Clemens Marcell
Clemens Marcell

2024. november 9. Szombat

Clemens Marcell

orvos, sebész

Születési adatok

1920. április 1.

Segesvár, Nagy-Küküllő vármegye

Halálozási adatok

1989. június 27.

Budapest

Temetési adatok

1989. július 10.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: apja gyógyszerész volt. Fia: Clemens Béla (1950–) orvos, neurológus; leánya: Clemens Dóra (1955–) orvos, szemész és Clemens Zsófia (1976–) neurobiológus, agykutató. 

Iskola

Elemi iskoláit Rettegen és Besztercén végezte, a budapesti II. kerületi Reálgimnáziumban éretts. (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944), általános sebész (1950), urológus szakorvosi vizsgát tett (1955), az orvostudományok kandidátusa (1965). 

Életút

A Szombathelyi Közkórház Belgyógyászati Osztályának alorvosa (1944–1945), a II. világháború végén Ausztriába menekült (1945). Hazatérése után (1946. ápr.) a Ceglédi Közkórház Sebészeti Osztályának alorvosa (1946–1947), a Postás Kórház Urológiai Osztályának segédorvosa (1947–1948), a Postás Kórház III. sz., majd II. sz. Sebészeti Osztályának sebész orvosa (1948–1950). A budapesti Központi Katonai Kórház sebész orvosa (1950–1952), a pécsi Honvéd Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető orvosa (1952–1955), a budapesti Központi Katonai Kórház Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1955–1956), leszerelése után uo. klinikai adjunktus (1956–1959). A Karcagi Városi Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1960–1986). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). 

Hasi, gyomor- és epeút-sebészettel foglalkozott. Különösen jelentős eredményeket ért el a gyomorresectiók után kialakuló ún. Dumping-szindróma diagnosztizálásában és gyógyításában. Magyarországon az elsők között vizsgálta a hibernáció orvosi következményeit.

Emlékezet

Karcagon és Budapesten (II. kerület Fillér utca 88.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. 

Elismerés

Vermes Miklós-díj, Durst János-díj (1986), Kátai Gábor-emlékérem (posztumusz, 1991).

 

Pro Urbe Karcag (posztumusz, 1997).

Főbb művei

F. m.: Mesterséges hypotensio alkalmazása a sebészetben. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Kettős gyomorrák operált esete. – Tüdősérv és prolapsus esete. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
A hibernatio. 1–3. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
Intravénás Novocain alkalmazása a sebészetben. (Orvosi Hetilap, 1956. 39.)
Lépruptura után léptransplantatio. Skoda Ervinnel. – Ritka elhelyezkedésű osteoclastoma operált esete. Skoda Ervinnel. (Magyar Sebészet, 1956)
A ductus hepaticus communis spontán fedett perforatiója. (Orvosi Hetilap, 1958. 47.)
Intrahepaticus bilio-digestiv anastomosisok. (Orvosi Hetilap, 1959. 48.)
Modifizierung der Billroth I. Resektion zur Verhütung des Dumping Syndroms. – Nachoperation wegen Dumping Syndroms. Modifikation der Sacharow–Henleyschen Operation. (Zentralblatt für Chirurgie, 1959)
Nyirokpangás okozta elzáródásos sárgaság. (Orvosi Hetilap, 1960. 6.)
Kísérleti adatok a Dumping-szindróma pathomechanizmusának tisztázásához. (Honvédorvos, 1961)
A Dumping syndroma. 1–2. Nagy Sándorral, Tallos Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1961. 50–51.)
A Dumping syndroma pathogenesisének kísérletes és klinikai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1964)
A Dumping syndroma reserpin kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1965. 46.)
Colon stenosis, mint a pancreatitis szövődménye. Kranczler Évával. (Orvosi Hetilap, 1981. 21.)
A vékonybél transmesentarialis dekompressziója mechanikus ileus műtéte kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1984. 6.)
Az anus praeter sigmoideus újabb módozata. (Orvosi Hetilap, 1985. 4.)
Az appendectomiák szeptikus szövődményeinek metronidazol – Klion – profilaxisa és terápiája. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985. 52.)
A sphincter Oddi stenosis reversibilis és irreversibilis formáinak elkülönítése. (Orvosi Hetilap, 1986. 51.). 

Irodalom

Irod.: D. Szabó Miklós: A Tanár Úr. (Szolnok megyei néplap, 1979. okt. 26.)
D. Szabó Miklós: Pihenni megy a Tanár Úr. (Szolnok megyei néplap, 1986. aug. 23.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1989. júl. 6.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője