Czukrász Róza
Czukrász Róza

2024. november 9. Szombat

Czukrász Róza

műfordító, pedagógus

Névváltozatok

Tomcsányi Jánosné 

Születési adatok

1863. február 8.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1945. november 1.

Érd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1945. november 2.

Érd

Érdi Köztemető


Család

Sz: Czukrász János (1828–1910) cipész, Schwartz Anna. F: 1899-től Tomcsányi János (1873–1935) műfordító. 

Iskola

Elemi iskoláit Kolozsvárott és Bukarestben végezte, a kolozsvári leányiskolában tanult tovább, majd a kolozsvári állami tanítóképző intézetben tanítói képesítést szerzett (1880). 

Életút

Nem sikerült tanítónőként elhelyezkednie; Páncélcsehin, a Jakobi-család nevelője (1880–1884), a kolozsvári római katolikus elemi iskola tanítónője (1884–1899), a mátyásföldi állami elemi iskola tanítónője (1899–1908), c. igazgatója (1908–1909). 

Már négyéves korában, a karácsonyra kapott képes ábécéből és a kor népszerű álmoskönyvéből megtanult olvasni; öt évesen, engedéllyel, megkezdhette elemi iskolai tanulmányait. Hét évesen, nagynénjénél, a bukaresti német nyelvű leányiskolában tanult, majd visszatért Kolozsvárra, ahol a helyi leányiskolában, végül a tanítóképezdében folytatta és fejezte be tanulmányait. Házi tanítónőként elvállalta a kolozsvári evangélikus kollégium diákjainak korrepetálását, miután tanítványai magánvizsgái kiemelkedően sikerültek, eredményeire a Kolozs Megyei Tanítóegylet is felfigyelt: a kolozsvári római katolikus elemi iskolában tanítónői álláshoz jutott. Kezdetben a szépírástanítás népiskolai oktatásának reformját vizsgálta, nemsokára azonban érdeklődése az írás–olvasás tanításának módszertana felé fordult.

 

Magánúton megtanult franciául, s beszerezte a legismertebb francia pedagógiai segédkönyveket, köztük Augustin Grosselin (1800–1878) alapvető művét a fonomimikai módszerről (= olvasástanítás kézmozdulatok segítségével, elsősorban hallássérültek számára). Czukrász Róza a módszer magyarországi első ismertetője és bevezetője: átvette Grosselin elképzeléseit, s azokat megpróbálta a magyar olvasástanítás hagyományaival összeegyeztetni. A fonomimikai módszert először az 1890-es években népszerűsítette kolozsvári osztályában, majd bemutató tanításokat tartott Aranyosmaróton, Baján, Budapesten, Léván, Szegeden és más helyeken. A tanítási „lecketerveit“ kölcsönkérő tanítónők már a századfordulón igen sok helyen Czukrász Róza módszere alapján tanítottak (elsősorban Kolozsvárott és környékén, valamint a Kalocsavidéki Tanítóegyletben), jóllehet a század elején nagy pedagógiai vita tört ki a fonomimika hívei és ellenzői között (a Népnevelők Lapjában, a Néptanodában és a Népoktatásban). Fonomimikai könyve és a módszer alapján készített ábécés- és olvasókönyve a magyar pedagógiai irodalom klasszikusai, ábécéskönyvéből 1950-ig tanultak a kisgyermekek! A fonomimikát később is sikerrel alkalmazta: a módszer alapján nyelvgyakorló kézikönyveket és egyéb segédkönyveket állított össze. Nyugdíjba vonulása után férje műfordítói tevékenységét segítette, ill. maga is szívesen tolmácsolt elsősorban kortárs román és francia szépirodalmat, valamint pedagógiai szakmunkákat. 

Emlékezet

Férje halála után Kispestről Érdre költözött, ott is hunyt el. Sírját felszámolták! Az MTA felkérésére megírta pedagógiai visszaemlékezéseit, amelyet az MTA Kézirattára őrzött. 

Elismertség

A Société pour l’Instruction et la Protection des Enfants Sourds et Muets ou Arrièrés bronz- (1901) és aranyérme (1927); az MTA Wodianer-díja (1906). 

Szerkesztés

Család és Iskola (1888–1899) és a Néptanoda c. lapok munkatársa (1899–1900). Róza néni álnéven meséket írt a Jó Pajtás c. ifjúsági lapba (1909-től). 

Főbb művei

F. m.: Testgyakorlatokkal egybekötött olvasástanítás. (Család és Iskola, 1896)
Phonomimikai előgyakorlatok az olvasás és írás tanításához. 5 melléklettel. (Bp., 1899
2. jav. kiad. 1901
3. jav. és bőv. kiad. 1903
4. kiad. 1905
5. kiad. 1907
6. kiad. 1911
7. kiad. 1918)
Olvasástanítás Tomcsányiné módszere szerint. (Bp., 1904) A fonomimika az írva-olvasás szolgálatában. (Kalocsa, 1903)
A magyar gyermek első könyve. Magyar ABC és olvasókönyv. A phonomimikai módszer szerint összeáll. Tomcsányiné Cz. R. A szövegképeket Györgyfy György, a címlapot Basch Mihály rajzolta. (Bp., 1903
2. kiad. 1909
3. kiad. 1913
16. kiad. 1926
legújabb átd. kiad. 1941)
Nyelvgyakorló feladatok a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. I–II. köt. (Bp., 1908)
Nyelvgyakorló vezérkönyv a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. I–II. köt. (Bp., 1908)
Az olvasástanítás módszerének fejlődése. (Léva, 1910)
A fonomimikai módszer Magyarországon. (Bp., 1934)
Hogyan dolgoztam én fel a fonomimikát? (Az Országos Gárdonyi Társaság Évkönyve az 1940. évre. Bp., 1940). 

Irodalom

Irod.: Iván László: Tomcsányiné Cz. R., a magyar fonomimika megteremtője. (Könyv és Nevelés, 1999). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2014

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője