Burchard-Bélaváry Erzsébet
Burchard-Bélaváry Erzsébet

2022. augusztus 19. Péntek

Burchard-Bélaváry Erzsébet

pedagógus

Születési adatok

1897. november 9.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1987. augusztus 17.

Budapest


Család

Sz: Burchard Rezső minisztériumi tanácsos, Török Mária. Nagyapja: Burchard-Bélaváry Konrád (1837–1916) gazdasági vezető, főrendiházi tag.

Iskola

A bp.-i Csalogány utcai tanítóképző intézetben tanítói okl. szerzett (1916), Amszterdamban Maria Montessori tanfolyamán végzett (1924), majd Rómában nemzetközi Montessori-tanfolyamon tanult (1930).

Életút

Budapesten tanító (1916–1918), majd Bécsben és Hollandiában Montessori-rendszerű iskolákban tanított (1919–1926). Visszatért Magyarországra (1926), Budapesten saját óvodát (1927–1944) és népiskolát tartott fenn (1928–1941); egyúttal a bp.-i óvónőképző intézetekben továbbképző tanfolyamokat szervezett és gyakorlati bemutatókat tartott (1936–1940). A SZDP pedagógiai munkaközösségének tagja (1942–1943), részt vett a származásuk vagy nézeteik miatt üldözöttek mentésében (1944). A Népjóléti Minisztérium kisdedóvási osztályvezetője (1945–1948), a bp.-i Huba utcai pedagógiai gimnázium igazgatója (1948– 1956), az Oktatásügyi Minisztérium szakértői bizottságának tagjaként részt vett a felsőfokú óvónőképzés koncepciójának kidolgozásában (1956–1957), a kecskeméti óvónőképző intézet igazgatója (1959–1962). A Maria Montessori által kidolgozott nevelési módszer magyarországi meghonosítója és nagy hatású képviselője. Vezető szerepet játszott a kisdedóvási törvénytervezet kidolgozásában (1946), az óvodák államosításának kezdeményezője (1946–1948). Magyarországon korábban az óvónők (óvók) középfokú képesítéssel, azaz az érettségi vagy a tanítói oklevél megszerzése után helyezkedhettek el. Az óvóképzés felsőfokúvá alakítása elsősorban Burchard-Bélaváry Erzsébet érdeme. Döntő részt vállalt az Oktatásügyi Minisztériumnak a felsőfokú óvó(nő)képzés koncepciójának kidolgozásában (1956/57), azaz abban, hogy Magyarországon – a világon először! – felsőfokú intézményben tanulhattak a jövő óvónői (1959. szept. 8-ától, Kecskeméten, Szarvason és Sopronban). Az Országos Pedagógiai Intézet külső munkatársaként részt vett az 1972-ben bevezetett óvodai nevelési program kidolgozásában. Fogl. még az értelmi fejlődés kérdéseivel, továbbfejlesztette a matematikai foglalkozások módszerét.

Főbb művei

F. m.: A Montessori-féle kisdedóvintézet. (Kisdednevelés, 1926)
A gyermek társas élete az óvodában. (Kisdednevelés, 1930)
Montessori Mária Budapesten. (Kisdednevelés, 1931)
Az írás szerepe a 6–10 éves gyermek életében. (A Gyermek, 1933)
A Montessori-mozgalom vázlatos története. (Az Új Nevelés magyar földön. 1925–1935. Bp., 1935)
Tanítsuk a gyermekeket öltözködni. (Gyermeknevelés, 1936)
Montessori módszer és tanmenet. (Pedagógiai Szeminárium, 1936)
A nevelő szerepe a gyermek mozgás- és beszédfejlődésében. (Gyermeknevelés, 1937)
Gyakorlati gyermekvédelem. Óvodák és napközi otthonok munkaterve. (Anonymus Könyvtár. 6. Bp., 1945)
Óvodai matematikai foglalkozások. Útmutató óvónők számára. (Bp., 1970
3. kiad. 1975)
Hangari ho-ikunen ni okeru kyoju. Taiiku-kankyo ninshiki-kazu. Szabadi Ilonával. (Tokyo, 1983)
Visszaemlékezéseim a Montessori-módszerű magánóvodámra és a magán „népiskolámra”. (Pedagógiai Szemle, 1987)
A mentális higiénia követelményei az óvodában. (Thalassa, 1995)
ford.: Montessori Mária: Módszerem kézikönyve. Ford. Az előszót Kenyeres Elemér írta. (Bp., 1930)
Montessori Mária előadásai az új nevelésről. (Bp., 1932)
Az ember nevelése. Ford. Mayerné Bartal Andreával. Az utószót Földes Éva, a kísérő tanulmányt Vág Ottó írta. (Pedagógiai források. Bp., 1978).

Irodalom

Irod.: Szabadi Ilona: Burchard Erzsébet. (Óvodai Nevelés, 1987)
Tomor Lajosné: Burchard Erzsébet. (Pedagógiai Szemle, 1987)
Háló Magdolna: B. B. E. emlékezetére. (Óvodai Nevelés, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője