Csik Ferenc ifj.
Csik Ferenc ifj.

2020. október 21. Szerda

Csik Ferenc ifj.

úszó, orvos, szerkesztő

Névváltozatok

1923-ig Lengvári Ferenc 

Születési adatok

1913. december 12.

Kaposvár

Halálozási adatok

1945. március 29.

Sopron

Temetési adatok

1947. április 26.

Keszthely

Szent Miklós-temető

díszsírhely


Család

Nagyszülei: Csik Antal, Szakváry Mária; Lengvári (Scharl) Gusztáv (†1898. máj. 3. Pécs), a pécsi m. kir. pénzügyi igazgatóság tisztje, Csima Vilma. A család közelebbről nem ismert rokona Scharl Pál (1879. aug. 22.–1923. jún. 15. Bp.) orvos, tüdőgyógyász, egészségügyi főtanácsos, egyetemi magántanár, a budakeszi Erzsébet Királyné Szanatórium igazgató főorvosa (1909–1923). Sz: Lengvári Ferenc (†1914. nov. 28. Moravci) Somogy vármegye aljegyzője, Csik Mária (1889. okt. 26.). Csik Mária testvérei: Csik László (1890. okt. 30. Zákány, Somogy vm. –1993. máj. 28. Buenos Aires; 103 éves korában hunyt el!), Csik Antal, Csik Ferenc, id.; ill. Csik Jolán festőművész (1887. máj. 5. Vízvár, Somogy vm.) és Csik Erzsébet. Édesapja az I. világháborúban hősi halált halt, halála után édesanyja testvére, Csik László örökbe fogadta (1923. máj. 5-én). Csik Ferenc testvére: Lengvári Ákos (1912–) jogász és Lengvári György (1915–). Testvérei is úszók voltak, dr. Lengvári Ákos a Magyar Úszó Szövetség ügyvezető igazgatójaként is tevékenykedett. F: 1940–1945: freydenbergi Phillipovich Feodóra (1917. febr. 13. Versec–1992. ápr. Bp. Temetés: 1992. máj. 4. Farkasrét), Phillipovich Viktor, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőjének, a budapesti tőzsde elnökének és Hack Zsófia Hildának leánya. Fia: Csik Ferenc, legifj. (1940–); leánya: Csik Katalin (1944–). 

Iskola

A keszthelyi premontrei gimnáziumban (= Vajda János Gimnázium) éretts. (1931), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1937), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1943?). 

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1937–1944), egy. tanársegéde (1944–1945), egyúttal a MÁV Betegbiztosító belgyógyász klinikai orvosa. 

 

A Keszthelyi Törekvés (1930–1931), a BEAC úszója (1931–1938), edzői Bárány István és Vértesy József. Visszavonulása után a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) úszókapitánya (1939–1944). 

Olimpiai bajnok (1936: 100 méter gyors), olimpiai 3. (1936: 4x200 méter gyors); Európa-bajnok (1934: 100 méter gyors, 4x200 méter gyors); hétszeres főiskolai világbajnok (1935: 100 méter gyors, 4x200 méter gyors, 3x100 méter vegyes; 1937: 100 méter gyors, 200 méter mell, 4x200 méter m gyors, 3x100 méter vegyes), főiskolai vb 2. (1933: 100 méter gyors), főiskolai vb 3. (1933: 50 méter gyors). A párizsi Grand Prix győztese (1934, 1938: 100 méter gyors); Európa-csúcstartó (1935: 100 méter gyors, 57,8). 18-szoros országos bajnok (1933–1938: 100 méter gyors; 1934–1936: 200 méter gyors; 1935, 1936: 100 méter mell; 1935: 200 méter mell; 1937: 300 méter vegyes; 1934–1937: 4x200 méter gyors; 1936: 100–200–100 méter vegyes). 17-szeres válogatott (1933–1938), örökös bajnok. Orvosi hivatásának teljesítése közben bombatalálat érte. 

Keszthelyen, a helyi Törekvésben kezdett el úszni, különösebb eredmények nélkül, talán csak Ejury Lajosnak tűnt fel a fiatalember átlagosnál nagyobb szorgalma, kitartása és elszántsága. Csik Ferenc orvostanhallgatóként, egy kudarcos keszthelyi verseny után, Budapesten, a BEAC-ban folytatta pályafutását. Első edző, Bárány István, a korábbi Európa-bajnok volt, majd Vértesy József figyelt fel képességeire és kiváló technikájára, ám a kiváló edzőnek az is feltűnt, hogy új tanítványa kb. hetvenöt méternél általában kifulladt. Idővel ő lett a legjobb magyar gyorsúszó – kb. hetvenöt méterig (sajnos azonban ilyen táv nem szerepelt a bajnoki küzdelmek műsorában)! Vértesy nem próbálkozott más úszásnemmel; Csik Ferencet gyorsúszónak nevelte, ám engedte, hogy mellúszásban is versenyezzen, sőt a vízilabdacsapatban is gyakran szerepelhetett. Technikája, vízfekvése kiváló volt, csak állóképessége maradt átlagon aluli. Csik azonban nem törődött bele, hogy kétharmados (harmatos) gyorsúszó, gyenge mellúszó és átlagos pólós maradjon: orvosi tapasztalati alapján speciális tüdőtágító gyakorlatokat végzett, jóval többet edzett társainál, elsők között vezette be a mindennapos téli edzéseket. Egyszer egy fekete gumiszalaggal érkezett az edzésre: a lábát kötözte össze vele, mert csak a kéztempóját akarta fejleszteni így…

 

Nemsokára a „kétharmados“ úszó eredményei egyre figyelemreméltóbbak lettek. Csik 1933-ban, a torinói főiskolai világbajnokságon, ezüstérmes lett megszokott távján, száz méter gyorson, nemsokára ugyanezt a kedves szakaszt egy percen belül teljesítette. Így hát esélyesként tekinthetett – nem, még nem Berlinre – „csak“ Magdeburgra. Az Európa-bajnokságon, Magdeburgban, első győzelmét aratta, természetesen száz méteren (és a győztes magyar váltóban is úszott), ennél is nagyobb sikert ért el Párizsban, a hagyományos Grand Prix-n, ahol nemcsak európai riválisait győzte le. Az 1935-ös budapesti Európa-bajnokságon pedig három aranyérmet szerzett: a „szokványos“ távon kívül még két bajnok váltóban is szerepelhetett. A legenda szerint nevelőapja, Csik Ferenc, 1932-ben, a Los Angeles-i olimpiai játékok idején megjövendölte, hogy négy év múlva, nevelt fiával Berlinben nézik meg az olimpiát. Valószínűleg arra gondolhatott, hogy a berlini játékokat könnyebb lesz a helyszínről megtekinteni, mint Amerikából szurkolni. Négy éve, talán még Csik László sem gondolta komolyan, hogy Ferkó fia nem nézőként fog részt venni a berlini olimpián…

 

Ha a száz méteres síkfutás az atlétika, a száz méteres gyorsúszás az úszósportok legklasszikusabb száma. A berlini olimpiai játékok idején, 1936-ban, a népes japán úszógárda hatalmas bravúrra készült. A száz méter gyorson, az első három helyet a távol-keleti ország legjobbjai kívánták megszerezni: csupán az volt a kérdés, hogy ki kerüljön be a japán válogatottba, mert fájdalom, versenyszámonként, országonként, mindössze három úszót lehetett nevezni. Shigeo Arai és Masanori Yusa többször is 57 másodpercen belüli időt ért el, őket leginkább Masaharu Taguchi közelítette meg (az olimpiai címvédő [!] Yasuji Miyazaki viszont nem tudott a csapatba kerülni) így hát kialakult a japán trió; időközben azonban a német Helmuth Fischer Európa-csúcsot ért el, és különböző „rémisztő“ hírek terjedtek el az amerikai sprinterekről, mindenekelőtt Peter Fickről, Arthur Lindegrenről és Arthur Highlandről is. A világcsúcsot egyébként Fick tartotta 56,4-gyel. A legklasszikusabb versenyszámra, minden addigi játékoknál népesebb úszógárda nevezett: negyvenöten próbáltak szerencsét: hét előfutam és két középfutam után alakult ki a döntő hetes mezőnye. A két középfutamból az első három-három helyezett, illetve a két futamból a jobb időt elért negyedik jutott a döntőbe. Csik sem az előfutamot, sem a középfutamot nem nyerte meg: előbb a világcsúcstartó Fick, utóbb a japán Taguchi mögött végzett a 2. helyen; a döntőbe valamennyi japán, két amerikai (csak Highland esett ki), az Európa-csúcstartó német Fischer és Csik Ferenc került. A döntőben Csiknek a hetes pálya jutott: a két japán (Arai és Yusa) az egyes és a kettes pályákat kapta, a harmadik (Taguchi) pedig a hatosat, így ő rögtön Csik mellett úszhatott. Azaz úszás közben Ferkó nem is láthatta a nagy esélyes japánokat, viszont a harmadik japán, ügyes taktikával fékezhette Csik iramát, magára vonva a figyelmét… Minden addigi olimpiai úszódöntőnél szorosabb versenyben dőlt el az aranyérem sorsa. Az első métereken Csik vezetett, ám a fordulóhoz már a Csik látóteréből kieső Yusa vette át a vezetést, Taguchi ügyesen „visszafogta“ a magyar fiút, Yusát viszont egyre jobban megközelítette Arai. Hatvanöt méternél úgy tűnt, hogy a verseny eldőlni látszik, a győztes valamelyik japán fiú lesz. Hetvenöt méternél azonban valami történt: a japánok egymással kezdtek el „finiselni“, Taguchi megközelítette honfitársait, egyúttal a mellette úszó Csik is egyre jobb pozícióba került. Hetvenöt méternél Csik óriási hajrát nyitott, és az egymással foglalkozó japánok előtt megszerezte a győzelmet. Valószínűleg a japánok úgy gondolták, hogy a verseny már eldőlt, mert a táv kétharmadánál a három japán fiú vezetett. Nemcsak Csik, de Yusa és Arai látóteréből is kiesett a hetes, „surranó pályán” versenyző magyar legény. Milyen különös, hogy a korábbi „kétharmados“ úszó épp a táv utolsó harmadában verte meg a csak egymásra figyelő távol-keletieket! Csik Ferenc 1936. augusztus 9-én – Hajós Alfréd és Halmay Zoltán után – harmadik magyar úszóként olimpiai bajnok lett. Ugyanezen a napon győzött Berlinben a magasugró Csák Ibolya és a birkózó Lőrincz Márton is. – Csik, Csák, Lőrincz! – köszöntötte már aznap nézőit Salamon Béla, a népszerű kabarészerző, a Teréz körúti Színpadon.

 

Csik Ferenc még két évig versenyzett: 1937-ben győzött a párizsi főiskolai világbajnokságon (ezúttal a száz méter gyors mellett kétszáz méter mellen és a két váltóval összesen négy bajnoki címet nyert), 1938-ban pedig ismét ő bizonyult a legjobbnak a párizsi Grand Prix-n, 1939-ben kinevezték a magyar úszókapitánynak (azaz az úszóválogatott vezetését bízták rá). Megszerezte orvosi oklevelét, utóbb belgyógyász szakvizsgát is tett, illetve visszavonulása után, Pluhár Istvánnal, a népszerű sportriporterrel, közösen szerkesztették a Képes Sport című magazint is. A II. világháború befejezése előtt, mint orvost, a szolnoki csapatkórházhoz vezényelték, katonaorvosi szolgálatra. Ahogy a front nyugat felé húzódott, a kórház is előbb Budapestre, majd Sopronba költözött. A soproni kórházban, 1945 márciusában már csak egy orvos maradt, dr. Csik Ferenc. Március 29-én egyik betegéhez indult, hogy életmentő injekciót adjon neki. Már a házba ért, amikor megszólaltak a légitámadást jelző szirénák. Ő azonban nem a pincébe futott lefelé, hanem a házból rohant kifelé – úgy vélte, ha a házat találat éli, a romok mindent betemethetnek. A becsapódás után nemsokára ismét csend lett. Az Ikva patakhoz és a várfalhoz közeli Patak utcában találták meg. A sors kegyes volt hozzá, azonnal meghalt… 

Emlékezet

A II. világháború befejezése előtt, mint orvost a szolnoki csapatkórházhoz vezényelték, katonaorvosi szolgálatra (hadapród-őrmesteri rangban, 1944. okt.). Ahogy a front nyugat felé húzódott, a kórház is előbb Budapestre, majd Sopronba költözött. Hivatása teljesítése közben, Sopronban, az Ikva-partján, bombatámadás áldozata lett (1945. márc. 29-én). A légitámadás többi áldozatával együtt, ideiglenesen közös sírba temették (a soproni Patak utcai temetőben, 1945. ápr.-ban). A sírokat később exhumálták (1947. ápr. 23-án), a maradványokat dupla koporsóban, a soproni Szentháromság téren ravatalozták fel (a beszentelési szertartást Büchner László pápai prelátus végezte, a Magyar Olimpiai Bizottság nevében Szádeczky-Kardoss Elemér, Sopron város nevében Molnár József alpolgármester búcsúztatta). Hamvait 1947. ápr. 24-én szállították haza Keszthelyre, a város által adományozott, a Festetics-mauzóleumhoz közeli díszsírhelyen nyugszik (az újabb búcsúztató beszédet, a magyar olimpikonok nevében ezúttal Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok mondta, 1947. ápr. 26-án). A síremléket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).

 

Már életében, berlini győzelme után, tiszteletére, szobrot állított Kaposvár városa (Hősök Ligete, bronz mellszobor, Lányi Dezső alkotása, felavatva: 1936. szept. 8-án). A szobor 1944-ben részben elpusztult, a helyreállított műalkotást, mint a szülőváros ajándékát, a keszthelyi sírjához szállították (1960-ban). Az eredetiről Dénes Sándor szobrászművész másolatot készített és a Csiky Gergely Színház parkjában, a régi szobor talapzatára rögzítette (szintén 1960. nov. 1-jén). A másolat azonban idővel teljesen tönkrement, a városi tanács úgy döntött, hogy új szobrot emel az olimpiai bajnoknak. Az újabb másolatot a Kaposvári Városi Gyógyfürdő és Uszoda 50 méteres versenymedencéje elé, a róla elnevezett Csik Ferenc sétányra állították fel (Weber Klára szobrászművész alkotása, felavatva: 1973. márc. 24-én). További jelentősebb szobrai: Dömös (községháza nagyterme, bronz mellszobor, Pásztor János, 1936). Budapest XIV. kerület, Őrnagy utca 5–7. (Csanádi Árpád Központi Sportiskola folyosója, bronz dombormű, Várhelyi György, 1989. nov. 16.) és II. kerület, Medve utca 2–4. (általános iskola bejáratával szemben, bronz dombormű, Túri Török Tibor, 2013). Keszthely (az 1980-ban róla elnevezett Csik Ferenc sétányon, a móló közelében, bronz, mészkő és üveg, Tóth Dávid szobrász- és Borbás Dorka üvegművész közös alkotása, 2014. aug. 29.). Budapesten, a Bem utcai Sporttagozatos Általános Iskola a Csik Ferenc Testnevelési Általános Iskola nevet vette fel (1991. jún. 1-jén; egyesült a Medve utca 12 évfolyamos iskolával Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium néven, 1998-ban). Az iskolában minden évben Csik Ferenc-emléknapot tartanak. Várpalotán, az egykori strand helyén, Csik Ferenc-emlékparkot avattak (2005. júl. 23-án). A helyi Gál Gyula Sportcsarnokban bronz emléktábláját leplezték le (2006. aug. 9-én).

 

Keszthelyen, egykori lakóhelyén (Kossuth Lajos utca 71.) emléktábláját helyezték el (hetven évvel olimpiai bajnoki címe után, 2006. aug. 25-én). Keszthelyen nevét vette fel a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör Egyesület (2007. nov. 6-án), amely Keszthely és környéke olimpiai hagyományait is őrzi Csik Ferenc olimpiai bajnok emlékének ápolása mellett. Az egyesület minden évben, decemberben, Csik Ferenc születésnapjához közel, utánpótlás úszóversenyeket rendez a Csik Ferenc-emlékkupáért. Nevét vette fel továbbá a keszthelyi Csik Ferenc-tanuszoda (2010. jan.-ban), ahol Csik Ferenc emléktábláját is felállították. Keszthelyen, a Csokonai Általános Iskola és Művelődési Központ évente Csik-emléktúrákat is szervez diákjainak és tanáraiknak a Keszthely hegyekbe.

 

Sopronban, ahol életét vesztette, közterületet neveztek el róla (a Csik Ferenc utca a Patak utca, az Ikva patak és a várfal közelében van). Tiszteletére, Sopronban is Csik Ferenc-emlékversenyt rendeztek (Temes Judit olimpiai bajnok védnökségével, 1978-tól). Nevét vette fel a soproni Csik Ferenc Alapítvány, amely az évente megrendezett Csik Ferenc-emlékversenyeken a 100 méteres férfi gyorsúszás helyezetteit és a legjobb soproni úszókat jutalmazza (1990-től). A 25. Csik Ferenc-emlékversenyen a Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) és Sopron városa közösen márvány emléktáblát helyezett el a városi uszoda előcsarnokában (Csik Ferenc születésének 90. évfordulóján). A soproni városi uszodát végül Csik Ferencről nevezték el (Csik Ferenc Uszoda, 2004. júl. 7-étől).

 

A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) Csik Ferenc-vándordíjat alapított (a 100 méteres gyorsúszás mindenkori győztese részére, 1948-ban), ill. Kaposvárott, Városi Gyógyfürdő és Uszoda 50 méteres, 8 rajtköves medencéjében évente Csik Ferenc-emlékversenyt is rendeznek (Adorján József kezdeményezésére, 1966-tól). Jutasi Róbert sportújságíró kezdeményezésére jött létre a Somogy Megyei Sportmúzeum (Kaposvár, Fő utca 12.), ahol Csik Ferenc sportérméit és egyéb személyes tárgyait is őrzik. A Sportminisztérium Csik Ferenc-díjat alapított (kiváló sporteredmények és sportéletmű elismeréséért, 2001-ben;  a díjat minden évben, máj. 6-án, a Magyar Sport Napján adják át. 

Elismerés

Magyar Örökség Díj (posztumusz, 2005). 

Szerkesztés

A Képes Sport társszerkesztője (Pluhár Istvánnal, 1939–1944).

Főbb művei

F. m.: A szívműködés újraindításának electrocardiogrammja. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
A vízi sportok egészségügye. Cs. F. előadása az Országos Sportorvosi Értekezleten. 1944. márc. 3–4. (Bp., 1944). 

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Somogyi életrajzi lexikon. (2. bőv. kiad. Kaposvár, 1981)
Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László. (Bp., 2001)
Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
Csik Katalin: Édesapám emléke. 100 éves lenne Cs. F. (A Keszthelyi Városi Önkormányzat kiadványa. Keszthely, 2013)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).  

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017