Czukrász Ida
Czukrász Ida

2024. november 6. Szerda

Czukrász Ida

orvos, szemész

Névváltozatok

Hank Olivérné 

Születési adatok

1906. április 30.

Vámosmikola, Hont vármegye

Halálozási adatok

1963. október 4.

Szolnok


Család

Nagyszülők: Czukrász György (1827–1890), Fekete Ottília (1840–188?), ill. Nagy Sándor (1829–1909), Fejérváry Julianna (1829–1889). Sz: Czukrász Gyula (1857–1914) járási körorvos, Nagy Julianna (1864–1944). Tizenegyen voltak testvérek, közülük nyolc élte meg a felnőttkort. Testvére: Madarász Gyuláné Czukrász Vilma (1885–1936) tanítónő, Czukrász Aladár (1889–1956) orvos, sebész főorvos, Szabóné Czukrász Margit (1891–1974) tanítónő, Fischer Miklósné Czukrász Irén (1893–1935), Czukrász Zoltán (1895–1957) orvos, vámosmikolai körorvos, Czukrász Gyula (1897–1943) orvos, ipolyszakállosi körorvos, és Czukrász Ottília (1908–1944). Érdekesség: Czukrász Zoltán fia, ifj. Czukrász Zoltán (1927–2011) az első villamosmérnöki oklevél szerzője Magyarországon, a BME-n! F: Hank Olivér (1898–1961) mezőgazdasági mérnök, kandidátus. Leánya: Hank Csilla orvos, gyermekszemész főorvos, fia: Hank Zsombor villamosmérnök. 

Iskola

A budapesti VIII. kerületi Leánygimnáziumban éretts. (1923), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1929), szemész szakorvosi vizsgát tett (1933), a szemészeti műtéttan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1941). 

Életút

A debreceni Tisza István Tudományegyetem Anatómiai Intézete (1925–1927), a Szemészeti Klinika demonstrátora (1927–1929), gyakornoka (1929–1931), egy. tanársegéde (1931–1945), egy. adjunktusa (1945–1949) és a patohisztológiai laboratórium; közben a Klinika mb. vezetője (1946. ápr.–1946. szept.). A Szolnok Megyei Kórház és Rendelőintézet Szemészeti Osztálya osztályvezető főorvosa (1949–1963). 

Szemészeti patológiával és szemészeti műtéttannal, a szembetegségek közül elsősorban a szürkehályog sebészi megoldásaival foglalkozott, különösen jelentős eredményeket ért el a népbetegségnek tartott trachoma felszámolása terén. Új módszert dolgozott ki a szem mészmaródás okozta sérüléseinek gyógyítására (1958). 

Elismertség

Az Egyetemet Végzett Nők Egyesületének elnöke (1936-tól). 

Elismerés

Braille Lajos-emlékérem (elsőként, 1959). 

Főbb művei

F. m.: Klinikai és szövettani tapasztalatok a trachomás pannus ellen végzett Denig-féle műtéttel. (Orvosi Hetilap, 1931. 21.)
Sclera-sebek új fedési módja. (Orvosi Hetilap, 1932. 7.)
Angliogliosis Retinae with Report of Two Cases. (British Journal of Ophthalmology, 1937)
Die Operation der Iridodialyse. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1938)
About the Sliding-Flap, Known also as Hungarian Plastic. (Transactions of the Ophthalmologic Society of United Kingdom, 1938)
A Case of Primary Lues in the Superior Fornix. – Epithelial Inlay with Kerr-Material to Form an Eye-Socket. (British Journal of Ophthalmology, 1939)
A B1-vitamin alkalmazása a szem hypovitaminosisainak gyógykezelésében. (Orvosi Hetilap, 1939. 15.)
Intrajód a szemészetben. (Szemészet, 1941)
Über das Diktyom des Strahlenkörpers. (Graefes Archiv für Ophthalmologie, 1941)
A Case of Bilateral Genuine Iris-Atrophy. – Contributions to Total Blepharoplasty. (British Journal of Ophthalmology, 1947)
A Healed Case of Embolia Rami Temporalis Arteriae Centralis Retinae. (Ophthalmologica [Basel], 1949)
Congenital Entropion Due to Epiblepharon. (British Journal of Ophthalmology, 1950)
Contribution to the Reiter’s Syndrome. (Ophthalmologica [Basel], 1950)
Beitrag zur Frage der atypischen Iriskolobome. (Ophthalmologica [Basel], 1951)
Lefűződött nasoorbitalis enkephalokele operált esete. (Szemészet, 1952)
Szokatlanul súlyos szemtüneteket okozó orr–garat fibroma. (Szemészet, 1953)
A vakság orvosi és társadalmi vonatkozásai. (Bp., 1954)
Tapasztalatok a Krönlein-féle műtéttel. (Szemészet, 1955)
Einige Bemerkungen über die subconjunctivale Novocainbehandlung bei Verätzungen des Auges. (Graefes Archiv für Ophthalmologie, 1958)
Beiträge zu den Viruserkrankungender Bindehaut. (Ophthalmologica [Basel], 1960)
Exophthalmust okozó csontdaganatok. (Szemészet, 1961)
A Groenblad–Strandberg-syndroma – pseudoxanthoma elasticum – aethiopathogenesiséről. Schlammadinger Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1961. 25.)
Über die Augensymptome bei Leptospirose Infektion. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1963)
Adatok a trachoma-felszámolás munkájából Szolnok megyében, az 1950–1955. években. (Szemészet, 1963)
Féloldali fejtetanus kötőhártya-sérülés kapcsán. – Leptospira-fertőzés manifestatiói a szemen. (Szolnok megyei orvosok tudományos működése. I. köt. Gyula, 1964). 

Irodalom

Irod.: Györffy István: A XX. században működött jelentősebb magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Koczó József: Életutak, sorsok. Portrék Vámosmikola múltjából. (Vámosmikola, 2010). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője