Bulla Béla
Bulla Béla

2022. szeptember 27. Kedd

Bulla Béla

geográfus, geológus

Születési adatok

1906. szeptember 22.

Keszthely, Zala vármegye

Halálozási adatok

1962. szeptember 1.

Budapest


Család

Vasutas család nyolcadik gyermekeként született. Sz: Bulla Mihály, Kétzery Mária.

Iskola

Elemi és középiskolai tanulmányait Keszthelyen végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1928) és földrajz–történelem szakos tanári okl. (1930), magántanári képesítést szerzett (1935), a földrajztudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; ismét l.: 1954. jún. 19.).

Életút

A berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (A. Penck és N. Krebs berlini intézetében, 1928–1929), a Pázmány Péter Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanársegéde (1929–1941) és magántanára (1936–1941), ny. rk. tanára és az Intézet igazgatója, valamint az újonnan alakult Természtföldrajzi Tanszék vezetője (1941–1944), ny. r. tanára (1944–1949). A bp.-i Középiskolai Tanárképzőintézet szakelőadója is (1938–1944). Az ELTE TTK, ill. az Élet- és Földtudományi Kar Földrajzi Intézete tanszékvezető egy. tanára (1950–1954), az MTA Földrajztudományi Kutatócsoport igazgatója (1954–1962). Geomorfológiával fogl. A magyarországi modern negyedkorkutatás megteremtője, a morfológiai világirodalomban először dolgozta ki a klimatikus morfológia területi rendszerét. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a felszíni domborzat fejlődésének sajátosságainak és törvényszerűségeinek vizsgálata terén. Megállapította, hogy a domborzat kialakulásában a külső és a belső tulajdonságok egyaránt fontos szerepet játszanak, egymásra hatásukat szabályos időbeni váltakozás jellemzi; ezt a felismerését a Duna-völgy teraszainak alaktani vizsgálata egyértelműen igazolta. A Magyarországhoz visszacsatolt területeken részletes földtani-felszínalaktani vizsgálatokat végzett (1939–1943). Több tudományos ismeretterjesztő könyvet írt és szerkesztett (amelyek zömmel a Magyar Szemle Társaság népszerű sorozatában, a Kincsestárban jelentek meg, 1940–1943).

Emlékezet

Születésének 75. évfordulóján Keszthelyen emlékünnepséget és a Balatoni Múzeumban emlékkiállítást rendeztek tiszteletére, ill. szülőházán (Rákóczi u. 54.) márvány emléktáblát helyeztek el (1981). Születésének 100. évfordulóját az MTA emléküléssel tisztelte meg (2006. okt. 17-én).

Elismertség

Az MTA Földrajzi és Földtani Főbizottságainak tagja, a Geomorfológiai Albizottság elnöke (1950–1962). A Magyar Földrajzi Társaság alelnöke és miniszteri biztosa (1946–1950), elnöke (1952–1962). A Magyarhoni Földtani Társulat választmányi tagja. A Lengyel (1955-től) és az Osztrák Földrajzi Társaság t. tagja (1956-tól).

Elismerés

Lóczy Lajos-emlékérem (1962).

Szerkesztés

A Földrajzi Értesítő főszerkesztője (1952–1962).

Főbb művei

F. m.: A Keszthelyi-hegység földrajza. Egy. doktori értek. is. (Földrajzi Közlemények, 1928)
Die neuere ungarische Geographie. (Ungarische Jahrbucher, 1929)
Eine Züge zum geopolitischen Bild des Ungarischen Beckens. (Ungarische Jahrbucher, 1934)
A magyarországi löszök és folyóterraszok problémái. (Földrajzi Közlemények, 1934)
Terraszok és szintek a Duna jobbpartján Dunaadony és Mohács között. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Der Pleistozäne Löss im Karpathenbecken. (Földtani Közlöny, 1938)
Hazai történeti földrajzunk múltja, jelene és feladatai. (Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. Bp., 1938)
Ausztrália és Óceánia felfedezése és meghódítása. (A Föld felfedezői és meghódítói. 3. Bp., 1938)
Magyar föld, magyar sors. (Az ezeréves Magyarország. Bp., 1939
hasonmás kiad. 1999)
Az Alföld. (Kincsestár. 116. Bp., 1940)
A nyugati országrészek. (Kincsestár. 117. Bp., 1941)
A magyar medence pliocén és pleisztocén teraszai. (Bp., 1941)
Erdély. (Kincsestár. 119. Bp., 1943)
A természetes táj képe a Szovjetunióban. (A Szovjetunió. Szerk. Bolgár Elek. Bp., 1946)
A Kárpátmedence földrajza. Mendöl Tiborral. (Nevelők könyvtára. 2. Bp., 1947
hasonmás kiad. Szerk. Cholnoky Győző. A bevezető tanulmányt Kocsis Károly írta. 1999)
Geomorfológiai tanulmányok a Felső-Maros völgyében és a Gyergyói- medencében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1947. ápr. 21.)
Föld- és néprajz. Az általános iskolák V. osztálya számára. Többekkel. (Bp., 1948)
Általános természeti földrajz. Szerk. Egy. tankönyv. (Bp., 1952)
A természeti földrajz új útjai. (Hidrológiai Közlöny, 1950)
Magyarország természeti földrajza. Egy. jegyz. (Bp., 1952
új kiad. 1958)
L’évolution des formes superficielles de l’Alföld. (Acta Geologica, 1953)
Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól. (Földrajzi Közlöny, 1954)
A klimatikus morfológia területei rendszere. (MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
A szilárd kéreg domborzata fejlődésének alapsajátosságai. Doktori értek. (Bp., 1954)
Általános természeti földrajz. 2. Egy. tankönyv. (Bp., 1954)
A magyar földrajztudomány útja a felszabadulás óta. (Földrajzi Közlemények, 1955)
A magyar föld domborzata, fejlődésének ritmusai az újharmadkor óta a korszerű geomorfológiai szemlélet megvilágításában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1955. szept. 19.
megjelent: MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Folyóterasz-problémák. (Földrajzi Közlemények, 1956)
A Balaton és környéke földrajzi kutatásairól. (Földrajzi Közlemények, 1958)
Magyarország természeti földrajza. Egy. tankönyv. (Bp., 1959
2. kiad. 1964)
Magyarország természeti tájai. (Földrajzi Közlemények, 1962)
Harmadkori elegyengetett felszínek Magyarországon. (Bp., 1962)
Válogatott természetföldrajzi tanulmányok. Szerk. Marosi Sándor. A bevezető tanulmányt Láng Sándor írta. (Bp., 1968).

Irodalom

Irod.: Marosi Sándor: B. B. (Földrajzi Értesítő, 1962)
Mátrai László: B. B. (Magyar Tudomány, 1962)
Székely András: B. B. munkásságáról. (Egyetemi Lapok, 1981)
B. B.-emlékszám. (Földrajzi Közlemények, 1982)
Székely András: 75 éve született B. B. (MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1982)
Tar Ferenc: B. B. (Zalai Gyűjtemény, 1984)
Somogyi Sándor: Emlékezés B. B. akadémikus, egyetemi tanár vízföldrajzi munkásságára születése 100. évfordulóján. (Hidrológiai Tájékoztató, 2006)
Gábris Gyula: Száz éve született B. B. – Marosi Sándor: B. B. emlékezete. – Lóczy Dénes: Jubileumi előadóülés B. B. születésének 100. évfordulója alkalmából. (Földrajzi Közlemények, 2006)
arcképe: A Természet Világa arcképcsaronka. (Természet Világa, 1981)
A Balaton tudományos, művészeti és közéleti arcképcsarnoka. Szerk. Hadnagy Károly. (Tihany, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője