Cseh-Szombathy László
Cseh-Szombathy László

2021. május 17. Hétfő

Cseh-Szombathy László, ifj.

szociológus

Születési adatok

1925. június 8.

Budapest

Halálozási adatok

2007. július 21.

Budapest


Család

Sz: Cseh-Szombathy László, id. (1894–1968) orvos, a Csengery utcai kórház főorvosa, Krieshaber Ilona. F: Harmath Katalin fizikus.

Iskola

A bp.-i Lónyay utcai Református Gimnáziumban éretts. (1943), a bázeli és a genfi egyetemen tanult (1947), az ELTE BTK-n történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1950), a szociológiai tudományok kandidátusa (1975), doktora (1983). Az MTA tagja (l.: 1993. máj. 10.; r.: 2001. máj. 7.).

Életút

A bp.-i X. kerületi Pataki téri általános iskola (1950–1953), a bp.-i Landler Jenő Gimnázium tanára (1953–1957). A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Nemzetközi Osztálya előadója, majd a tanulmányi csoport vezetője (1957–1962), a KSH Népesedés és Szociális Statisztikai Osztályának tud. munkatársa és osztályvezető-helyettese (1962–1970), a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályának osztályvezetője, főosztályvezető-helyettese (1970–1974). Az MTA Szociológiai Kutatóintézete tud. főmunkatársa, osztályvezetője és tud. igazgatóhelyettese (1975–1982), igazgatója (1982–1988). Az ELTE BTK Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ egy. adjunktusa (1971–1975), egy. docense (1975–1984), egy. tanára (1984. júl. 1.–1995. aug. 31.), emeritusz professzora (1995. szept. 1-jétől). A Bécsi Egyetem vendégprofesszora (1988–1989). Tudományos pályafutását, mint hadtörténész kezdte; majd történeti demográfiával, életszínvonal-mérésekkel és - összehasonlításokkal, családszociológiával foglalkozott. Reprezentatív felméréseket végzett a magyarországi öngyilkosságok vizsgálatára (1962-től). Nemzetközileg is kiemelkedő tudományos tevékenységet végzett a deviáns magatartások, ill. az öregedési folyamat statisztikai–szociológiai–szociálpszichológiai elemzésének terén. Az MSZMP KB Szocialista életmód c. kiemelt kutatás szervezője és koordinálója (1975–1980). Az Orbán-kormány felkérésére egy komplex népesedéspolitikai koncepciót dolgozott ki a kedvezőtlen demográfiai folyamatok szükséges és lehetséges befolyásolására (1999–2000).

Elismertség

Az MTA Szociológiai Bizottsága tagja (1964–1976), titkára (1976–1980), alelnöke (1980-tól); Demográfiai Bizottsága (1968–1976), ill. Szociológiai–Demográfiai Bizottsága tagja (1976-tól). A Családszociológiai Kutatási Bizottság elnöke (1981-től). A Magyar Szociológiai Társaság elnöke (1990–1991). A Nemzetközi Szociológiai Társaság Családkutatási Bizottságának elnöke (1982–1986). Az Andorka Rudolf Társadalomtudományi. Társaság alapító elnöke (1998-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (1960; ezüst, 1968), Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal (2000). Széchenyi-díj (1994), Ipolyi Arnold Kutatásfejlesztési Díj (1996).

Szerkesztés

A Szociológiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke, a Magyar Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: I. Rákóczi György 1644-es és 1645-ös hadjárata. 1–3. (Hadtörténelmi Közlemények, 1956–1957)
Az életszínvonal nemzetközi összehasonlításánál alkalmazott mutatószámok kiválasztása. (Statisztikai Szemle, 1960)
Az öngyilkosok társadalmi jellege. (Demográfia, 1963)
Az öngyilkosságok vizsgálata. Heinz Ervinnel. (Statisztikai Szemle, 1965)
Budapesti nyugdíjasok. Andorka Rudolffal. (Statisztikai Szemle, 1965)
Társadalmi elítélés alá eső magatartások területi különbségei. 1–2. (Statisztikai Szemle, 1968)
A szociológiai felvétel módszerei. Ferge Zsuzsával. (Bp., 1968)
Gyermekgondozási segély. Miltényi Károllyal. (Statisztikai Időszaki Közlemények, 1969)
A családszociológia fő problémái és vizsgálati módszerei. (Szociológiai kézikönyv. Bp., 1974)
Családszociológiai tézisek. Kand. értek. (Bp., 1974)
Magyarország legöregebb lakói. Többekkel. (Bp., 1977)
A változó család. Szerk. (Bp., 1978)
Családszociológiai problémák és módszerek. (Bp., 1979)
A szocialista életmód alapvető ismérvei, feltételei, fejlődési tendenciái. Többekkel. (Bp., 1979)
Szexualitás és párkapcsolat a felnőttkorban. Buda Bélával, Szilágyi Vilmossal. (Bp., 1979)
A háztartások és családok összetétele. Többekkel. (Bp., 1980)
A mai magyar család. (Bp., 1983)
Egy korosztály életútja. Az 1928–1934-ben született férfiakról. Szerk. (Bp., 1984)
The Aftermath of Divorce-Coping with Family Change. (Bp., 1985)
A házastársi konfliktusok szociológiája. Doktori értek. is. (Bp., 1985)
Modelling the Interrelation between Macro Society and Family. (International Social Science Journal, 1990)
A társadalmi normák változásának szerepe a családi élet alakulásában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1994. márc. 24.
megjelent: Magyar Tudomány, 1995)
Ellentmondó tendenciák a párkapcsolatok stabilitásának-instabilitásának alakulásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 2002. jan. 21.).

Irodalom

Irod.: Emberi viszonyok. Tanulmánykötet Cs-Sz. L. tiszteletére. Szerk. Spéder Zsolt, Tóth Pál Péter. (Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013