Császár Elemér
Császár Elemér

2024. november 13. Szerda

Császár Elemér

fizikus

Születési adatok

1891. december 6.

Gige, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1955. augusztus 7.

Budapest


Család

Sz: Császár István, Szűcs Katalin.

Iskola

A csurgói református gimnáziumban éretts. (1910), a bp.-i és a berlini tudományegyetemen tanult, Budapesten matematika–fizika szakos tanári okl. (1914) és bölcsészdoktori okl. (1918), a sugárzástan tárgykörben (1924) és a gazdasági fizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1935). Az MTA tagja (l.: 1928. máj. 18.; tagsága népbírósági ítélet alapján törölve: 1948).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai Intézetének tanársegéde (1918–1921), egy. adjunktusa (1921–1938) és magántanára (1924–1930). A bp.-i tudományegyetemi Közgazdaság- tudományi Kar magántanára (1930–1934), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1935– 1945), egyúttal a JNMGE Mezőgazdasági Osztályán a Gazdasági fizika c. tárgy mb. előadó tanára (1935–1945). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán a fizika ny. rk. tanára (1938–1940), ny. r. tanára (1940–1948); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1942–1943). Politikai okokból bebörtönözték (1948), kiszabadulása után néhány évig a bp.-i Medicor Röntgen Művekben dolgozott. Kvantumelmélettel, az ún. fekete sugárzással, statisztikai mechanikával és termodinamikával foglalkozott. A kvantumelmélet kibontakozásával ellentétes irányban, a kvantumelmélet mellőzésével próbálta magyarázni a fénykibocsátás és fényelnyelés elemi folyamatát. Jelentősebb kísérleti fizikai, valamint oktatói munkássága. A röntgensugárzás mérésére készüléket szerkesztett (1935).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Sírfelirata: „Uram, Te tudod, miért!”

Elismertség

Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat jegyzője, a Természettudományi Társulat titkára.

Elismerés

Than Károly-díj.

Főbb művei

F. m.: A fekete sugárzás újabb elméleti és kísérleti vizsgálata. Egy. doktori értek. is. (Pápa, 1918)
Planck sugárzási elméletének újabb módosítása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1918)
A quantumemissio hypothesise a fekete sugárzás elméletében. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
A Planck-féle sugárzási formula kísérleti vizsgálata fényelektromos úton. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1923)
A fényelektromos jelenség. (Természettudományi Közlöny, 1926)
Periodikus rendszerek adiabatikus invariánsai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1927)
Tárgyaknak vassal való bevonása galvanoplasztikai úton. (Természettudományi Közlöny, 1927)
A világjáró rakéta. (Bp., 1928
újraközölve: Természet Világa, 1986)
A hangos film. (Bp., 1929)
Vizsgálatok az új kvantumelmélet köréből. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1929. júl. 3.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1929)
A kvantumelmélet. (Bp., 1930)
A röntgensugárzás technikai alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1931)
Időbeli és hullámmechanikai középértékek. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1932)
A szívműködés vizsgálata röntgensugárral. (Természettudományi Közlöny, 1934)
A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása. (Bp., 1934)
A röntgensugárzás energiájának mérése. 1–5. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935–1940)
A rövidhullámú gyógykezelés fizikai alapelvei. (Természettudományi Közlöny, 1936)
A sugarak világa. (A természettudományok elemei. 6. Bp., 1937)
Anyagvizsgálat rádiumsugarakkal. (Természettudományi Közlöny, 1937)
Az új hangos film. (Bp., 1936)
A röntgensugárzás adagolása: a röntgendózis mérése. (Természettudományi Közlöny, 1938)
A hullámmechanikai perturbáció-számítás egyszerű megalapozása. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1939)
Az elektronmikroszkóp. (Pannonia Könyvtár. 55. Pécs, 1942)
A fekete sugárzás törvényei. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1943)
Újabb orvosi röntgenkészülékek és röntgenlámpák. (Orvosképzés, 1943).

Irodalom

Irod.: Makra Zsigmond: Cs. E. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1991).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője