Darabos Iván
Darabos Iván

2024. október 15. Kedd

Darabos Iván

politikus, iparművész

Születési adatok

1911. augusztus 3.

Kakucs, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1983. január 14.

Budapest

Temetési adatok

1983. január 21.

Budapest

Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon


Család

Sz: Darabos János gipszszobrászsegéd, Pusztai Mária gyári munkás.

Iskola

A kispesti állami polgári fiúiskolában végzett (1925), majd gipszszobrász segédlevelet (1928), az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Iskolán iparművész okl. szerzett (1934). Az MKP hat hónapos pártiskoláján végzett (1947).

Életút

A II. világháború előtt gipszszobrászsegéd (1928–1931), művészi tanulmányai befejezése után önálló iparművész (szobrász és keramikusművész, 1934-től); iparművészként egy kompozíciójával részt vett a Műcsarnok Derű a művészetben c. kiállításán (1939). Az MSZDP tagja (1942–1945), az ország német megszállása után nem tett eleget a katonai behívóparancsnak, és a szovjet csapatok bevonulásáig lakóhelyén, Pestszenterzsébeten bujkált (1944–1945).

 

A II. világháború után az MKP tagja (1945-től), az MKP pestszentlőrinci szervezetének alapító tagja, agitációs és propaganda-, majd káderrészlegének vezetője (1945–1947), az MKP Pestszentlőrinci Bizottságának titkára (1947. júl.–1947. dec.). Az MKP, ill. a két munkáspárt „egyesülése” után az MDP Szatmár Vármegyei/Megyei Bizottsága titkára (1947. dec.–1950. jan. 31.), az MDP Zala Megyei Bizottsága első titkára (1950. febr. 1.–1953. jún. 30.). Az Elnöki Tanács titkára (= hivatalvezetője, 1953. júl. 1.–1956. febr. 8.), népművelési miniszterhelyettes (1956. febr. 9.–1957. jan. 15.) és az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után rangidős miniszterhelyettesként a Népművelési Minisztérium mb. vezetője is (1956. nov. 4.–1957. jan.). Az MSZMP Zala Megyei Bizottsága első titkára (1957. máj.–1962. febr. 8.), az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője (1962. febr. 8.–1963. dec. 31.), az MSZMP Budapesti XIX. Kerületi Bizottsága első titkára (1964. jan. 8.–1965. okt. 1.).

Az MSZMP KB póttagja (1957. jún. 29.–1959. dec. 5.), tagja (1959. dec. 5.–1966. dec. 3.).

Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront, Szabolcs-Szatmár megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Hazafias Népfront, Zala megyei lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16. és 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; Hazafias Népfront, budapesti lista, 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.).

Emlékezet

Kakucson született, családja később Pestszenterzsébetre (= 1950-től Budapest XX. kerület) költözött, de iskoláit Kispesten végezte. Zalaegerszegen, majd Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB és az MSZMP Budapesti Bizottsága nevében Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, az MSZMP KB osztályvezetője, a család és a barátok nevében Varga Gyula, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Zala Megyei Bizottsága első titkára búcsúztatta.

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend V. és IV. fokozata (1950 és 1952), Munkás–Paraszt Hatalomért (1958), Munka Érdemrend (1959 és 1961), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1968 és 1975).

Szerkesztés

A Szabad Lőrinc c. lap (1948) és a Zala c. napilap felelős szerkesztője (1953–1954).

Főbb művei

F. m.: Pártszervezeteink fontos feladata a megújuló nőmozgalom támogatása. (Pártélet, 1957. 2.)
A pártmunka stílusáról. Zala megyei tapasztalatok. (Társadalmi Szemle, 1959. 10.)
Hogyan látott hozzá a Zala megyei pártbizottság a párt művelődéspolitikai irányelveinek feldolgozásához? (Pártélet, 1959. 1.)
Az egységes paraszti osztály kialakításáért. (Népszabadság, 1961. ápr. 7.)
Kulturális feladataink az MSZMP VIII. kongresszusa után. (Művelődéspolitikai akadémia. VI. füz. A Budapesti Népművelési Bizottság kiadványa. Bp., 1963).

Irodalom

Irod.: Budapesti közéleti névmutató. 1945–1950. A budapesti nemzeti bizottságok és népfrontbizottságok tagja. Összeáll. Halasi László. (Bp., 1980)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1983. jan. 15.)
Vida Sándor: D. I. (Pártélet, 1986. 7.)
Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
Káli Csaba: Bekerítés és társadalmi ellenállás. A parasztság kollektivizálása Zalában. (Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában. Szerk. Horváth Sándor és Ö. Kovács József. Bp., 2015).

 

 

neten:

 

 

https://www.zaol.hu/eletstilus/ketszer-a-megye-elen-darabos-ivan-zalai-regnalasai-2575402/

 

https://neb.hu/asset/phpVv87bs.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője