Csák Árpád
Csák Árpád

2024. november 6. Szerda

Csák Árpád

régész, újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1860. július 21.

Zalaszántó, Zala vármegye

Halálozási adatok

1936. január 26.

Keszthely, Zala vármegye


Iskola

Alsófokú iskoláit Keszthelyen végezte, Sopronban éretts. budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett. 

Életút

Zalaegerszegen árvaszéki jegyző, vármegyei közigazgatási gyakornok (1895-ig), a keszthelyi járási szolgabírói hivatal tb. szolgabírója (1895–1903; a belügyminiszter fölmentette állásából 1903). Nagykanizsán, Győrffy János ügyvédi irodájának ügyvédgyakornoka (1904–1907), visszaköltözött Keszthelyre (1907), fővárosi és vármegyei lapok tudósítója (1907–1912), községi fürdőbiztos (1912–1914). 

A kezdeményezésére megalakult Balatoni Múzeum Egyesület alapító titkára (1897–1936), a Balatoni Múzeum Régészeti és Néprajzi Osztályának őre (1898-tól). Amatőr régészként római és avar kori leleteket tárt fel Keszthely környékén (1897: Alsópáhok, 1898: keszthelyi Dobogó, 1901: Meszesgyörök, 1903: Kékkút, 1905: Balatonberény), nevezetesek fenékpusztai ásatásai (1899, 1900, 1904, 1908, 1913), számos római és avar kori leletet tárt fel. 

Emlékezet

Keszthelyen élt és tevékenykedett, a helyi Szent Miklós-temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban). Emléktábláját a Balatoni Múzeum előcsarnokában helyezték. 

Szerkesztés

A Keszthelyi Hírlap (1914–1932), a Keszthelyi Újság szerkesztője (1921–1924). 

Főbb művei

F. m.: A Fenék – Mogentiana – és területén, az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése. 3 táblával. – Az egyesület megalakulása és első három éve. 1–3. (A Balatoni Múzeum Egyesület Évkönyve, 1903
és mindegyik külön is: Keszthely, 1903)
A szép Balaton mellől. Beszélyek, rajzok. (Keszthely, 1906)
A Zalavármegyei Múzeum kérdéséhez. (Keszthely, 1907)
A keszthelyi urnatemetőről. (Archaeologiai Értesítő, 1912)
A dunántúli „Központi Múzeum“. (Keszthelyi Hírlap, 1912 és külön: Keszthely, 1912)
Egy útszéli sír története. (A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa. 11. A gyöngyösi csárda. Szerk. Zákonyi Ferenc. Veszprém, 1956
2. átd. és bőv. kiad. 1958
3. bőv. kiad. 1959
4. bőv. és átd. kiad. 1961
5. bőv. kiad. 1962
7. bőv. kiad. 1966
8. átd. kiad. 1967
11. átd. kiad. 1983
12. átd. kiad. 2005). 

Irodalom

Irod.: Madarassy László: Cs. Á. emlékezete. 1 táblával. (Keszthely, 1943)
Bilkei Irén: Adatok Cs. Á. munkásságához. (Zalai Gyűjtemény, 1987)
Németh József: Cs. Á. Magyar múzeumi arcképcsarnok. (Bp., 2002)
Müller Árpád: Lipp Vilmos és Cs. Á. temetőfeltárásai Fenékpusztán. (Thesaurus avarorum. Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére. – Archaelogical Studies in Honour of Éva Garam. Szerk. Vida Tivadar. Bp., 2012).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője