Család

Nagyapja: Chorin Áron (1766–1844) aradi főrabbi, költő. F: Russ Paula. Fia: Chorin Ferenc, ifj. (1879–1964) politikus, nagytőkés.

Iskola

A pesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1866), ügyvédi vizsgát tett (1869).

Életút

Aradon (1869–1884), Budapesten ügyvéd (1884-től). Országgyűlési képviselő (Aradi választókerület, 1871–1872 és 1875–1881; Baksai választókerület, 1881–1884; Aranyosmedgyesi választókerület, 1885–1896; Szatmári választókerület, 1896–1901), majd a Főrendiház élethossziglan kinevezett tagja (1903–1918). A Balközép Párt (1871–1875), ill. a Szabadelvű Párt tagja (1875–1876), az abból kivált Független Szabadelvűek egyik vezetője (1876–1878), majd csoportjával együtt az Apponyi Albert vezette Egyesült Ellenzékhez, 1881-től Mérsékelt Ellenzékhez csatlakozott (1878–1884). Visszalépett a Szabadelvű Pártba (1884), amelyet a Bánffy- kormány politikája miatt rövid időre ismét elhagyott (1898–1899). Az 1870-es évek második felétől a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezetője és az igazgatótanács tagja (1881–1889), alelnöke (1889– 1891), elnöke (1891–1925). Irányítása alatt az rt. működése kiterjedt a zsilvölgyi szénbányákra, az esztergomi és borsodmegyei bányavidékre. A Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete (1901), a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) alapító elnöke (br. Hatvany-Deutsch Sándorral, 1902–1925). Nevéhez fűződik a magyar gyáripar és szénbányászat fellendülése az 1890-es évektől az I. vh.-ig. Jelentős eredményeket ért el a magyar ipar érdekeinek védelmében az osztrák monopolisztikus törekvésekkel szemben. Döntő szerepet játszott a József Műegyetem Közgazdaság-tudományi Karának megszervezésében (1920). Végrendeletében 60 000 pengőt adott az MTA-nak (1925).

Emlékezet

Halála után róla nevezték el a salgótarjáni gimnáziumot (Chorin Ferenc Gimnázium, 1926–1938).

Elismerés

Szatmár díszpolgára (1902).