Csapodiné Gárdonyi Klára
Csapodiné Gárdonyi Klára

2020. október 30. Péntek

Csapodiné Gárdonyi Klára

irodalomtörténész, kodikológus

Névváltozatok

1938-ig Gárdonyi Klára

Születési adatok

1911. január 1.

Budapest

Halálozási adatok

1993. december 4.

Budapest

Temetési adatok

1993. december 18.

Budapest


Család

Sz: Gárdonyi Albert (1874–1946) levéltáros, Budapest Székesfőváros Levéltárának vezetője, Weigl Mária zongoratanár. Testvére: Gárdonyi Zoltán (1906–1986) zeneszerző, zenetudós. F: 1938-tól Csapodi Csaba (1910–2004) irodalomtörténész, könyvtáros, kodikológus. Fia: Csapodi Csaba (1940–) villamosmérnök, Csapodi Pál (1946–) mezőgazdasági mérnök; leánya: Csapodi Klára (1941–) könyvtáros a berlini Staatsbibliothek finnugor referense és Csapodi Anna (1948–) közgazdász.

Iskola

A bp.-i IV. kerületi Gizella Leánygimnáziumban éretts. (1929), a grazi egyetemen tanult (1928–1929), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári okl. (1934), bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), könyvtárosi tanfolyamot végzett (1937). Az irodalomtudományok kandidátusa (1973), doktora (1990).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) gyakornoka (1935–1939), az OSZK Kézirattára tud. munkatársa (1939–1962) tud. főmunkatársa és a Kézirattár vezetője (1962–1970). A régi magyar és magyar vonatkozású kéziratok bejegyzett szakértője (1968- tól). A magyarországi Olasz Kulturális Intézet ösztöndíjasa (Olaszországban, 1964). Bécsben és Salzburgban magyar állami ösztöndíjas (1970). Tudományos pályafutásának kezdetén 19–20. sz.-i írók (pl. Tompa Mihály, br. Kemény Zsigmond, Ady Endre stb.) kiadatlan kézirataival foglalkozott, majd érdeklődése a kodikológia speciális kérdései, ill. reneszánsz kori kéziratok felé fordult. Kezdeményezte a magyarországi kéziratok országos központi katalogizálását, a kézirat-publikációk bibliográfiájának gyűjtését és a külföldre került magyar eredetű kódexek lelőhely szerinti katalogizálását. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a magyar humanista könyvtárak, elsősorban Hunyadi Mátyás Corvina Könyvtára, ill. Janus Pannonius és Vitéz János könyvtárának kutatása terén. Férjével közösen összeállította és újabb kutatásai tükrében többször kiadta a Corvina Könyvtárban fellelhető könyvek részletes könyvészeti leírását (a Bibliotheca Corviniana kötetei 5 nyelven, összesen 14 kiadást éltek meg!). Szintén férjével közösen összeállította a Magyarországon 1526 előtt kiadott kódexek és nyomtatott könyvek minden addiginál részletesebb leírását (Bibliotheca Hungarica, I–III.; 1989–1994). Több, addig ismeretlen korvinát és Vitéz János-címeres kódexet talált meg és szerzett be az OSZK számára.

Emlékezet

Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület József utca 9.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el, hamvai férjével közös urnafülkében, a tabáni Szent Katalin-plébániában nyugszanak.

Elismertség

Az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottsága tagja (1970-től).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1970), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993). Akadémiai Díj (1976).

Szerkesztés

A brüsszeli Scriptorium c. folyóirat magyar referense (1962–1985).

Főbb művei

F. m.: Biedermeier a magyar költészetben. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1936)
A biedermeier kor vallásossága. (Regnum, 1937)
Ady Endre ifjúkori levele. (Irodalomtörténet, 1937)
Farsangi játék a XVIII. századból. (Irodalomtörténet, 1942)
Petőfi-vers ismeretlen változata. (Magyar Könyvszemle, 1955)
Bartók Béla levelei Harsányi Kálmánhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956)
Corvinaként felismert kódex a Vatikán könyvtárában. – Mátyás király könyvtárának scriptorai. Négy képpel. (Magyar Könyvszemle, 1958)
Széchenyi Júlia emlékkönyve a Széchényi Könyvtárban. (Soproni Szemle, 1958)
A kéziratgyűjtemények új típusai. (Magyar Könyvszemle, 1960)
A Corvina egy Petrarca–Dante kódexe a párizsi Bibliothéque Nationale-ban. – Egy újabb, ismeretlen Corvin-kódex feltűnése az amerikai könyvpiacon. (Magyar Könyvszemle, 1961)
A Corvina scriptorai. (OSZK Évkönyv. 1959. Bp., 1961)
Magyar eredetű és magyar vonatkozású kódexek Amerikában. (Magyar Könyvszemle, 1965)
Külföldre került korvinák lelőhely-megállapítása. (Magyar Könyvszemle, 1967)
A Corvina Könyvtár kodikológiai problémái. Kand. értek. (Bp., 1971)
L’arte del libro veneziano e la Biblioteca del Re Mattia Corvino. (Magyar Könyvszemle, 1972)
Ismeretlen korvina a Vatikáni Könyvtárban. Két képpel. (Magyar Könyvszemle, 1974)
A XI–XV. századi kódexeink. Jelképes ábrázolások kódexekben. (Régi könyvek és kódexek. Bp., 1974)
Vitéz János könyvtára. (Janus Pannonius. Tanulmányok. Bp., 1975)
Újabb adalékok a Képes Krónika történetéhez. (OSZK Évkönyv. 1973. Bp., 1976)
Külföldre került magyarországi kódexek nyomában. Csapodi Csabával. (Irodalomtörténet, 1976)
Bartholomaeus Fontius. Újabb adalékok magyarországi kapcsolataihoz és Poétikája. (Magyar Könyvszemle, 1977)
The Bible of Andrew Anjou. (Acta Historiae Artium, 1977)
Humanista kódexek nyomában. (Gyorsuló idő. Bp., 1978)
Janus Pannonius néhány epigrammájának ismeretlen első kiadása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979
németül: Gutenberg Jahrbuch, 1979)
Vitéz János ismeretlen levele egy 1471 körül keletkezett kéziratban. (Magyar Könyvszemle, 1979)
Ismeretlen korvina-ősnyomtatvány Uppsalában. (Magyar Könyvszemle, 1980)
A budapesti Egyetemi Könyvtár korvinái. (Magyar Könyvszemle, 1981)
Európai kódexfestő művészet. (Bp., 1981
németül: Bp., 1982
lengyelül: Wroclaw, 1984)
Die Bibliothek des Johannes Vitéz. (Studia Humanitatis. 6. Bp., 1984)
Adalékok kódexeink címereihez. – Tolhopff János, Mátyás király csillagásza. Egy képpel. (Magyar Könyvszemle, 1984)
Könyv- és könyvtári kultúra Magyarországon a XIV. és a XV. században. Doktori értek. (Bp., 1990)
Gárdonyi Albert, Budapest Székesfőváros főlevéltárnokának irathagyatéka és nyomtatásban megjelent műveinek bibliográfiája. Összeáll. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1991)
Vitéz János neve. (Turul, 1998)
szerk.: Szekfű Gyula műveinek bibliográfiája. Összeáll. (Regnum, 1943)
Mikszáth Kálmán válogatott elbeszélései. Vál., szerk. Király István. Sajtó alá rend. Ill. Csernus Tibor. (Bp., 1954
2. kiad. 1955)
Kálti Márk: Képes Krónika. – Chronicon Pictum. I–II. köt. Hasonmás kiad. Ford. Geréb László. A képeket leírta, magyarázta, a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1964
2. kiad. 1971
Bp., 1986)
Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodiné Gárdonyi Klárával, Szántó Tiborral. A bevezető tanulmányt Klaniczay Tibor írta. (Bp., 1967
2. jav. kiad. 1976
németül: München–Berlin, 1969
1978
1982
angolul: New York–Washington, 1969
1981
Shannon, 1969
lengyelül: 1981
franciául: 1982)
A magyarországi miniatúrák kis ABC-je. Bibliofil kiad. Összeáll. A kötetet tervezte Haiman György. (Bp., 1970
németül és angolul is)
Kálti Márk: Képes Krónika. – Chronicon Pictum. Ford. Bellus Ibolya. A kísérőtanulmányokat írta Dercsényi Dezsővel, Kristó Gyulával. (Pro Memoria. Bp., 1986
Bibliofil kiad. papírtokban. I–II. köt. 1987)
Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. Csapodi Csabával. (Bp., 1988)
Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. Csapodi Csabával. I–III. köt. (MTA Könyvtára közleményei. Új sorozat. Bp., 1989– 1994)
Ariadne. A középkori magyarországi irodalom kéziratainak lelőhelykatalógusa. Összeáll. Csapodi Csabával. (MTA Könyvtára közleményei. Új sorozat. Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: V. K[ovács] S[ándor]: Cs. G. K. és Csapodi Csaba Korvina- és Janus Pannonius-kutatásai. (Magyar Könyvszemle, 1975)
Vértesy Miklós: A Corvina Könyvtár kutatása. (Könyvtáros, 1976)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. dec. 7.)
Kulcsár Péter: Cs. G. K. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994)
Rozsondai Marianne: Cs. G. K. (Magyar Könyvszemle, 1994)
Rozsondai Marianne: Cs. G. K. – Cs. G. K. munkássága. (OSZK Évkönyve. 1994/98. Bp., 2000)
Cs. G. K. (Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013