Büky Béla
Büky Béla

2022. január 19. Szerda

Büky Béla

festőművész, rajzpedagógus, bábművész

Születési adatok

1899. január 18.

Juta, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1983. március 1.

Budapest


Család

Sz: Büky Gyula kántortanító, Pintér Jusztina. Öt gyermeke született. Közülük fia: Büky Béla (1928–1992) nyelvész, Büky Zsuzsanna építészmérnök és Büky Géza zongoraművész.

Iskola

Középiskoláit Kaposvárott végezte. Az Országos Képzőművészeti Főiskolán rajz szakos tanári okl. szerzett (1921), majd Vaszary János osztályában és Dudits Andornál tanult tovább (1921–1925).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (az orosz és az olasz fronton harcolt, 1914–1918). Budapest székesfőváros szolgálatába állt (mint a fővároshoz beosztott középiskolai tanár, 1924–1927), a bp.-i iparostanonc-iskola r. tanára (1927-től). Kiállító művész Magyarországon és külföldön (1920–1977). Pályája festőként indult. Művein az újklasszicizmus hatása és a dekoratív népies törekvések érvényesültek. Első alkotói korszakában elsősorban olajfestményeket, akvarelleket, linómetszetet, filcrátétes szőnyegeket készített (1921–1929). Második korszakát (1929-től) stílusváltás jellemezte: miután érdeklődése a népművészet felé fordult alkotásait a magyar népművészet formavilága hatotta át. Munkái tömörek, szűkszavúak, dekorativitásuk markáns szín- és folthatásokban érvényesült. Több tanulmányutat tett az ország különböző tájegységeire. Korsós csendéleteket, tájképeket (Hollókő, Göcsej, Ormánság, Balaton, Erdély) festett. Az ő munkája a siófoki r. k. templomban látható 12 stáció képsorozat (1928). – Árnyszínházzal (1924-től) és kesztyűs bábjátékkal (1932-től) fogl. Első árnyjátéka Fitos Vilmos: A tücsök és a hangya c. verséhez készült. Árnyjátékdíszletet tervezett továbbá a Madzsar Alice-féle Mozdulatművészeti Iskola árnytáncelőadására (Balázs Béla: A halász és a hold ezüstje, 1929; rendezte: Palasovszky Ödön). Az első nyilvános előadást az Orion moziban A. Tóth Sándorral közösen tartotta (1932. máj.), majd rendszeresen fellépett Budapesten és vidéki városokban is. Művészi programját egyszerűség, közérthetőség és művészetre nevelés jellemezte. Technikája egyszerű volt: kartonból vágta ki a figurákat és hátul vékony, színes selymeket ragasztott az áttört részekre. Ezáltal az árnyképek színes ólomablakokra emlékeztettek. Szépen kidolgozott, gondosan elkészített tervrajz alapján valósította meg előadásait, amelyekben közismert magyar népdalokat, -balladákat és -mondákat vitt színre (Egyszer egy királyfi; Kitrákotty mese; Kőmíves Kelemenné; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Arany János: A fülemile; A bajusz; Jóka ördöge; Petőfi Sándor: János vitéz stb.).

Emlékezet

A Magyar Bábjátékos Egyesület Büky Béla – Árnyak játéka címmel emlékkiállítást rendezett születésének 100. évfordulóján (a Pestújhelyi Közösségi Házban, 1999. ápr. 1–12. között).

Elismerés

Az Új Művészek Egyesülete (ÚME) tagja (1928-tól). A Művészi Bábjáték Barátainak Egyesülete alapító tagja, alelnöke (1935-től).

Kiállítások

F. kiállításai: önálló: Nemzeti Szalon (Bp., 1931)
Műterem (Bp., 1941)
Rákoshegy (Bp., 1968)
Ferencvárosi Pincetárlat (Bp., 1972)
csoportos: Olaszország
Bécs (1928–1929).

Főbb művei

F. m.: írásai: Magyar játék. (Bp., 1936)
Bábjáték a kisdednevelés szolgálatában. (Kisdednevelés, 1937)
Népszínpadi játékok. (Magyar Út, 1938)
Tinódi Lantos Sebestyén. – Göcsej. (Új magyar művészet. Bp., 1941)
A magyar képzőművészet jellemvonásai és a magyar monumentális képzőművészet kialakulása. (Népi magyarság. 1–2. Bp., 1943)
Bábjátékkönyv. Összeáll. (Bp., 1947)
Általános rajz mintalapok az iparitanuló iskolák 1. osztálya számára. (Bp., 1959
új kiad. 1963)
Árny- és bábjátékok. Az előszót Híves László írta. (Bábjátékos kiskönyvtár. 74. Bp., 1978)
illusztrációja: Szentgyörgyi László: Erdélyországi levelek. A címlapot tervezte. (Bp., 1937)
árnyjátékai 1930-as–1940-es évek: Cantata Profana
A walesi bárdok
Júlia szép leány
Budai Ilona
Az ember tragédiája
Három kívánság
Kerekes Izsák
Kőműves Kelemenné
Tücsöklakodalom
Csodafazék
A tücsök és a hangya
Kitrákotty
Hallod-e te királyfia!
Kalevala-részletek
bábjátékai 1930-as–1940-es évek: Egyszer egy királyfi
Kacor király
Terülj-terülj asztalkám
Holló és a róka
A répa
Fülemüle
A Jóka ördöge
Bajusz
János vitéz
Ludas Matyi
Betlehemes játék. F. képei: Pusztába kiáltó
Leláncolt Prometheus
Krisztus a gyermekekkel.

Irodalom

Irod.: Belitska-Scholtz Hedvig: Vásári és művészi bábjátszás Magyarországon. (Tihany, 1974).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője