Csűry Bálint
Csűry Bálint

2020. október 22. Csütörtök

Csűry Bálint

nyelvész

Névváltozatok

Csűri

Születési adatok

1886. február 13.

Egri, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1941. február 13.

Debrecen


Család

Sz: Csűri Miklós, ’Sigmond Kádár Juliánna. Fia: Csűry István (1921–1980) irodalomtörténész, könyvtáros.

Iskola

A szatmárnémeti református gimnáziumban éretts. (1904), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. (1911), bölcsészdoktori okl. (1917), a magyar népnyelv tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930). Az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.).

Életút

A kolozsvári református gimnázium (1910–1932), egyidejűleg uo. a református tanítóképző intézet (1920–1921) és a Marianum Pedagógiumának r. tanára (1922–1923). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1930–1932), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a magyar nyelvészet és a finnugor összehasonlító nyelvészet ny. rk. (1932–1934), ny. r. tanára (1934– 1941); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1937–1938) és az egyetemen, az általa alapított Magyar Népnyelvkutató Intézet igazgatója (1938–1941). Magyar nyelvtörténettel, nyelvjárástörténettel foglalkozott. Munkássága új korszakot nyitott a magyar nyelvjáráskutatás történetében, új nyelvjáráskutató iskolát teremtett. Elsősorban a Szamoshát, a Tiszahát, az egykori Ugocsa vármegye nyelvjárásait kutatta, de gyűjtötte az északi csángók nyelvének anyagát is. Műfordítói, ill. néprajzi és irodalomtörténeti tevékenysége is jelentős.

Emlékezet

Nevét mindkét változatban (Csűri, ill. Csűry) használta. Debrecenben hunyt e, a Nagyerdei Köztemetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). A Magyar Nyelvtudományi Társaság tiszteletére Csűry Bálint-emlékérmet (1972) és Csűry Bálint-díjat is alapított (1989).

Elismertség

A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja. Az Erdélyi Múzeum Egyesület, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság és az Erdélyi Irodalmi Társaság r. tagja. A Magyar–Finn és a Magyar–Észt Társaság tagja. A helsinki Finnugor Társaság l., az Észt Tudós Társaság r. tagja (1939).

Elismerés

Szily Kálmán-jutalom (Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1928), Sámuel–Kölber-jutalom (MTA, 1940).

Szerkesztés

A Dolgozatok a Tisza István Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Szemináriumából (1935–1941), a Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből c. sorozatok (1938–1942) és a Magyar Népnyelv c. évkönyv szerkesztője (1939–1940).

Főbb művei

F. m.: Teleki József gróf mint nyelvész. (Nyelvészeti füzetek. 55. Bp., 1909)
Az ige. (Nyelvészeti füzetek. 63. Bp., 1910)
A nyelvtudomány ismeretelméleti vizsgálata. Egy. doktori értek. (Besztercebánya, 1913)
A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 22. Bp., 1925
hasonmás kiad. 1970)
Érintkezésen alapuló névátvitel. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1928. jún. 11.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 24. köt. 13. Bp., 1929)
Néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1930)
A moldvai csángó igealakok. (Bp., 1932)
Einführung in die ungarische Sprache. (Debrecen, 1936
új kiad. 1938)
A népnyelvi búvárlat módszere. (A Turul Szövetség Népkutató Füzetei. 1. Bp., 1936)
Mássalhangzónyúlás, ikerítődés a szamosháti nyelvjárásban. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 38. Bp., 1937)
A magyar kiejtés kérdése. (Bp., 1939)
A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. (A Debreceni Magyar Nyelvkutató Intézet kiadványai. 2. Debrecen, 1939)
Adalékok a magyar népnyelv e~é-féle hangjaihoz. Szamoshát, Palócföld. Kovács Istvánnal. (Bp., 1940
hasonmás kiad. Bp., 1982)
Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. (Bp., 1940)
szerk.: Magyar lakodalom. Vőfénykönyv. Összeáll. (A Magyar Nép Könyvtára. 3. Kolozsvár, 1924
2. kiad. 1927)
Ifj. Heltai Gáspár háromnyelvű szótára 1589-ből. (Tanulmányok és értekezések. 1. Kolozsvár, 1924)
Szamosháti szótár. I–II. köt. Összeáll. (Bp., 1935–1936)
Wichmann, Yrjö: Wörterbuch des ungarischen Moldauer Nordcsángó- und des Hétfaluer Csángódialektes. Szerk. Kannisto, Artturival. (Helsinki, 1936).

Irodalom

Irod.: Cs. B. (Akadémiai Értesítő, 1941)
Balassa Iván: Cs. B. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1988)
Cs. B.-emlékülés. (Magyar nyelvjárások. 28–29. Bp., 1990)
Bakó Elemér: A magyar népnyelvkutatás sorsfordulói. (Magyar Nyelv, 1990)
Cs. B. levele Zsirai Miklóshoz. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Kiss Jenő. (Magyar Nyelv, 1992)
Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. (Művelődés, 1992)
Kálnási Árpád: Fejezetek a Csűry-iskola történetéből. (Debrecen, 1998).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013