Czukrász Róza
műfordító, pedagógus
Névváltozatok
Tomcsányi Jánosné
Születési adatok
1863. február 8.
Kolozsvár
Halálozási adatok
1945. november 1.
Érd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Temetési adatok
1945. november 2.
Érd
Érdi Köztemető
Család
Sz: Czukrász János (1828–1910) cipész, Schwartz Anna. F: 1899-től Tomcsányi János (1873–1935) műfordító.
Iskola
Elemi iskoláit Kolozsvárott és Bukarestben végezte, a kolozsvári leányiskolában tanult tovább, majd a kolozsvári állami tanítóképző intézetben tanítói képesítést szerzett (1880).
Életút
Nem sikerült tanítónőként elhelyezkednie; Páncélcsehin, a Jakobi-család nevelője (1880–1884), a kolozsvári római katolikus elemi iskola tanítónője (1884–1899), a mátyásföldi állami elemi iskola tanítónője (1899–1908), c. igazgatója (1908–1909).
Már négyéves korában, a karácsonyra kapott képes ábécéből és a kor népszerű álmoskönyvéből megtanult olvasni; öt évesen, engedéllyel, megkezdhette elemi iskolai tanulmányait. Hét évesen, nagynénjénél, a bukaresti német nyelvű leányiskolában tanult, majd visszatért Kolozsvárra, ahol a helyi leányiskolában, végül a tanítóképezdében folytatta és fejezte be tanulmányait. Házi tanítónőként elvállalta a kolozsvári evangélikus kollégium diákjainak korrepetálását, miután tanítványai magánvizsgái kiemelkedően sikerültek, eredményeire a Kolozs Megyei Tanítóegylet is felfigyelt: a kolozsvári római katolikus elemi iskolában tanítónői álláshoz jutott. Kezdetben a szépírástanítás népiskolai oktatásának reformját vizsgálta, nemsokára azonban érdeklődése az írás–olvasás tanításának módszertana felé fordult.
Magánúton megtanult franciául, s beszerezte a legismertebb francia pedagógiai segédkönyveket, köztük Augustin Grosselin (1800–1878) alapvető művét a fonomimikai módszerről (= olvasástanítás kézmozdulatok segítségével, elsősorban hallássérültek számára). Czukrász Róza a módszer magyarországi első ismertetője és bevezetője: átvette Grosselin elképzeléseit, s azokat megpróbálta a magyar olvasástanítás hagyományaival összeegyeztetni. A fonomimikai módszert először az 1890-es években népszerűsítette kolozsvári osztályában, majd bemutató tanításokat tartott Aranyosmaróton, Baján, Budapesten, Léván, Szegeden és más helyeken. A tanítási „lecketerveit“ kölcsönkérő tanítónők már a századfordulón igen sok helyen Czukrász Róza módszere alapján tanítottak (elsősorban Kolozsvárott és környékén, valamint a Kalocsavidéki Tanítóegyletben), jóllehet a század elején nagy pedagógiai vita tört ki a fonomimika hívei és ellenzői között (a Népnevelők Lapjában, a Néptanodában és a Népoktatásban). Fonomimikai könyve és a módszer alapján készített ábécés- és olvasókönyve a magyar pedagógiai irodalom klasszikusai, ábécéskönyvéből 1950-ig tanultak a kisgyermekek! A fonomimikát később is sikerrel alkalmazta: a módszer alapján nyelvgyakorló kézikönyveket és egyéb segédkönyveket állított össze. Nyugdíjba vonulása után férje műfordítói tevékenységét segítette, ill. maga is szívesen tolmácsolt elsősorban kortárs román és francia szépirodalmat, valamint pedagógiai szakmunkákat.
Emlékezet
Férje halála után Kispestről Érdre költözött, ott is hunyt el. Sírját felszámolták! Az MTA felkérésére megírta pedagógiai visszaemlékezéseit, amelyet az MTA Kézirattára őrzött.
Elismertség
A Société pour l’Instruction et la Protection des Enfants Sourds et Muets ou Arrièrés bronz- (1901) és aranyérme (1927); az MTA Wodianer-díja (1906).
Szerkesztés
A Család és Iskola (1888–1899) és a Néptanoda c. lapok munkatársa (1899–1900). Róza néni álnéven meséket írt a Jó Pajtás c. ifjúsági lapba (1909-től).
Főbb művei
F. m.: Testgyakorlatokkal egybekötött olvasástanítás. (Család és Iskola, 1896)
Phonomimikai előgyakorlatok az olvasás és írás tanításához. 5 melléklettel. (Bp., 1899
2. jav. kiad. 1901
3. jav. és bőv. kiad. 1903
4. kiad. 1905
5. kiad. 1907
6. kiad. 1911
7. kiad. 1918)
Olvasástanítás Tomcsányiné módszere szerint. (Bp., 1904) A fonomimika az írva-olvasás szolgálatában. (Kalocsa, 1903)
A magyar gyermek első könyve. Magyar ABC és olvasókönyv. A phonomimikai módszer szerint összeáll. Tomcsányiné Cz. R. A szövegképeket Györgyfy György, a címlapot Basch Mihály rajzolta. (Bp., 1903
2. kiad. 1909
3. kiad. 1913
16. kiad. 1926
legújabb átd. kiad. 1941)
Nyelvgyakorló feladatok a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. I–II. köt. (Bp., 1908)
Nyelvgyakorló vezérkönyv a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. I–II. köt. (Bp., 1908)
Az olvasástanítás módszerének fejlődése. (Léva, 1910)
A fonomimikai módszer Magyarországon. (Bp., 1934)
Hogyan dolgoztam én fel a fonomimikát? (Az Országos Gárdonyi Társaság Évkönyve az 1940. évre. Bp., 1940).
Irodalom
Irod.: Iván László: Tomcsányiné Cz. R., a magyar fonomimika megteremtője. (Könyv és Nevelés, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2014
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)