Bukovszky György
biológus, bakteriológus
Születési adatok
1863. február 15.
Tekeháza, Ugocsa vármegye
Halálozási adatok
1930. június 23.
Budapest
Család
Sz: Bukovszky Antal, Medveczky Melánia.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. szerzett (1892), az orvostudományi karon bakteriológiai tanulmányokat folytatott.Életút
Budapest székesfőváros tiszti főorvosi hivatalának munkatársa (1884–1896); közben a főváros többször külföldre küldte a közegészségügyi intézetek tanulmányozására, a bp.-i Fertőtlenítő Intézet igazgatója (1896–1921). A magyarországi bakteriológiai és higiénés kutatások úttörőjeként alapvetően új eredményeket ért el a hazai közegészségügyi és járványügyi kutatások megszervezésében. Külföldi tapasztalatai alapján Budapesten felállította Magyarország első fertőtlenítő intézetét (Budapest Székesfőváros Központi Fertőtlenítő Intézete néven, 1892), egyúttal a Belügyminisztérium (BM), ill. egyes városok, vármegyék felkérésére az ország számos helyén működött közre megfigyelő, elkülönítő és fertőtlenítő állomások felállításában. A fertőtlenítő intézet a tiszti főorvosi hivatallal együttműködve sikeresen fékezte meg a fővárosba behurcolt kolerát (1890-es évek eleje). Nevéhez fűződik az első magyarországi fertőtlenítő intézet működési szabályzatának kidolgozása, feladatainak meghatározása, a járványkórházi ellátórendszer biztosításának megszervezése. Korszerű, a modern kornak megfelelő bp.-i tömegszállásokat alakított ki, ún. közegészségügyi őrséget szervezett. Az I. vh. idején több száz fertőtlenítő szakembert képezett ki, aki jelentős szerepet játszottak az ország több pontjain kitört járványok felszámolásában.Szerkesztés
A fertőtlenítésről számos népszerű cikket írt elsősorban a Tuberculosis (1903), az Egészség (1904), a Jó Egészség (1904), az Egészség-naptár (1905), a Közegészségügy (1911) és a Természettudományi Közlöny c. lapokban (1911).Főbb művei
F. m.: A jó fertőtlenítés feltételei, a fertőtlenítő gépek és a fertőtlenítés eredményei székesfővárosunkban. (Bp., 1894)A fertőtlenítés országos szabályozásáról. (Egészség, 1904)
Vezérfonal fertőtlenítők elméleti és gyakorlati kioktatására. (Bp., 1909
2. kiad. 1913
3. kiad. 1915)
A fertőtlenítés módjai. (Közegészségügy, 1911).
Irodalom
Irod.: Hammer Dezső: Budapest Székesfőváros Központi Fertőtlenítő Intézetéről. (Bp., 1909)Hammer Dezső: Négy év a budapesti fertőtlenítő intézet működéséből. (Bp., 1913)
Andriska Viktor: B. Gy. (A Kis Akadémia… 1899–1941. Bp., 1941)
Pálvölgyi Balázs: A magyar közegészségügyi közigazgatás intézményrendszere. 1867–1914. PhD-értek. (Bp., 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)