Czobor Alfréd
Czobor Alfréd

2022. augusztus 8. Hétfő

Czobor Alfréd

történész, levéltáros

Névváltozatok

1908-ig Czuberka Alfréd 

Születési adatok

1883. január 2.

Stiep, Morvaország

Halálozási adatok

1959. július 31.

Zamárdi, Somogy megye


Iskola

A budapesti tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári (1905) és bölcsészdoktori okl. szerzett (Czuberka Alfréd néven, 1906), majd két félévig jogot hallgatott (1906–1907); a Magyar Országos Levéltárban levéltári fogalmazói szakvizsgát tett (1906). 

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtár (= Országos Széchényi Könyvtár [OSZK]) Levéltári Osztálya gyakornoka (1906–1907), Kassán levéltárnok (1907–1918), egyúttal Abaúj-Torna vármegye főlevéltárnoka (1907–1938). Az OSZK Levéltári Osztályán szolgálattételre beosztott megyei főlevéltárnok, egyidejűleg igazgatóhelyettes is (1923–1934). A Magyar Országos Levéltárban szolgálattételre beosztott megyei főlevéltárnok (1934–1939), országos főlevéltárnok (1939–1941), levéltári igazgató (1941–1942). 

Helytörténettel, család-, címer- és fegyvertörténettel, elsősorban Abaúj-Torna vármegye és Kassa város történetével, a kassai színjátszás múltjával foglalkozott. 

Elismertség

A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgatóválasztmányi tagja, jegyzője, majd titkára (1924–1950). A kassai Kazinczy Társaság első jegyzője (1918-ig). A Szent István Akadémia tagja (1941). 

Elismerés

Az MTA Vigyázó Ferenc-jutalma (1911). 

Szerkesztés

A Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából társszerkesztője (Kemény Lajossal, 1900–1918), a Turul c. genealógiai és heraldikai folyóirat társszerkesztője (1931–1932), szerkesztője (1932–1943). 

Főbb művei

F. m.: Kuruckori fegyverek. Egy. doktori értek is. Czuberka Alfréd néven. (A Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből. 58. Bp., 1906 és Művelődéstörténeti értekezések. 21. Bp., 1906)
Hogyan hadakoztak Rákóczi vitézei? Czuberka Alfréd néven. (Zászlónk, 1906)
A Tornavármegyében kihirdetett címeres nemeslevelek. (Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1910)
Abauj-Tornavármegye az utolsó nemesi felkelésben, 1809. (Történelmi Közlemények, 1921 és külön: Kassa, 1911)
Hazánk és a krakkói egyetem bíráskodási joga. (Békefi Emlékkönyv. Bp., 1912)
Abaújvármegyében kihirdetett címeres nemeslevelek. 1564–1711. (Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1912)
A kassai színészet története. (Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából, 1914 és külön: Kassa, 1918)
Országos Levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése. (Levéltári Közlemények, 1925 és külön: Bp., 1925)
A könyv mint zálogtárgy. – Az első hazai hivatalos névbélyegző. Négy szövegközti hasonmással. – Lósy püspök levele Pázmány Postilláiról. (Magyar Könyvszemle, 1926)
Kemény Lajos halála. (Magyar Könyvszemle, 1927)
A Helmecziek nemzetsége a középkorban és annak Korláth-ága. 1 táblával. (Turul, 1935 és külön: Bp., 1935)
A Rákócziak címere és pecsétjeik. (Turul, 1935)
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. IIII–VIII. köt. Sajtó alá rend. Cz. A. (Bp., 1937–1942)
Szentesi Póka nemzetsége. (Turul, 1938)
A családi levéltárak a középkorban. (Levéltári Közlemények, 1941 és külön: Bp., 1941)
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. VIII. köt. 1825–1904. Sajtó alá rend. Cz. A. Hasonmás kiad. (Bp., 2011). 

Irodalom

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Bottló Béla: Cz. A. (Levéltári Közlemények, 1961). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2015

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője