Danielik János
Danielik János

2023. december 3. Vasárnap

Danielik János

római katolikus püspök, író, újságíró

Névváltozatok

Danielik Nepomuk János

Születési adatok

1817. május 20.

Murányváralja, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1888. január 23.

Eger


Család

Sz: Danielik Ignác megyei csendbiztos.

Iskola

Tanulmányait a rozsnyói premontrei gimnáziumban és a pesti központi szemináriumban végezte, a pesti egyetemen bölcseleti tudori okl. szerzett (1836), pappá szentelték (1840), az MTA tagja (t.: 1858. dec. 15.).

Életút

A rozsnyói líceumban a héber és a görög nyelv, valamint a biblikus tudományok r. tanára (1842–1848), a Religio és Nevelés (1848. júl. 2.–1849. ápr. 22.), ill. a Religio szerkesztője (1849. szept. 27.–1851; a lapot betiltották: 1851. jún.; őt pedig két hónap várbörtönre ítélték. A lap 1852-től 1855. dec. 30.-ig újra megjelent). A Pesti Napló munkatársa (1858-tól). Egri kanonok (1849), sajószentpéteri c. prépost (1856-tól), pristinai c. püspök és helytartósági tanácsos (1861–1865). Egri érseki helynök (1883. jún. 9.-étől). A Főrendiház tagja. A Szent István Társulat helyettes elnöke (1853-tól). Az ő kezdeményezésére adta ki a Társulat Caesar Cantu világtörténetének magyar fordítását és az Egyetemes Magyar Encyclopaediát (I–XIII. köt., Pest, 1859–1876). Kiadta az Emlékkönyv c. gyűjteményes munkát (“a kormány által betiltott Religio előfizetőinek kárpótlásul”, Pest, 1852). Számos egyházi beszédet, cikket és tárcát írt. Pályájának kezdetén a Somogyi Károly által szerkesztett Religio udvarhoz hű, lojális folyóirat volt. Miután elnyerte a bécsi kormány bizalmát kinevezték egri kanonokká is (1849. okt. 1.), ill. meghívták a magyarországi iskolák átszervezésével foglalkozó bizottságba. Az 1850-es években br. Kemény Zsigmond hatására nézetei radikalizálódtak, a lapot betiltották őt pedig kéthavi várfogságra ítélték (1851. aug. 2.–okt. 1.). A lap kiadása 1852. okt. végéig szünetelt, ekkor Scitovszky hercegprímás közbenjárására folytathatta a szerkesztői munkát. A Bach-korszak idején a magyar közélet egyik tevékeny szereplője, a bécsi kormány által megkötött és Magyarországra erőszakolt konkordátum idején a Nemzeti Párt híveihez csatlakozott (1856). Az 1850-es évekre hatalmas magánkönyvtárat gyűjtött, amely végül a Szent István Társulat tulajdonába ment át. Az európai összes katolikus állam egyházi birtokosainak szövetkezésével bankot akart alapítani, e célból 1860 elején beutazta Német-, Francia-, Spanyol- és Olaszországot, ill. Belgiumot és Hollandiát. A Szent László Társulat megalapítója (1861. máj. 5.). Miután saját kérésére felmentették helytartósági tanácsosi állásától (1865. márc. 9.), elhagyta a fővárost előbb Egerbe, majd néhány hét múlva barátjához, Répásy József préposthoz költözött (Jászóra, 1865–1867), annak elhunyta után Egerbe végleg visszatért (1867). Legutolsó nyilvános szereplése a Főrendiház újjászervezésekor, mint ezen ház tagja, a címzetes püspökök ún. meghívatási jogának védelmében elmondott hatásos beszéde volt (1885. márc. 26.-án). Végrendeletében 1000 forintot hagyott az MTA-ra. Egerben hunyt el, az Egri Főszékesegyházban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).

Főbb művei

F. m.: A katholikus egyházi javak- és alapítványokról, tulajdonjogi tekintetben. (Pest, 1848)
Columbus vagy Amerika felfedezése. (Pest, 1856
2. kiad. 1857)
Magyarországi szent Erzsébet élete. (Pest, 1857)
A történet szelleme. Theologiai tanulmány. (Pest, 1857)
Ürményi Ferencz emléke, melyet az üdvözült fölött a Vaálon, 1858. ápr. 15.-én megtartott gyászistentisztelet alkalmával mondott. (Pest, 1859)
A bölcsészet számára igényelt szabadságról és függetlenségről. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1860. márc. 19.
megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1860)
Beszéd a Szent László Társulat alakuló közgyűlésén. (Eger, 1861)
Történeti tanulmányok. I. A prémontréiek. Korrajz. (Történeti tanulmányok. I. Eger, 1866)
Jelenetek az egyházi beiktatás joga és módja felett tartott harczokból. (Uj Magyar Sion, 1870)
A jog alapja és kútforrása, tekintettel a scholastikusokra. (Eger, 1881)
Középkori államtan. I. rész tekintettel a scholastikusokra. II. A hatalom- és alkotmányról. (Pest, 1881–1882).

Irodalom

Irod.: Szvorényi József: Emlékbeszéd D. J. t. tagról. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1891)
Szőkefalvy-Nagy Erzsébet: Párhuzamos életpályák. (Szeged, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője