Család

Sz: Bukovszky Antal, Medveczky Melánia.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1892), az orvostudományi karon bakteriológiai tanulmányokat folytatott.

Életút

Budapest székesfőváros tiszti főorvosi hivatalának munkatársa (1884–1896); közben a főváros többször külföldre küldte a közegészségügyi intézetek tanulmányozására, a bp.-i Fertőtlenítő Intézet igazgatója (1896–1921). A magyarországi bakteriológiai és higiénés kutatások úttörőjeként alapvetően új eredményeket ért el a hazai közegészségügyi és járványügyi kutatások megszervezésében. Külföldi tapasztalatai alapján Budapesten felállította Magyarország első fertőtlenítő intézetét (Budapest Székesfőváros Központi Fertőtlenítő Intézete néven, 1892), egyúttal a Belügyminisztérium (BM), ill. egyes városok, vármegyék felkérésére az ország számos helyén működött közre megfigyelő, elkülönítő és fertőtlenítő állomások felállításában. A fertőtlenítő intézet a tiszti főorvosi hivatallal együttműködve sikeresen fékezte meg a fővárosba behurcolt kolerát (1890-es évek eleje). Nevéhez fűződik az első magyarországi fertőtlenítő intézet működési szabályzatának kidolgozása, feladatainak meghatározása, a járványkórházi ellátórendszer biztosításának megszervezése. Korszerű, a modern kornak megfelelő bp.-i tömegszállásokat alakított ki, ún. közegészségügyi őrséget szervezett. Az I. vh. idején több száz fertőtlenítő szakembert képezett ki, aki jelentős szerepet játszottak az ország több pontjain kitört járványok felszámolásában.

Szerkesztés

A fertőtlenítésről számos népszerű cikket írt elsősorban a Tuberculosis (1903), az Egészség (1904), a Jó Egészség (1904), az Egészség-naptár (1905), a Közegészségügy (1911) és a Természettudományi Közlöny c. lapokban (1911).