Bukovszky György
Bukovszky György

2024. október 6. Vasárnap

Bukovszky György

biológus, bakteriológus

Születési adatok

1863. február 15.

Tekeháza, Ugocsa vármegye

Halálozási adatok

1930. június 23.

Budapest


Család

Sz: Bukovszky Antal, Medveczky Melánia.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1892), az orvostudományi karon bakteriológiai tanulmányokat folytatott.

Életút

Budapest székesfőváros tiszti főorvosi hivatalának munkatársa (1884–1896); közben a főváros többször külföldre küldte a közegészségügyi intézetek tanulmányozására, a bp.-i Fertőtlenítő Intézet igazgatója (1896–1921). A magyarországi bakteriológiai és higiénés kutatások úttörőjeként alapvetően új eredményeket ért el a hazai közegészségügyi és járványügyi kutatások megszervezésében. Külföldi tapasztalatai alapján Budapesten felállította Magyarország első fertőtlenítő intézetét (Budapest Székesfőváros Központi Fertőtlenítő Intézete néven, 1892), egyúttal a Belügyminisztérium (BM), ill. egyes városok, vármegyék felkérésére az ország számos helyén működött közre megfigyelő, elkülönítő és fertőtlenítő állomások felállításában. A fertőtlenítő intézet a tiszti főorvosi hivatallal együttműködve sikeresen fékezte meg a fővárosba behurcolt kolerát (1890-es évek eleje). Nevéhez fűződik az első magyarországi fertőtlenítő intézet működési szabályzatának kidolgozása, feladatainak meghatározása, a járványkórházi ellátórendszer biztosításának megszervezése. Korszerű, a modern kornak megfelelő bp.-i tömegszállásokat alakított ki, ún. közegészségügyi őrséget szervezett. Az I. vh. idején több száz fertőtlenítő szakembert képezett ki, aki jelentős szerepet játszottak az ország több pontjain kitört járványok felszámolásában.

Szerkesztés

A fertőtlenítésről számos népszerű cikket írt elsősorban a Tuberculosis (1903), az Egészség (1904), a Jó Egészség (1904), az Egészség-naptár (1905), a Közegészségügy (1911) és a Természettudományi Közlöny c. lapokban (1911).

Főbb művei

F. m.: A jó fertőtlenítés feltételei, a fertőtlenítő gépek és a fertőtlenítés eredményei székesfővárosunkban. (Bp., 1894)
A fertőtlenítés országos szabályozásáról. (Egészség, 1904)
Vezérfonal fertőtlenítők elméleti és gyakorlati kioktatására. (Bp., 1909
2. kiad. 1913
3. kiad. 1915)
A fertőtlenítés módjai. (Közegészségügy, 1911).

Irodalom

Irod.: Hammer Dezső: Budapest Székesfőváros Központi Fertőtlenítő Intézetéről. (Bp., 1909)
Hammer Dezső: Négy év a budapesti fertőtlenítő intézet működéséből. (Bp., 1913)
Andriska Viktor: B. Gy. (A Kis Akadémia… 1899–1941. Bp., 1941)
Pálvölgyi Balázs: A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere. 1867–1914. PhD-értek. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője