Császár Elemér
Császár Elemér

2024. október 9. Szerda

Császár Elemér

irodalomtörténész

Születési adatok

1874. augusztus 27.

Budapest

Halálozási adatok

1940. július 3.

Budakeszi, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Család

Sz: Császár (1862-ig Kaiser) Károly (1842–1891), matematikus, székesfővárosi reáliskolai r. tanár, kisfaludi Pikéthy Etelka. Testvére: Császár Ernő (1881–1952) irodalomtörténész. F: Hajnik Mária, Hajnik Imre (1840–1902) jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja leánya.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. (1896), bölcsészdoktori okl. (1897), a magyar irodalomtörténet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1908). Az MTA tagja (l.: 1909. ápr. 29.; r.: 1922. máj. 11.; ig. és t.: 1938. máj. 6.).

Életút

A bp.-i VII. kerületi főgimnázium (1896–1897), a bp.-i. I. kerületi főgimnázium (1897–1908), a Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló középiskolájának r. tanára (1908–1918). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1908–1916), c. ny. rk. (1916–1918), ny. r. tanára (1918–1923); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1922–1923). A Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanára (1923–1940); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1937–1938). A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem ny. r. tanára (1918–1919). Elsősorban 18–19. sz.-i magyar irodalomtörténettel foglalkozott. Monográfiát írt – többek között – Arany Jánosról, Tompa Mihályról, Garay Jánosról, Verseghy Ferencről, Ányos Pálról. A 20. sz. század egyik legjelentősebb pozitivista szemléletű irodalomtörténésze volt. Kiemelkedő forráskritikai tevékenysége is.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA Irodalomtörténeti Bizottságának segédtagja (1901–1909), előadója (1919–1940). A Budapesti Philologiai Társaság másodtitkára (1902–1904), t. tagja (1935-től). Az Országos Magyar Színművészeti Tanács ügyvezető alelnöke, majd elnöke (1920–1922). A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda alelnöke (1929–1940). A Kisfaludy Társaság tagja (1913-tól); a Petőfi Társaság tagja (1920-tól), alelnöke (1920–1937), elnöke (1937–1940). A Magyar Pedagógiai Társaság (1934-től), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja. A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja.

Elismerés

A Petőfi Társaság Tőzsde Nagydíja (1925), a Kisfaludy Társaság Greguss Ágost-érme (1925), Corvin-koszorú (1930).

Szerkesztés

A Kisfaludy Társaság Nemzeti Könyvtára szerkesztője (Beöthy Zsolttal, Négyesy Lászlóval, 1914). Az Egyetemes Philologiai Közlöny (Láng Nándorral, 1905–1913), az Irodalomtörténeti Közlemények (Szilády Áronnal, 1914–1922; egyedül: 1922–1940), a Magyar Múzsa (Pekár Gyulával, 1920), az Irodalomtörténeti Füzetek (1925–1940), a Régi Magyar Könyvtár (1926–1937) és a Koszorú c. folyóiratok szerkesztője (1936–1940).

Főbb művei

F. m.: Mikes „Törökországi levelei”-nek keletkezéstörténete. Egy. doktori értek. is. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1895)
Firenzei prerafaelisták. (Bp., 1897)
Verseghy Ferenc élete és művei. (Bp., 1903)
A deákos iskola. (Magyar irodalomtörténeti értekezések 2. Bp., 1905)
A középkori szobrászat és festészet. (Bp., 1907)
A magyar regényirodalom a XIX. században. (Bp., 1908)
Az utolsó nemesi fölkelés az irodalomban. (Bp., 1909)
Bessenyei akadémiai törekvései. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1909. nov. 2.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 21. köt. 7. Bp., 1910
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1910)
A Cziráky-eposz. (Magyar Nyelv, 1910)
Kisfaludy Sándor. (Költők és írók. Bp., 1910)
Bessenyei természetérzéke. (Bp., 1911)
Garay János. (Budapesti Szemle, 1912)
Ányos Pál. (Magyar történeti életrajzok. Bp., 1912)
A német költészet hatása a magyarra a XVIII. században. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 22. köt. Bp., 1913)
Batsányi János. (Bp., 1913)
Vértesi Arnold. (Bp., 1914)
Tóth Kálmán. (Akadémiai Értesítő, 1915)
Bárd Miklós lyrája. (Bp., 1915)
Orczy Lőrinc. (Bp., 1916)
Shakespeare és a magyar költészet. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1917)
Arany János. (Bp., 1917
2. kiad. 1926)
A magyar irodalom fejlődése. (Magyar Könyvtár. Bp., 1919
olaszul: 1924)
Irodalmunk a nemzeti újjászületésben. (Bp., 1920)
Magyar nyelvtan. Tolnai Vilmossal. Tankönyv. (Bp., 1920)
A magyar regény története. (A Pantheon ismerettára. Bp., 1922
2. átd. kiad. 1939)
Az irodalmi kritika. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1923. febr. 5.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1923)
Tompa Mihály. (Bethlen Könyvtár. 5. Bp., 1923)
A magyar irodalmi kritika története. 1. rész. A szabadságharcig. (Bp., 1925)
A magyar hunmondák kérdésének mai állása. (Irodalomtörténeti füzetek. 2. Bp., 1925
2. kiad. 1926)
A Zalán futása. (Irodalomtörténeti füzetek. 4. Bp., 1926)
A XIX. század nagy magyar költői. Cs. E. előadásait lejegyezte Tóth Lajos. (Bp., 1926)
Arany János. (Irodalomtörténeti füzetek. 8. Bp., 1926)
A XX. század magyar irodalma kritikákban. (Bp., 1926)
Arany János képzelete. (Irodalomtörténeti füzetek. 14. Bp., 1927)
A magyar irodalomtörténet százéves fejlődése. (Irodalomtörténeti füzetek. 29. Bp., 1928)
Irodalmunk nemzeti jellege. (Irodalomtörténeti füzetek. 33. Bp., 1929)
A középkori magyar vers ritmusa. (Irodalomtörténeti füzetek. 35. Bp., 1929)
Arany és az utókor. (Irodalomtörténeti füzetek. 43. Bp., 1932)
Bevezetés a magyar irodalomtörténetírás technikájába. Egyetemi előadások. (Bp., 1932)
Rákóczi a magyar költészetben. (Bp., 1935)
A Petőfi Társaság hatvan éve a magyar irodalom szolgálatában. Havas Istvánnal. (Bp., 1936)
Arany János. (Bp., 1939)
Emerich Madách, die „Tragödie des Menschen”. (Der Südostdeutsche Forschungen, 1939)
Deutsche Elemente in der ungarischen Dichtung des XVIII. Jahrhunderts. (Der Südostdeutsche Forschungen, 1941)
Magyar irodalomtörténet. (új kiad. Bp., 1955)
szerk.: Kisfaludy Sándor: A Dárday-ház. Sajtó alá rend. (Bp., 1902)
Szemelvények Verseghy nyelvtudományi műveiből. Sajtó alá rend. (Pozsony, 1904)
Mikes Kelemen Törökországi levelei. Sajtó alá rend. (Bp., 1905)
Ányos Pál versei. Sajtó alá rend. (Bp., 1907)
Verseghy Ferenc kisebb költeményei. I. köt. Sajtó alá rend. Madarász Flórissal. (Pozsony–Bp., 1910)
Katona Lajos: Irodalmi tanulmányok. Sajtó alá rend. 1–2. köt. (Bp., 1912)
Deákos költők. I. köt. Sajtó alá rend. (Bp., 1914)
Csokonai legszebb versei. Sajtó alá rend. (Bp., 1921).

Irodalom

Irod.: Irodalomtörténeti dolgozatok Cs. E. Hatvanadik születésnapjára. Szerk. Gálos Rezső. (Bp., 1934)
Kéky Lajos: Cs. E. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940)
Kornis Gyula: Cs. E. (Budapesti Szemle, 1940)
Lázár Béla: Emlékezés Cs. E.-re, az íróra. (Koszorú, 1941)
Herczeg Ferenc: Cs. E. (Bp., 1941)
Halasy-Nagy József: Emlékezés Cs. E.-re. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1942)
Kornis Gyula: Irodalomtörténet és irodalmi kritika. Cs. E. (Tudós fejek. Bp., 1942)
Havas István: Cs. E. (H. I.: Akikkel találkoztam. Bp., 1944)
Bóka László: Cs. E. (B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője