Cziráky Antal Mózes
Cziráky Antal Mózes

2022. január 21. Péntek

Cziráky Antal Mózes, cziráki és dénesfai gr.

politikus, jogász

Születési adatok

1772. szeptember 8.

Sopron

Halálozási adatok

1852. február 2.

Pozsony


Család

Sz: Cziráky László (†1791), gr. zichi és vásonkeői Zichy Julianna. F: 1. 1794-től illésházi Illésházy Julianna (†1814). 2. gr. németújvári Batthyány Mária (†1840). 3. 1843-tól Walterskirchen Karolina. 2. házasságából született fia: Cziráky János József (1818–1884) jogász, politikus, országbíró, az MTA tagja.

Iskola

Tanulmányait magánúton végezte. Az MTA tagja (alapító: 1825; ig.: 1830. nov. 17.).

Életút

Fiatal korától kezdve vármegyei és országos tisztségeket viselt: udvari kancelláriai tanácsos (1808–1817), az udvari kamara alelnöke (1817–1823). Fejér vm. főispánja (1823–1827), országbíró és a Kúria elnöke (1827–1839); közben az 1827. évi VIII. törvénycikk alapján kiküldött tanügyi reformbizottság elnöke, a pesti egyetem konzervatív szemléletű elnöke (1828–1839), majd az Államtanács tagja (1839–1848). Cs. és kir. kamarás. Az első magyar jogászegyesület alapító tagja (1791-től). A 19. sz.-i konzervatív jogi irodalom egyik legjelentősebb képviselője. A magyar feudális közjogot összefoglaló műve eredetileg 1840-ben kormánymegbízásra készült, de királyi jóváhagyás híján csak 1851-ben jelenhetett meg. Az MTA alapító tagjaként 3000 forintot adományozott a Magyar Tudós Társaságnak.

Elismerés

A Szent István-rend közép- és nagykeresztje (1823), az Aranygyapjas Rend lovagja (1836).

Főbb művei

F. m.: Ordo historiae juris civilis Hungarici. (Pest, 1794)
Disquisitio historica de modo consequendi summum imperium in Hungaria a primordiis monarchiae in haec tempora. Név nélkül. (Buda, 1820)
Conspectus juris publici Regni Hungariae ad annum 1848. I–II. (Vienna, 1851: magyar nyelven: A magyar közjog alapelvei. Pest, 1861).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője