Bünker János Rajnárd
Bünker János Rajnárd

2024. október 3. Csütörtök

Bünker János Rajnárd

etnográfus, muzeológus

Névváltozatok

Bünker Johann Reinhard 

Születési adatok

1863. április 25.

Seebach, Karintia, Ausztria

Halálozási adatok

1914. november 13.

Sopron


Család

Svájci származású evangélikus családból származott.

Iskola

Elemi iskoláit és az algimnáziumot Unterhausenben és Spitalban végezte. A felsőlövői tanítóképzőben éretts. és tanítói okl. szerzett (1881), Győrött magyar nyelvtanfolyamot végzett (1882), Sopronban ún. slöjd-oktatási képzést (= kézügyességi gyakorlatok) nyert (1894).

Életút

Lékán az Eltz-család (1882–1884), Sopronban a Lenck-család nevelője (1884–1891). A soproni evangélikus elemi iskola tanítója (1890–1914), egyúttal uo. a tiszti leánynevelő intézetben a kézimunka és a rajz tanára (1892–1914). A Sopron Vármegyei és Városi Múzeum alapító főőre (1896–1913) igazgató főőre (1913–1914).

A soproni Általános Tanítóegylet (1890-től) és az evangélikus egyházkerület jegyzője (1890-től).

Jelentős szerepet játszott a soproni városi múzeum létrehozásában (1896), majd az 1907-ben megvásárolt épületben külön néprajzi gyűjteményt rendezett be. A magyar muzeológia történetében elsők között törekedett arra, hogy az egyes mesterségeket, ill. a paraszti életforma hangulatát és körülményeit összefüggéseiben dokumentálja; azaz a díszes tárgyak mellett igyekezett a mindennapi élet eszközeit is bemutatni. Etnográfusként elsősorban településkutatással fogl. Aktívan részt vett a Rudolf Meringer bécsi professzor irányításával folytatott német néprajzi ház- és településkutatásban. Néprajzi gyűjtőútjain (1894-től) vizsgálta a nyugat-magyarországi vármegyék, az osztrák tartományok, Galícia, ill. Erdély székely és szász településeit, parasztháztípusait, mindig a falu településszerkezetének, tájban való elhelyezkedésének és gazdasági vonatkozásainak figyelembevételével. Kutatásai alapvetőek a Sopron és környéke sajátos német dialektusára, az ún. hienz (Heanz) nyelvjárásra vonatkozóan. A soproni németség népdalait, népmeséit, mondókáit, közmondásait és népi színjátszását is összegyűjtötte.

Emlékezet

A soproni evangélikus temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). Munkásságára Etnographie ohne Grenzen – Bünker János Rajnárd életműve címmel a Soproni Múzeum kiállítással emlékezett (közösen a kismartoni Tartományi Múzeummal és a bécsi Néprajzi Múzeummal, 1989–1990). Emlékét Sopronban utca őrzi (Bünker János Rajnárd köz).

Főbb művei

F. m.: A kézügyességi oktatás fejlődési története, jelenlegi állapota és céljai. Schranz Mihállyal. (Sopron, 1893)
Typen von Bauernhäusern aus der Gegend von Oedenburg in Ungarn. (Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft, 1894)
Heanzische Sprichwörter. (Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn. Band III. Heft. 11–12. Bp., 1894)
Das ethnographische Dorf der ungarischen Milleniums-Landesausstellung in Budapest. (Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft, 1897)
Typen von Dorffluren an der dreifachen Grenze von Niederösterreich, Ungarn und Steiermark. (Wien, 1900)
Eine heanzische Bauernhochzeit. (Zeitschrift des Vereins für Volkskunde, 1900)
Das Rostkreuz bei Sopron. (Sopron, 1902)
A soproni múzeum néprajzi szobái. (Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, 1903)
Das Székler-Haus. (Zeitschrift des Vereins für Volkskunde, 1904)
Der alte evangelische Friedhof in Sopron. (Sopron, 1906)
Schwänke, Sagen und Märchen in heanzischen Mundart. (Leipzig, 1906)
A soproni evangélikus templom ötvösmunkái. (Magyar Iparművészet, 1907)
Soproni emlékek. (Archaeologiai Értesítő, 1909)
Dorffluren und Bauernhäuser in Ungarn. (Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft, 1909)
A nemeskéri ezüstkanna. (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1913)
A hasfalvi bronztárgy. (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1914)
Volksschauspiele aus Obersteiermark. (Stuttgart, 1915)
Sopron környéki mesék – Märchen aus der Ödenburger Gegend. Szerk. Taschner Tamás. (Sopron, 1997).

Irodalom

Irod.: H[errmann] A[ntal]: Bünker Rajnárd halála. (Ethnographia, 1914)
von Jaksch, A.: Johann Reinhard Bünker. (Carinthia, 1916)
Karsai-Kurzweil Géza: Johann Reinhard Bünker und die deutsche Volkskundeforschung. (Südostdeutsche Forschungen, 1938)
Verbényi László: A Bünker-kéziratok sorsa. (Soproni Szemle, 1938)
Leopold Schmidt: Johann Reinhardt Bünker. (Volk und Heimat, 1950)
Domonkos Ottó: Százéves a soproni múzeum. (Arrabona, 1968)
Tompos Ernő: B. J. R. (Soproni Szemle, 1979)
Johann Reinhardt Bünker. – Ein Lebenswerk für die Volkskunde. (Kismarton, 1982)
Domonkos Ottó: B. J. R. a soproni múzeum néprajzkutatója. (Arrabona, 1988)
Tóth Imre: B. J. R. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője