Császár László
Császár László

2024. december 6. Péntek

Császár László

építészmérnök

Születési adatok

1933. augusztus 24.

Budapest

Halálozási adatok

2008. október

Temetési adatok

2008. október 26.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Császár Elek, Buriss Anna tanárok. Testvére, öccse orvos, belgyógyász szakorvos. F: 1964-től Dobrovits Dorottya (1941–1988) művészettörténész, építészettörténész. Fia: Császár Péter (1967–).

Iskola

Elemi iskoláit Pestszentlőrincen, középiskolái Jászárokszálláson és Budapesten (= Pestszentlőrinc) végezte, a bp.-i (pestlőrinci) Steinmetz Miklós Gimnáziumban éretts. (1951). Az ÉKME-n építészmérnöki okl. szerzett (1956), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1972), a műszaki tudomány doktora (1990). Az MLEE-n vezetési ismeretek c. tanfolyamot végzett (1975).

Életút

A bp.-i 23. sz. Állami Építőipari Vállalat munkatársa (1956–1957). Az Országos Műemlékfelügyelőség (OMF) előadója, szakértője (1957–1970), a Műemlék-felügyeleti Osztály helyettes vezetője (1976–1990); közben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Területrendezési Főosztályának főmérnök-főelőadója (1970–1976). A BME-n a műemléki szakmérnökképzés előadója, c. egy. docense (1987-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). – Az OMF párttitkára (1980–1982). Középkori műemlékek, templomok, egyéb egyházi műemlékek, kastélyok helyreállításával, a városrendezéssel összefüggő műemléki feladatokkal, a műemlékvédelem általános kérdéseivel, távlati fejlesztési problémáival foglalkozott. Több kiemelt műemlék, pl. a kisvárdai vár, a tépei préposti kastély, a nyíribronyi Jármy-kastély, a bodajki Lamberg-kastély, a fegyverneki pusztatorony, ill. a hajdúdorogi és a hajdúszoboszlói erődfalak rekonstrukciójának vezetője. Kutatóként elsősorban a magyar historizmust, a magyarországi vázas építés történetét, a késő gótika építészettörténetét, ill. annak magyarországi hatását vizsgálta. A magyarországi művészettörténetben elsők között kísérelte meg az építészettörténetet egy tektonikai és szerkezettörténeti (= vázas építésmód) megközelítésben vizsgálni (az addig megszokott kor- és stílustörténet helyett).

Elismertség

Az MTA–TMB Építészettörténeti és -elméleti Bizottságának tagja (1980-tól). A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Műemléki Bizottsága tagja (1965-től). Az ICOMOS magyar nemzeti bizottságának tagja (1983-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1979). Szocialista Kultúráért Érdemérem (1977), Magyar Műemlékvédelemért Emlékplakett (1998).

Szerkesztés

A Műemlékvédelem c. folyóirat főszerkesztő-helyettese (1995-től).

Főbb művei

F kiállításai Budapesten: Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Pincegalériája (1994)
az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Aulája (1995)
a Hilton Szálló Középkori Udvara (1995)
a Litea Könyvesbolt Terme (1999). F. m.: A váraszói románkori templomrom helyreállítása és bővítése. Gergelyffy Andrással. (Műemlékvédelem, 1958)
Építészeti hagyományok és nemzetköziség. (Magyar Építőművészet, 1960)
Egyházi műemlékek helyreállítása. Détshy Mihállyal, Dümmerling Ödönnel, Kuthy Sándorral. (Magyar Műemlékvédelem. 1949–1959. Bp., 1960)
A pákozdi műemlékjellegű r. k. templom helyreállítása. (Műemlékvédelem, 1963)
Kisvárda. Vár. A kisvárdai vár építéstörténete és helyreállítása. 4 táblával. (Helyreállított műemlékeink. 7. Bp., 1964)
Egyházi műemlékeink védelméről. 1–2. (Műemlékvédelem, 1965)
Hajdúdorog, Hajdúszoboszló. Erődfalak. G. Sándor Máriával. 2 táblával. (Helyreállított műemlékeink. 16. Bp., 1966)
Székesfehérvár. Útikalauz. Fitz Jenővel, Papp Imrével. 188 fotóval. (Műemlékek, városképek. Bp., 1966)
Korai, ritka ipari szerkezeteink és megóvásuk. – A magyar műemléki kastélyok helyzete és védelmük problémái. (Műemlékvédelem, 1966)
A vas és a vasbeton korai felhasználása a hazai iparfejlődés építészetében. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1967)
A kései gótikus, hajlított bordás boltozattechnika és magyarországi hatása. (Magyar Műemlékvédelem. 1967–1968. Bp., 1970)
Műemlék középületek és műemlék lakóházak helyreállításáról. (Műemlékvédelem, 1970)
Korai vasszerkezetű ipari épületek a magyar historizmus idején. (Építés- és Építészettudomány, 1970)
A szocialista műemlékvédelem elvi kérdései. (Magyar Műemlékvédelem. 1969–1970. Bp., 1971)
A vasbeton korai felhasználásának egyik tanulságos épülete Budapesten. (Technikatörténeti Szemle, 1971)
Új törekvések csírái a magyar historizmus építészetének hátterében. A vas és a vasbeton korai felhasználásának példái Magyarországon. Kand. értek. (Bp., 1971)
Városépítés Magyarországon a felszabadulás után. (Városépítés, 1973)
Pusztaszer, Nemzeti Emlékpark. – Hajdú-Bihar műemlékei, irodalmi emlékhelyei, népművészete. – A vasbeton úttörő épületei Budapesten. (Városépítés, 1974)
Egy építkezés története 1936-ban. Rimanóczy Gyula egyik munkájának megvalósítása az építési iratok tükrében. (Építés- és Építészettudomány, 1975)
Százéves ház a Százéves mellett. A Pesti Barnabás utcai egykori Vasudvar építéstörténete. (Műemlékvédelem, 1975)
A városközpontok átépítésének vizsgálata és tapasztalatai. (Építésügyi Szemle, 1975)
A budapesti Nyugati pályaudvar építését ábrázoló régi fényképek. (Műemlékvédelem, 1976)
A monoszlói református templom újonnan feltárt románkori kapuzata. (Műemlékvédelem, 1978)
Korai vas- és vasbeton- építészetünk. Monográfia. Fotó: Dobos Lajos, Cs. Dobrovits Dorottya. (Bp., 1978)
A legújabbkori építészeti emlékek megóvásának tudományos és gyakorlati feladatai. (Műemlékvédelem, 1982)
A műemléki munka kezdetei és szervezetének kialakulása Magyarországon. – A legújabbkori építészeti emlékek védelme. (A műemlékvédelem Magyarországon. Összeáll. is. Bp., 1983)
Megfigyelések a későgótikus boltozatszerkesztés egyes eljárásairól. (Építés- és Építészettudomány, 1983)
Történetiség és műemlékvédelem. (Műemlékvédelem, 1983)
20 év műemlék-helyreállításai a Karta tükrében. (Műemlékvédelem, 1984)
A gótikus bordaprofilokról. (Magyar Műemlékvédelem. Évkönyv. IX. Az OMF évkönyve. Szerk. is. Bp., 1984)
Régi ablakok nyomában. Technikatörténeti megfigyelések a képzőművészet segítségével. (Műemlékvédelem, 1986)
Építőmesterség a magyar múltban. Monográfia. 6 táblával. (Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványa. Bp., 1986)
Későgótikus boltozattípusok Közép-Európában. 1–2. 88 fotóval és alaprajzzal. (Építés- és Építészettudomány, 1987
és külön: Bp., 1988)
A vázas építésmód változatai és formai jellegzetességei a történeti magyar építészetben. Monográfia és doktori értek. is. I–II. köt. (Bp., 1989)
Történeti szerkezetek korszerű újjáéledése (Építés- és Építészettudomány, 1990)
Ipari műemlékek és védelmük. – Régebbi épületek újabb térlefedései. – A műemlékvédelem jövője, a jövő műemlékvédelme. (Műemlékvédelem, 1990)
„Szocreál” építészetünk és a posztmodern. – Budapest egyházi műemlékei. (Műemlékvédelem, 1991)
A magyaros építőstílus tegnap és ma. (Műemlékvédelem, 1992)
A magyar építőmesterség történetének kisenciklopédiája. Főszerk. Szerk. Sedlmayer János. (Bp., 1992)
Jászárokszállás, Jászszentandrás, műemlékek. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1992)
Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Szerk. Ill. Váliné Pogány Jolán. (Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványa. Bp., 1992)
Szervezet az ipartörténeti emlékek védelmére. (Építésügyi Szemle, 1993)
Gondolatok az európai diktatúrák építészetéről. (Pavilon, 1993)
XIX. és XX. századi ipari és mezőgazdasági épületek. (Műemlékvédelem, 1994)
A rontások szerepe a műemlékeken. (Építés- és Építészettudomány, 1995 és Építésügyi Szemle, 1995)
A kegyeleti műemlékekről. (Építésügyi Szemle, 1995)
Új szerkezeti törekvések a millennium idején. (Műemlékvédelem, 1996)
Építészek rajzművészete. Az elmúlt száz év magyar építészeti grafikáiból. (Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványa. Bp., 1996)
Építészek, építészet. Épített világunk kistükre. (Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványa. Bp., 1997)
Vezetői karakterek az OMF élén. – A kisvárdai vár helyreállítása. (Műemlékvédelem, 1997)
Az építészeti–művészeti szakszótárakról. (Építésügyi Szemle, 1998)
Gondolatok a legújabbkori építészeti emlékek védelméről. – A műemléki helyreállításról. – A nagyüzemi termelés épületeinek alaptípusai Magyarországon. (Műemlékvédelem, 1999)
Néhány kép az egykori „Hoffer” gyárról. Bazsó Gáborral. (Műemlékvédelem, 2000)
A vasbeton a magyar műemléki helyreállításban. – Elmélkedés a Nemzeti Emlékhelyről. (Építésügyi Szemle, 2000)
Középkori szerkesztési módszerek és Szakál Ernő művészete. (Műemlékvédelem, 2001)
Hasznos tudnivalók mindazon személyek és társaságok részére, akiket/amelyeket a sors arra szemelt ki, hogy műemlékekről gondoskodjanak. Főszerk. (Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványa. Bp., 2002)
A szeged-alsóvárosi ferences templom boltozatairól. (Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Bp., 2002)
A csigalépcsőkről. (Műemlékvédelem, 2002)
Építészet és deviancia. – Érték: metamorfózis és az idő. (Építésügyi Szemle, 2002)
A műemlékvédelem problematikus perifériái. – Giccsépítészet – műemlékvédelem. (Építésügyi Szemle, 2003)
Az örökkévaló és az ideiglenes. Egy kevéssé ismert szerkezet az „efemer” építészet ürügyén. Pattantyús-Ábrahám Ádámmal. (Műemlékvédelem, 2003)
Néhány gondolat az eredetiségről, hitelességről. (Építésügyi Szemle, 2005)
Ujjlenyomatok. (Az Építésügyi Tájékoztatási Központ kiadványa. Bp., 2008).

Irodalom

Irod.: Weber Tünde: Vannak, de megmaradnak-e ipari emlékeink? Interjú Cs. L.-val. (Népszava, 1984. ápr. 18.)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Valter Ilona: Cs. L. 70 éves. (Műemlékvédelem, 2003)
Fejérdy Tamás: Búcsú Cs. L.-tól. (Műemlékvédelem, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője