Család

Sz: Büky Gyula kántortanító, Pintér Jusztina. Öt gyermeke született. Közülük fia: Büky Béla (1928–1992) nyelvész, Büky Zsuzsanna építészmérnök és Büky Géza zongoraművész.

Iskola

Középiskoláit Kaposvárott végezte. Az Országos Képzőművészeti Főiskolán rajz szakos tanári okl. szerzett (1921), majd Vaszary János osztályában és Dudits Andornál tanult tovább (1921–1925).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (az orosz és az olasz fronton harcolt, 1914–1918). Budapest székesfőváros szolgálatába állt (mint a fővároshoz beosztott középiskolai tanár, 1924–1927), a bp.-i iparostanonc-iskola r. tanára (1927-től). Kiállító művész Magyarországon és külföldön (1920–1977). Pályája festőként indult. Művein az újklasszicizmus hatása és a dekoratív népies törekvések érvényesültek. Első alkotói korszakában elsősorban olajfestményeket, akvarelleket, linómetszetet, filcrátétes szőnyegeket készített (1921–1929). Második korszakát (1929-től) stílusváltás jellemezte: miután érdeklődése a népművészet felé fordult alkotásait a magyar népművészet formavilága hatotta át. Munkái tömörek, szűkszavúak, dekorativitásuk markáns szín- és folthatásokban érvényesült. Több tanulmányutat tett az ország különböző tájegységeire. Korsós csendéleteket, tájképeket (Hollókő, Göcsej, Ormánság, Balaton, Erdély) festett. Az ő munkája a siófoki r. k. templomban látható 12 stáció képsorozat (1928). – Árnyszínházzal (1924-től) és kesztyűs bábjátékkal (1932-től) fogl. Első árnyjátéka Fitos Vilmos: A tücsök és a hangya c. verséhez készült. Árnyjátékdíszletet tervezett továbbá a Madzsar Alice-féle Mozdulatművészeti Iskola árnytáncelőadására (Balázs Béla: A halász és a hold ezüstje, 1929; rendezte: Palasovszky Ödön). Az első nyilvános előadást az Orion moziban A. Tóth Sándorral közösen tartotta (1932. máj.), majd rendszeresen fellépett Budapesten és vidéki városokban is. Művészi programját egyszerűség, közérthetőség és művészetre nevelés jellemezte. Technikája egyszerű volt: kartonból vágta ki a figurákat és hátul vékony, színes selymeket ragasztott az áttört részekre. Ezáltal az árnyképek színes ólomablakokra emlékeztettek. Szépen kidolgozott, gondosan elkészített tervrajz alapján valósította meg előadásait, amelyekben közismert magyar népdalokat, -balladákat és -mondákat vitt színre (Egyszer egy királyfi; Kitrákotty mese; Kőmíves Kelemenné; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Arany János: A fülemile; A bajusz; Jóka ördöge; Petőfi Sándor: János vitéz stb.).

Emlékezet

A Magyar Bábjátékos Egyesület Büky Béla – Árnyak játéka címmel emlékkiállítást rendezett születésének 100. évfordulóján (a Pestújhelyi Közösségi Házban, 1999. ápr. 1–12. között).

Elismerés

Az Új Művészek Egyesülete (ÚME) tagja (1928-tól). A Művészi Bábjáték Barátainak Egyesülete alapító tagja, alelnöke (1935-től).