). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1942–1944), a SZOTE c. egy. tanára (1965). Általános sebészeti kérdésekkel, nagy sebészeti műtétek előkészítésével, s gyakorlati sebészet műtéti technikai kérdéseivel, ill. a végbél rákos megbetegedéseinek műtéti megoldásaival fogl. Kiváló operátor volt, közel 35 éves kórházigazgatói tevékenysége alatt a szentesi kórház az ország egyik legjobban felszerelt vidéki egészségügyi létesítménye lett.

Emlékezet

Szentesen, a Jézus Szíve Templomban nyugszik. Tiszteletére a Szentesi Kórház Bugyi István-emlékérmet alapított (Szentesen működő orvosok életművének elismeréséért, 1988; az emlékérem Ifj. Váczi Imre szobrászművész alkotása). Portrészobrát Csíky László szobrászművész készítette el (a kórház kápolnájánál látható, 1999-től). A Szentesi Kórház tiszteletére felvett a nevét (Bugyi István Városi Kórház, 2004-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (1962), Munka Érdemrend (arany, 1967 és 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970). Herczel Manó-díj (1939), Kossuth-díj (a szentesi kórház újjáépítése, felszerelése és továbbfejlesztése terén végzett kimagasló munkásságáért, 1949).

Főbb művei

F. m.: Időszerű kérdések a végbélrák sebészeti orvoslásában. (Orvosképzés, 1936)
A sebészorvos. Fundamenta studii chirurgici. Gyakorló orvosok számára. (Bp., 1939)
Trigeminus neuralgia. (Az orvosi gyakorlat kérdései, 1943)
A mellékvese velőállományának eltávolítása. Zsoldos Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1953)
Gyakorlati sebészet. 1–2. Egy. tankönyv. (Bp., 1960–1961)
Zsírembólia. (Orvosi Hetilap, 1961)
Die unvermeidlichen tödlicher Komplikationen der Magenresection. Többekkel. (Chirurg, 1968)
Repetitorium chirurgiae. 1000 kérdés–felelet a nagysebészet és a rokonszakmák köréből. Összeáll. (Szentes, 1970)
Centenárium. A Szentesi Kórház 100 éves jubileumi emlékkönyve. Szerk. (Szeged, 1981).

Irodalom

Irod.: A Szentesi Megyei Kórház emlékkönyve. B. I. sebészfőorvos 75. születésnapjára. (Szeged, 1972)
Petri Gábor: B. I. (Orvosi Hetilap, 1981. 20.)
Hőnig Vilmos: B. I. (Magyar Traumatologia, 1981)
Vértes László: B. I. sebészprofesszor 100. születésnapjára. Levelei tükrében, tanítványától. (Orvosi Hetilap, 1998. 44.)
Papp Zoltán: B. I. élete és munkái. Biobibliográfia. (Szentes, 2002)
Papp Zoltán–Petri Gábor: 25 évvel ezelőtt halt meg B. I. professzor. (Orvosi Hetilap, 2006. 28.)
Tóth Csaba–Vértes László: B. I. életpályájáról. (Orvosi Hetilap, 2008. 8.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013