Burány Gergely
Burány Gergely

2024. október 6. Vasárnap

Burány Gergely

premontrei szerzetes, régész, pedagógus, római katolikus pap

Születési adatok

1852. február 6.

Esztergom, Esztergom vármegye

Halálozási adatok

1929. augusztus 16.

Csorna, Sopron vármegye


Iskola

Középiskoláit Esztergomban végezte, majd belépett a premontrei rendbe (1871), csornai teológiai tanulmányai után pappá szentelték (1875), állami tanári vizsgát tett (1880). A bp.-i tudományegyetemen klasszika-filológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1884).

Életút

A szombathelyi (1874–1889), a keszthelyi főgimnázium r. tanára és igazgatója (1889–1906), egyúttal a Vasvármegyei Régészeti Egylet titkára és régiségtárának őre (1884–1890). A csornai premontrei kanonok rend prépostja és főnöke (1906–1929), e minőségében a Felsőház tagja (1927–1929). Magyar királyi udvari tanácsos (1914-től). Az Országos Közoktatási Tanács tagja. Klasszikus ókori római történelemmel, római joggal és az ókori görög és római vallás keresztény össszefüggéseivel fogl. Részt vett a középiskolai latinnyelvoktatás reformjában, Magyarországon az elsők között kezdeményezte az ún. induktív nyelvtanítási módszer bevezetését. Jelentős szerepet vállalt abban, hogy a premontrei rend keszthelyi iskolája nyolcosztályos gimnáziummá fejlődjön.

Szerkesztés

A Vasvármegyei Régészeti Egylet Évkönyveinek szerkesztője, klasszika-filológiai és régészeti írásai, kritikái többek között az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1882-től), a Tanáregylet Közlönyében (1881–1884), az Archaeologiai Értesítőben (1885-től), az Esztergom és Vidékében (1886–1887), a Vasmegyei Közlönyben (1888-tól), az Egyetértésben (1891-től), az Alkotmányban (1896-tól) és a Tanulók Lapjában jelentek meg (1902-től).

Főbb művei

F. m.: A római állandó törvényszékek és a bűnfenyítő eljárás Cicero korában. Egy. doktori értek. is. (Szombathely, 1883)
A római építészet hatása a keresztény templomépítészetre. (Vasmegyei Régészeti Egylet Évi Jelentései, 1884)
A szombathelyi régiségekről. (Archeologiai Értesítő, 1885)
A görögök és rómaiak vallása keresztény szempontból tekintve. (Szombathely, 1885)
Tájékoztató az őskori régészetben. (Vasmegyei Régészeti Egylet Évkönyve, 1887/88)
Az itáliai élelmezési táblák és egy savariai magtármegtöltési feliratos kő. (Vasmegyei Régészeti Egylet Évkönyve, 1889/90)
A római sírfeliratok jelentősége. (Vasmegyei Régészeti Egylet Évkönyve, 1891/92)
A római polgári perekben való bíráskodás a köztársaság idején. (Keszthely, 1894).

Irodalom

Irod.: B. G. (A csornai premontrei kanonokrendi Szent Norbert Gimnázium 1929/30. évi értesítője. Szombathely, 1930)
Kiss Gábor: Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei. 1872–1942. (Vasi Szemle, 1991)
Kiss Gábor: B. G. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője