Deér József
Deér József

2020. október 26. Hétfő

Deér József

történész

Születési adatok

1905. március 4.

Budapest

Halálozási adatok

1972. szeptember 26.

Bern, Svájc


Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1929), Magyarország politikai története az Árpádok korában tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1933). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; tagsága külföldre távozása miatt megszűnt: 1948; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasa (1929–1930), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tisztviselője, múzeumi segédőre (1930–1936). A szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1933–1936), a magyar történelem ny. rk. tanára (1936– 1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1940–1941), majd a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán a magyar történelem ny. r. tanára (1940 és 1941–1946). A Teleki Pál Tudományos Intézetben működő Magyar Történettudományi Intézet igazgatója (1941–1945), a Pázmány Péter Tudományegyetemen a középkori magyar történelem ny. rk. (1945–1946), ny. r. tanára (1946–1948). Elhagyta Magyarországot, Svájcban telepedett le (1948), a Berni Egyetem ny. rk. (1950–1954), majd ny. r. tanára (1954–1971). Kora középkori egyetemes és magyar történettel, elsősorban magyar őstörténet kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új megállapításokat tett a magyar nemzeti tudat kialakulásával, a pogány és keresztény magyarság művelődéstörténetével kapcsolatban. Sokat vizsgálta a magyarországi uralkodói jelvényeket, elsősorban az országalmát és a Szent Koronát. Német nyelvű monográfiájában felvetette, hogy a korona összeillesztése az 1270-es években történt, továbbá részletes taglalta a magyar koronaküldést, ill. II. Szilveszter pápa és III. Ottó császár szerepét a magyar koronázásban. Végül arra a következtetésre jutott, hogy Székesfehérvár egyházi intézményei aacheni mintára épültek ki. Forráskiadó tevékenysége is jelentős.

Emlékezet

Születésének 100. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek tiszteletére (Szegeden, 2005. máj. 24-én).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának, a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság választmányának tagja.

Főbb művei

F. m.: A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája. Egy. doktori értek. is. (Kaposvár, 1928)
A magyar–horvát államközösség kezdetei. (Bp., 1931
németül: 1936
új. kiad. Darmstadt, 1970)
Szkítia leírása a Szent László-kori Gesta Hungarorumban. (Magyar Könyvszemle, 1931)
Heidnisches und Christliches in der altungarischen Monarchie. (Acta Litterarum. Szeged, 1934
új kiad. Darmstadt, 1969)
A magyar nemzeti öntudat kialakulása. (A magyarságtudomány tanulmányai. 3. Bp., 1935)
Zsigmond király honvédelmi politikája. (Hadtörténelmi Közlemények, 1936)
Az Árpádok vérségi joga. (Bp., 1937)
Pogány magyarság – keresztény magyarság. (Bp., 1938
hasonmás kiad. 1993)
Relatio fratris Ricardi. – Chronicon Hungarico–Polonicum. Chronicon Rhytmicum. Sajtó alá rend. Kos, M.-mel. (Scriptores Rerum Hungaricarum. II. Bp., 1938)
A magyarság a nomád kultúrközösségben. (Magyar Művelődéstörténet. I. köt. Bp., 1939
hasonmás kiad. Szekszárd, 1993)
A szászok jogállása. (Erdély. Szerk. is. Bp., 1940
németül és olaszul is)
L’evoluzione dell’idea dello stato ungherese. (Roma, 1941)
A magyar királyság megalakulása. (Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. Bp., 1942
németül: 1942
olaszul: Roma, 1943)
Das Europabewusstsein der Ungarn. (Ungarn. Bp.–Leipzig, 1943)
L’origines des relations politiques entre le Hongrie et la Croatie. (Paris, 1943)
A honfoglaló magyarság. (A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1943
hasonmás kiad. 1986)
A románság eredetének kérdése a középkori magyar történetírásban. (Magyarok és románok. I–II. köt. Szerk. is Gáldi Lászlóval. Bp., 1943–1944)
III. Ottó császár és Magyarország az újabb történetírásban. (Századok, 1944)
Német nacionalizmus és német történetírás. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 21.)
A IX. századi magyar történet időrendjéhez. (Századok, 1947)
Der Kaiserornat Friedrich II. – Der Weg der Goldenen Bulle Andreas’ II. von 1222. (Schweizer Beiträge zur Allgemeinen Geschichte, 1952)
Mittelalterliche Frauenkronen in Ost und West. (Stuttgart, 1955)
The Dynastic Porphyry Tombs in the Norman Period in Sicily. (Dumbarton Oak Studies. Cambridge, 1959)
Karl der Grosse und der Untergang des Awarenreiches. (Düsseldorf, 1966)
Die Heilige Krone Ungarns. (Graz–Wien–Köln, 1966)
Das Papsttum und die süditalienischen Normannenstaaten. 1053–1212. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Göttingen, 1969)
Papsttum und Normannen. Untersuchungen zu ihren lehnsrechtlichen und kirchenpolitischen Beziehungen. (Köln–Wien, 1972)
Zum Patricius-Romanorum-Titel Karls des Grossen. (Darmstadt, 1972)
Die Vorrechte des Kaisers in Rom 772–800. (Darmstadt, 1972)
Byzanz und das abendländische Herrschertum. Ausgewählte Schriften. (Sigmaringen, 1977)
A honfoglaló magyarság. (A magyarság őstörténete. Bp., 1986)
A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája. Sajtó alá rend. Bárány Attila. (Historia incognita. Máriabesnyő–Gödöllő, 2003)
Királyság és nemzet. Tanulmányok. 1930–1947. I–II. köt. Sajtó alá rend. Bárány Attila. (Historia incognita. Máriabesnyő–Gödöllő, 2005)
A magyarok Szent Koronája. Ford. Romhányi Beatrix. (Historia incognita. Máriabesnyő–Gödöllő, 2005)
Pogány magyarság, keresztény magyarság. Hasonmás kiad. (Historia incognita. Máriabesnyő–Gödöllő, 2007)
A magyar királyság megalakulása. (Historia incognita. Máriabesnyő–Gödöllő, 2010)
A pápaság és a normannok. Ford. Romhányi Beatrix, az utószót írta Galamb György. (Historia incognita. Máriabesnyő–Gödöllő, 2010).

Irodalom

Irod.: Bogyay, Thomas von: Dem Gedenken an J. D. (Ungarn-Jahrbuch, 1972)
Egy életmű adatokban. D. J. munkássága. Bibliográfia. (Aetas 1990)
Sebők Ferenc: A Jagelló-kori rendiség kutatása a két világháború között. (Aetas, 1993)
Fodor István: Pogány magyarság és keresztény magyarság. (Honismeret, 1993)
Filep Tamás Gusztáv: Germán ideológia – cseh hivatástudat, avagy másnak is lehetnek mítoszai. (Élet és Irodalom, 1994. 26.)
Tóth Endre: Koronakutatás betűfejtéssel. (Élet és Tudomány, 1995. 33.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013