Büky Béla
Büky Béla

2020. október 22. Csütörtök

Büky Béla

nyelvész

Születési adatok

1928. november 22.

Budapest

Halálozási adatok

1998. április 2.

Budapest


Család

Sz: Büky Béla (1899–1983) festő- és bábművész, rajzpedagógus, Nagy Ilona, Nagy Lázár székely festőművész, ipariskolai tanára leánya. Öten voltak testvérek. Testvérei közül: Büky Zsuzsanna építészmérnök és Büky Géza zongoraművész. F: 1961-től Horváth Mária könyvtáros, az MTA Könyvtára Folyóiratosztályának vezetője.

Iskola

A ciszterci rend Szent Imre Gimnáziumában (= József Attila Gimnázium) éretts. (1947), az ELTE BTK-n magyar–francia szakos tanári okl. szerzett (1952), a nyelvtudományok kandidátusa (1977).

Életút

Az MTA Könyvtára könyvtárosa, kézirattári munkatársa, kiadványszerkesztője (1951–1974), az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa, tud. főmunkatársa (1974–1995). A Miskolci Bölcsészegyesület tanszékvezető tanára (1990–1998). A magyar nyelv és irodalom korai forrásaival, elsősorban az első magyar bibliafordítással fogl. Vizsgálta még a magyar névadás szociológiáját és pszichológiáját, valamint az interperszonális kapcsolatok beszédvonatkozásait. A magyarországi pszicholingvisztikai kutatások egyik elindítója. Összeállította a magyar beszédkutatás bibliográfiáját.

Elismertség

A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja (1975-től). A Societas Linguistica Europaea tagja (1989-től). A Magyar Pszichológiai Társaság, a Magyar Orvostörténeti Társaság és a Magyar Szemiotikai Társaság tagja.

Elismerés

A Miskolci Bölcsészegyesület díszdoktora (posztumusz, 1998). Akadémiai Díj (1996).

Szerkesztés

A Petőfi-szótár (1974–1987), az Etimologisches Wörterbuch der Ungarischen Sprache munkatársa (1983–1995). Az Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis alapító szerkesztője (1991–1998).

Főbb művei

F. m.: A fővárosi keresztnévadás tanulmányozásának főbb kérdései. (Névtudományi Vizsgálatok, 1960)
A fővárosi keresztnévadás hatóerői. (Nyelvtudományi értekezések. 26. Bp., 1961)
Hogyan korrigált Pázmány Péter? (Magyar Nyelv, 1962)
Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában. (MTA Könyvtárának Közleményei. 29. Bp., 1962)
Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz. Csengeryné Nagy Zsuzsával. (MTA Könyvtárának Közleményei. 36. Bp., 1963)
Hagyomány és újszerűség a mai budapesti keresztnévadásban. Az 1962. évi adatok alapján. (Magyar Nyelvőr, 1964)
A tudományos tájékoztatás egyik feladatköre. Témamegoszlási statisztikák készítése és alkalmazása. (MTA Könyvtárának Közleményei. 43. Bp., 1964)
A beszélő és a hallgató szubjektív viszonyának befolyásolása, mint beszédcél. (Pszichológiai tanulmányok. 6. Bp., 1964)
Nagy Idai András Calepinus-szótára. (Magyar Nyelv, 1965)
A Jankovich Miklós-féle katalógusgyűjtemény, mint ismeretlen, 1712 előtti régi magyar könyv- és variánsadatok forrása. (Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadványai. B/1. Székesfehérvár, 1966)
A Czuczor–Fogarasi-féle szótár keresztnévanyaga. (Magyar Nyelv, 1967)
Három színműfordítás az első magyar színtársulatok korából. Hajnal Gáspárral. (Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár kiadványai. B/2. Székesfehérvár, 1967)
A Calepinus-szótár – 1585, 1607 – magyar orvosi szókincse. 1–2. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1967–1968)
Tények, elvek és a mai budapesti keresztnévadás. (Magyar Nyelvőr, 1968)
A beszédtanítás pszichológiája. (Pszichológia – nevelőknek. 3. Bp., 1973
2. jav. kiad. 1977
3. kiad. 1979
4. jav. kiad. 1982)
Beszédkutatás, halláskutatás és ezek rokonterületei Magyarországon. Bibl. Összeáll. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. 10. Bp., 1974)
A beszédcélkutatás és ennek fejlődéslélektani vonatkozásai. (Pszichológiai tanulmányok, 1974)
Névadás és lakóhely. (Magyar Nyelvőr, 1974)
A gondolkodás és a beszéd fejlődésének összefüggései. (A pszichológia szerepe az oktatási és nevelési folyamat hatékonyságának növelésében. Szeged, 1975)
A pszichikumra és elemeire vonatkozó szókészlet kritikai vizsgálata a ránk maradt első magyar bibliafordítás adatai alapján. Kand. értek. (Bp., 1977)
A Bécsi Kör filozófiája és a nyelvtudomány. (Nyelvi rendszer és nyelvhasználat. Bp., 1980)
Milyen bibliát használt Pázmány Péter? (Vigilia, 1981)
A lelki élet szókincsének eredete. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
Nyelvi képességek, fogalomkincs, megértés. A pszicholingvisztika gyakorlati lehetőségei. Egyed Andrással, Pléh Csabával. (Bp., 1984)
Comenius tankönyveinek orvosi vonatkozású szavai és a szóhasználat eszmetörténeti háttere. (Orvostörténeti Közlemények, 1985)
A pszichikumra vonatkozó szókincs korai rétege a magyarban. A kandidátusi értekezést átdolgozó monográfia. (Bp., 1986)
Pillantás a gesztusok világába. (Jel–Kép, 1986)
A beszédhangok gyakorisága első osztályos gyermekek spontán beszédében. Gósy Máriával. (Magyar Nyelvőr, 1988)
A magyar pszicholingvisztika főbb kérdéseinek történeti és kritikai bemutatása. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1988)
A legősibb nyelvi rétegekre visszanyúló orvosi szavaink. (A magyar nyelv rétegződése. Szerk. Kiss Jenő, Szüts László. Bp., 1988)
Várkonyi Hildebrand Dezső pszichológiai magánegyeteme. Sellei Zoltánnal. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1989)
A magyar nyelvtudomány főbb kérdéseinek pszichológiai-pszicholingvisztikai összefüggései. 1900–1991. Benyújtott doktori értek. (Bp., 1992)
A magyar nyelvtudomány és pszichológia tudományközi kapcsolatai századunkban. (Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 204. Bp., 1996).

Irodalom

Irod.: Elekfi László: B. B. (Magyar Nyelv, 1998)
Horváth László: Búcsú B. B.-tól. (Magyar Nyelvőr, 1998)
B. B. Művei bibliográfiájával. Összeáll. Zaicz Gábor. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. 71. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013